Tihamér, Annamária
19 °C
33 °C

Az Ab elnöke már tudja, hogyan döntene kvótaügyben

DSZZS20150601108
2016.01.28. 07:11

Magyarország behódolt a globális kapitalizmus ideológiai szentháromságának, mondja az Alkotmánybíróság elnöke. Nagyon azért nem kell megijedni, mert Lenkovics Barnabás a Heti Válasznak adott interjúban nem arról beszél, hogy ez mostanában történt volna. A privatizáció, dereguláció és a liberalizáció hármasa a rendszerváltás után vált meghatározóvá Magyarországon, 2010-re pedig fenntarthatatlan lett a helyzet. Mint mondja, ez a felismerés szülte azt a társadalmi folyamatot, ami a kétharmadhoz, az új Alaptörvényhez és az Ab "újraszabott" hatásköreihez vezetett.

Bár tavaly, amikor az Ab elnökévé választották, Lenkovics kijelentette, hogy nem hosszabbítja meg hamarosan lejáró mandátumát, időközben mégis meggondolta magát (ezt a múlt héten jelentette be). Hogy miért? Mert úgy érzi, olyan elemi változások zajlanak Európában, hogy mégis szükség lehet a tapasztalataira. Főleg, mert a civilizációk összecsapása a menekültkvótákról szóló, idén esedékes döntés révén mára az Ab-t is elérte (a kvótarendszer ügyében decemberben az ombudsman fordult a testülethez).

De miért is lenne jó, ha Lenkovics alkotmánybíró, és lehetőség szerint a testület elnöke maradna? Mert az elnök "közvetít egy értékrendet és tapasztalati tudást, amellyel meggyőzheti a bírák többségét". Nehogy például az történjen, mint az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, ahol a melegházasságról szóló döntés 5:4-es szavazataránnyal ment át, és szerinte ez a megosztottság elbizonytalanodást okozott. "Az egyhangú döntésnek van meggyőző ereje."

Lenkovics megértő a Fidesz-féle egypárti alkotmányos átalakítás egyik legvitatottabb elemével, az Ab hatáskörének csökkentésével. 1989-ben ugyanis szerinte példátlanul nagy hatalmat kapott az Alkotmánybíróság, hogy ellensúlyt képezzen a baloldal várható választási győzelmének következményei és az itt maradó orosz csapatok ellenében. A félelmek megalapozatlanok voltak, ezért Lenkovics természetesneknevezte, hogy csökkenteni kellett az Ab hatásköreit. Igaz, ő ezt átmenetinek gondolta, ami szintén tévedésnek bizonyult.

Lenkovics válaszaiból az interjú második felében egyértelműen kiderül, hogy a formális, tisztán jogi alapú alkotmánybíráskodást meghaladottnak tartja. Ugyanakkor korántsem a Sólyom-féle, a politikusok által sokat szidott "láthatatlan alkotmányra", tehát a normaszöveg értelmezéséből és a korábbi határozatokból kialakuló alkotmányos szemléletre hivatkozott, hanem egyéb szempontokra.

  • Az alkotmánybírók fiskális lelkiismeretére. Azzal érvelt az Ab hatáskörének visszaállítása mellett, hogy ismeri kollégáit, és biztos benne, a többi alkotmánybíró se hozna a költségvetés fenntarthatóságát veszélyeztető döntést.
  • A fogyasztóvédelemre. Elismerte, hogy tisztán jogi alapon a bankoknak kellett volna nyerni a devizahitelesek ellen, hiszen felelőtlenség volt annyi pénzt felvenni, amennyit nem biztos hogy vissza tudtak fizetni. Csakhogy az alulinformált fogyasztók védelme felülírta a jogi szempontokat.
  • A józan észre. Hiába áll ki az Alaptörvény a magzati élet védelme mellett, Lenkovics szerint ez "nem jogi kérdés", "évi 33 ezer abortuszt nem lehet büntetőjogi eszközökkel megtiltani" (magyarul ezeket a magzatokat akár jogellenesen is elvetetnék, ami senkinek se lenne jó).

Az interjú leginformatívabb része a vége, amikor Lenkovics szavaiból kiderül, hogy osztja a kormány álláspontját az uniós menekültkvóták elfogadhatatlanságáról, és ha rajta múlik, az Ab ennek megfelelő döntést fog hozni.

  • A migrációs kvóták esetében hiába kötik Magyarországot nemzetközi szerződések, azok más körülmények között születtek, a menekültekről szóló szabály "most bizonyosan nem alkalmazható".
  • "A nemzetállam nem meghaladott, bár néhány brüsszeli bürokrata tesz ilyen kijelentéseket."
  • "Olyan korszakot élünk, amikor az ENSZ és az Unió bőkezűen osztogathatja az emberi jogokat, a globális pénzügyi rendszer viszont kizsebeli a világot. A nemzetállamoknak jogi választ kell találniuk erre, s ez egyaránt felértékeli a személyiségeket és az alkotmányos intézményeket".