Kinga, Kincső
20 °C
32 °C

Időgépben mesélt Sziriáról a Békekör

02
2016.01.23. 19:54
Mi magyarázza az Iszlám Állam létét? Hogy lehet, hogy senki sem szereti, mégis létezik? Én már azzal is megelégednék, ha megérteném, hogyan jött létre és maradt fenn egy olyan épület, mint a Baross utca 61, ahol ezeket a fontos kérdéseket tárgyalta a Békekör Mozgalom.

A hatemeletes szellemépületben a "Történelmi Szociáldemokrata Párt" központjára bukkantunk, legalábbis pár felirat szerint. Elhagyott zászlók, lepöndörödött munkáspárti matricák, elhagyott termek. Ilyen volt Pripjaty néhány évvel a csernobili tragédia után, amíg az idő és a katasztrófaturisták nem hordták szét az  egykor ötvenezres várost.

Alkalmunk volt végigjárni mind a hat emeletet, mivel a lift nem működött. De a Magyar Békekör rendezvényére érkezett 20 elszánt embert ez nem állította meg, végül mindannyian összegyűltek a Népi írók feliratú ajtó mögötti kis teremben.

" Milyen ember ez az Aszad? Könyörtelen ellenségeskedéssel találja szemben magát a nyugat részéről. Azzal vádolják, hogy bűnöket követett el. Hogyan ítéled meg őt?" - kérdezte a békekört alapító Simó Endre.

A Baross utcai időgépben a rendezvény 55 éves vendég előadója válaszával egészen a Kádár-korba repített minket vissza: "Aszad apja alatt nőttem fel. 11 testvérem volt. Ingyen tanulhattunk, ingyenes volt az egészségügyi ellátás. A munkásoknak, parasztoknak 51 százalékos képviselete volt a parlamentben. A fizetések kicsik voltak, de az élet nagyon olcsó volt. Lakást szerezni nem volt nagy probléma, kis munkával elérhető volt. A kisemberek tudtak élni. Ez nem változott az Aszad-fiú idejében sem." - mondta Bchara Joul, igen jó magyarsággal.

A civilben mérnök férfi magyar állampolgár, a Magyarországi Fórum Szíriáért elnöke. A háború előtt a két ország között ingázó, magyar állampolgárságú családja most Magyarországon él. "A rendszer világi volt, a parlamenti képviselők negyede, a kormány 3-4 minisztere rendszeresen nő volt" - mondott egy, Magyarországról nézve elérhetetlennek tűnő példát. "A korrupciót sajnos nem sikerült vissza szorítani, a protekció is elkerülhetetlen, ez tény" - mondott viszont valami ismerősebb dolgot. "Aszad igyekezett fellépni ez ellen, de nem volt rá elég ideje, sokkal nagyobb problémák jöttek Gázban, Libanonban, így nem volt rá ideje. Aszad elnök jó elnök"

A férfi legutóbb két hetet töltött újév körül Sziriában. "Ez régebben négy óra út volt Budapestről. A szankciók miatt most két és fél nap: Kairóba kell repülni, onnan Bejrútba, aztán autóval Sziriába."

Az utat tucatnyi katonai ellenőrzőpont lassítja, de azért biztonsággal el lehet jutni Libanonból Homszba, legalábbis abba a 60 százalékba, ami a szíriai hadsereg ellenőrzése alatt áll.

Ki az ellenség?

Bchara általános ismertetőt tartott a sok névváltozáson átment Iszlám Államról (IS), amely a csúcson Irak 30, Szíria területének pedig - lakatlan, sivatagos részeit is beleszámítva - 45 százalékát ellenőrizte. A beszámoló nagyjából egybecsengett azzal, amit Oroszország állít: az IS-t az illegális olajkereskedelemben való együttműködéssel segíti Törökország, érdemi visszaszorítása csak az orosz légierő szíriai beavatkozásakor indult meg, amely az IS mellett más felkelők, főként az an-Nuszra ellen irányul.

Damaszkusz hangja szólalt meg, amikor Bchara azt mondta: vissza kell állítani a diplomáciai kapcsolatot Aszaddal, és ennek már van jele a magyar kormányban is. Ha ez igy van, akkor érdekes lesz Recep Tayyip Erdogan török elnök közelgő budapesti látogatása.

