Magdolna, Léna
17 °C
30 °C

Szétrohad a Rákosi atombunkere körüli luxusház

2016.01.25. 12:19 Módosítva: 2016-01-25 12:38:54
Évek óta üresen áll a Duna-part és a Parlament szomszédságában lévő klasszicista ház, ahol egykor az MDF is tanyázott. A környék lakói aggódnak a balesetveszély miatt, az V. kerület szerint elhárították a veszélyt. A ház szomorú jelenének pikantériája, hogy itt van Rákosi atombunkerének főlejárata is.

Kaptunk néhány panaszt a Budapest V. kerület Steindl Imre utca lakóitól, hogy van ott egy romos épület, amit annyira magára hagytak, hogy a külső faláról lehulló vakolat már a gyalogosokat és a parkoló autókat is veszélyezteti. 

Pár hónapja megroggyant a negyedik emelet, ami egy közelgő összeomlás jele lehet

– írta egyik olvasónk. 

Ilyen romos állapotban lévő épületből bőven találni Budapesten, de még a belvárosban is, igaz, főleg inkább a VIII. kerületben. Az V. kerületre viszont leginkább az antik, de jó állapotú lakóházak, valamint a luxusszállodák és éttermek fényűző világa jellemző, nem az ilyen kilátás:

A Steindl Imre utcától ráadásul egy perc sétára van a Duna-part, valamint körülbelül két perc járásra a Kossuth tér és a Parlament, szóval nem túlzás azt mondani, hogy ezen a környéken aranyat érnek az ingatlanok. 

A Steindl Imre utca 12. nem csupán egy a gazdag nyugdíjasok és külföldiek által lakott belvárosi polgári házak közül, hanem itt van Rákosi atombunkerének legfontosabb lejárata is. A házon belüli tíz méter magas betontömb több emelet mélységbe vezet a föld alá, 283 lépcsőfok a célállomás, és ott van az a lift, ami a maga idejében Európa leggyorsabb liftjének számított. 

A bejárat körüli bérház a rendszerváltás után a Pest Megyei Önkormányzaté lett, majd az MDF egyik pártépületeként is funkcionált. 2008-ban megvette egy spanyol cég, az Agricola Europe Budapest Ingatlanforgalmazó Kft. A ház oldalán lévő tábla szerint a cég egy 27 lakásos társasház kialakítását tűzte ki célul, amivel 2010 második negyedévére kellett volna végezniük.

A világ első atombunker-romkocsmája lehetett volna

Szabó Balázs építőmérnök, statikus levéltári kutatásai szerint a 250 fő elszállásolására képes bunker kialakítására a Magyar Dolgozók Pártja 1951. december 28-án adott utasítást. Olyan részleget akartak kialakítani, ahova le lehet menekíteni a pártvezetést, akik akár a bunkerből az országot is tudják irányítani. A bunker tervezői külön irodában, titokban, elzártan dolgoztak, csak speciális engedéllyel lehetett hozzájuk belépni.

Az építkezés 1953-ban a metró építésével egyszerre kezdődött, ez álcaként is kapóra jött a teljes titokban tartott beruházáshoz. A munkások közül sokan vidékiek voltak, a föld alatt nem tudták, merre járnak, így azt sem tudták, hogy a metrót építik vagy valami mást. Az objektumot 1962–63-ban fejezték be, építési költsége mai áron 6-8 milliárd forint volt. A 60-as, 70-es években csak legendák szóltak a bunkerről, a 80-as években viszont köztudottá vált, hogy a párt felhúzott egy ilyen építményt a belvárosban.

1981-ben a BKV vette át az objektumot, azóta voltak itt szervezett túrák, tv-forgatások, exkluzív borkóstoló, de felmerült, hogy nyissák meg itt a világ első atombunker-romkocsmáját vagy termesszenek gombát. Ezek a tervek nem valósultak meg, a Nokia Siemens Networks TraffiiCOM Kft. bérli kommunikációs célokra. Ebben a cégben 1 százalékos tulajdonos a BKV. Állítólag évek óta nem történik itt semmi, majdnem lett belőle szerverközpont – amire tökéletesen megfelelnének az adottságai –, de ez sem valósult meg. (Forrás: Építészfórum)

Befalazták a bunker bejáratát, aztán elmentek 

Körülbelül három hónap után azonban abbamaradt az építkezés. A munkálatokban részt vevő egyik dolgozó szerint azért, mert az építőipart erősen érintő  2008-as gazdasági válság idején a spanyol cég nem kapta meg a felújításhoz szükséges hitelt, így egyszer csak közölték mindenkivel, hogy ideiglenesen véget ér az építkezés. A bunker lejáratából viszont faragtak három métert, be is falazták, de ennek talán nincs különösebb jelentősége, mert ezen kívül még legalább két lejárata van. 

Az Agricola Europe 2012-ben megszűnt, de tulajdonosok lényegében azonos szerkezettel átmentek egy másik cégbe, az Agricola F4 Kft.-be, ami az eredeti cég jogutóda. Érdekesség, hogy az Agricola F4 neve az atombunkerre is utalhat, amit hivatalosan F-4-nek neveztek a kommunizmusban. Ez nem valamilyen titkos sorszám, hanem a Földalatti Gyorsvasút (metró) négyes számú munkaterületét jelöli, olvasható az Építészfórum bunkerről szóló cikkében

Szerettük volna megkérdezni a céget, hogy mik a terveik a valószínűleg még mindig sokat érő épülettel, de a kft.-nek se holnapja, se e-mail címe, se telefonszáma. Megkerestük az V. kerületi önkormányzatot is, amely azt írta, hogy 2015 decemberében „határozattal köteleztük a tulajdonost a közterülettel határos épületszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésére, a beázások okozta károsodás elleni védelemre, továbbá az épület épületszerkezeteinek szakértői vizsgálatára. A határozatban foglaltak betartását a Hivatal ellenőrizni fogja.” 

Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester decemberben azt írta az egyik panaszos lakónak, hogy „az állagvédelem biztosítása és az esetleges balesetveszély megszüntetése érdekében a hivatal megtette a hatósági hatáskörébe tartozó szükséges intézkedéséket és ezek betartását ellenőrizni fogja”. A lakók szerint az épület viszont továbbra is balesetveszélyes, rontja a környék összképét, és lehúzza a szomszédos épületek árát. 

Úgy tudjuk, hogy a spanyol cég megint mozgolódik a környéken, de most már nem lakóépületet akarnak kialakítani, hanem visszatérve az MDF-es időkhöz, ismét irodaházban gondolkodnak.