A Kossuth téren tüntetnek az Alaptörvény-módosítás ellen

Körülbelül 800-1000 ember vett részt a Bokros Lajos és pártja (MoMa) szervezte vasárnapi demonstráción, tüntetésen a Kossuth téren, hogy tiltakozzanak a kormány legújabb Alaptörvényt módosító javaslata ellen, amely a terrorhelyzet bevezetését tenné lehetővé. „Tiltakozzunk a Fidesz újabb alaptörvény-módosítási terve ellen, amely végérvényesen véget vet a demokráciának!" - írják az esemény Facebook-oldalán. 

Az eseményen felszólalt Pusztai Erzsébet, a MoMa alelnöke, Magyar György, ügyvéd, Glázer Attila, fotóművész, Katona Andrea, a KARD egyesület alelnöke, az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója és Bokros Lajos, a MoMa elnöke.

A tüntetés apropóját az adta, hogy a terrorveszélyhelyzet fogalmát írná az alaptörvénybe a Fidesz-KDNP. A Fidesz-KDNP azonban nem tud egyedül alkotmányt módosítani, az alaptörvény megváltoztatásához kétharmad, így pár ellenzéki képviselő támogatása is kell. Az első egyeztetési forduló már lezajlott, ilyen változásokat szeretne a Fidesz terrorveszélyhelyzetben:

A kormány szabadon, tehát parlamenti döntés nélkül

• lezárhatja a határokat;
• átírhatja a költségvetést;
• kijárási tilalmat vezethet be;
• az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek forgalmát szabályozhatja és korlátozhatja (ez lényegében az élelmiszer- vagy benzinjegy bevezetésének lehetőségét jelenti);
• korlátozhatja a média működését;
• elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését;
• betilthatja a tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket;
• meg is tilthatja a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát;
• elrendelheti az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését.

Az első egyeztetésen az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik és az LMP vett részt, az MSZP távol maradt. A szocialistáknak a javaslatban szereplő korlátozások elfogadhatatlanok voltak, saját javaslatukkal éppen ma, vasárnap álltak elő. Ebben kétszintű szabályozást javasolnak: elsőként a kormánynak legfeljebb nyolc napja lenne rendkívüli intézkedéseket bevezetni, azután az Országgyűlés kétharmados többsége dönthetne a Magyar Honvédség felhasználásáról és jelentősebb jogkorlátozások bevezetéséről. A kormány azonban még a parlament hozzájárulásával sem korlátozhatná az internetet vagy a sajtót, nem ellenőrizhetné a távközlést vagy a külföldiekkel való kapcsolattartást.

A Jobbik első reakciói szerint nyitott volt a kérdésben, és alapvetően támogatja az alaptörvény módosítását, legutóbb azonban kicsit keményebben álltak hozzá a kérdéshez ultimátumukkal: az összes módosításuk elfogadása esetén támogatják a módosítást csak, ennek egyik eleme, hogy a terrorveszélyhelyzet bevezetését négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kötné.

Ha mindent szeretne tudni az alaptörvény terrorveszély miatti módosításáról, akkor ezt a cikkünket olvassa el.