"Ki hozta létre az Iszlám Államot? Ha én adnám meg a választ, akkor antiszemita volnék"

- állította kérdésbe burkolva egy résztvevő. Bchara nem tagadta, hogy vannak olyan nézetek, amelyek szerint az IS amerikai eszköz volt arra, hogy tovább darabolják az arab világot, de kicsúszott az irányítás alól. Izraelnek érdeke lehet a szervezet léte, de amikor valaki zsidó államot mondott, hogy ki ne ejtse Izrael nevét,akkor Bchara közbeszólt: ő legfeljebb cionista államot mondana, hiszen a zsidó vallással senkinek semmi baja nincs, csak a cionista terjeszkedéssel.

Háborúban is zajlik az élet

A hümmögéseken, a folyosói merkelgyurcsányozáson, amerikázáson túl a beszélgetés nem sodródott ki az eredeti mederből, más kérdés, hogy az nagyon nem vezetett sehova: "Lehet politikai rendezése a helyzetnek?" "Ha minden félben megvan hozzá az akarat,akkor igen. "Folytatódik a menekültáradat? "Ha Törökországnak ez lesz az érdeke, akkor igen."

Az élet a háború ellenére azonban zajlik: az árak négy év alatt megtízszereződtek, áram, víz csak nagy kimaradással van a kormányzati ellenőrzés alatt lévő területeken is, az aknavetők támadásai életeket oltanak ki - Bchara novemberben veszítette el egyik fivérét -, de mégis milliók várják ki helyben a háború végét, miközben becslések szerint hétmillióan hagyták el a 22 milliós országot.

Oroszországnak tetszene a Magyar Békekör

A szervezetet tavaly alapította Simó Endre, közösen a Magyar Szociális Fórummal, a Népi Fronttal, a Magyarok Világszövetségével, a Magyar Autonóm Néppárttal. "A Munkáspárt kezdetben részt vett, aztán kivonult, mert ők a NATO-ból való kilépést akarták napirendre tűzni. Ez szerintünk nem reális cél" - mondta Simó. A szervezetnek 50 tagja van, illetve eggyel több, mert a rendezvény után egy asszony csatlakozott.

"A Magyar Békekör tagja nem lehet olyan személy, vagy szervezet, aki tekintélyuralmi, szélsőséges, intoleráns nézeteket vall, idegengyűlölő, fajgyűlölő, antiszemita, vagy más gyűlöletkeltő eszmék, módszerek, irracionális nézetek hordozója, továbbá az, aki saját ideológiáját, és a párt hovatartozását fontosabbnak tartja a béke ügyénél" - áll a szervezet ismertetőjében, amit a Kreml is írhatott volna:

"A szervezet azét jött létre, hogy hangot adjon a magyar nép békeakaratának az ukrán válság közepette, szót emeljen a kárpátaljai magyarság autonóm jogaiért, az ellen, hogy Kijev ágyútöltelékként használja a magyar fiatalokat a kelet-ukrajnai orosz kisebbséggel szemben viselt háborújában. Civil diplomáciát folytatunk amerikai nehézfegyverek és NATO-haderő honi telepitése ellen."

Krím kapcsán Simó elmondta: hivatalos álláspontjuk a félsziget helyzetéről nincs, de belső beszélgetéseken arra jutottak, hogy a Krímet akkor ajándékozta a szovjet vezetés Ukrajnának, amikor az még a Szovjetunió része volt. "Ajándékot az kap, aki barát, és ha az ország vagy annak vezetése ellenséggé válik, akkor az ajándék vissza is vehető, a nemzetközi jog értelmében is. Főleg, hogy azt népszavazás is szentesítette."

Persze, ha Ukrajna nem lesz ellensége Oroszországnak, akkor akár vissza is kaphatja az ajándékot, vélte Simó, aki a Békekör számára a következő rendezvénynek egy gyászszertartást szervez a Petőfi téri pravoszláv templomban a Sinai-félszigett felett lelőtt orosz gép és a párizsi merénylet áldozatai számára. Ezt Orbán Viktor februári moszkvai látogatása elé időzitették. "A terrorizmus közös ellenség. Ezt olyan egyház égisze alatt szerenénk bemutatni, amelyik maga is a keleti kultúrához kapcsolódik. A keleti kultúra nem ellensége a nyugatinak, Közös nevezőre kell jutni, hogy meg valósuljon a régi álom, hogy egy világban,egy földkerekségen éljünk."

Lefelé a lift működött, az időgépet már ezzel hagytuk el.