Timót, Xénia
-8 °C
-3 °C

Újabb nyílt levelet írt a lázadó miskolci gimnázium

2016.01.28. 08:30 Módosítva: 2016-01-28 09:53:16

Újabb nyílt levelet tett közzé a miskolci Herman Ottó Gimnázium, ami január 6-án az oktatáspolitika bírálatával nemrég országos mozgalmat indított el. Kezdeményezésükhöz eddig 23 ezer magánszemély és 390 iskola és szervezet csatlakozott. Mostani levelüket a budapesti Teleki Blanka Gimnáziummal közösen írták.

10885570 837071299667982 6539654379930030762 n
Fotó: Herman Ottó Gimnázium

A levélben azt írják, igazolva érzik magukat, hogy a felvetett problémák valósak, és rendszerszintű hibák vannak a magyar oktatásban. Arra kérik Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert, hogy segítse a pedagógustársadalmat az áldatlan helyzet feltárásban és orvoslásában. 

A nyílt levélben hat pontban foglalják össze álláspontjukat. 

  1. Túlzott központosítás: Kapják vissza az iskolák önálló gazdálkodási jogukat, az igazgatók pedig korábbi hatásköreiket, mert a felmerülő problémákat operatív módon a keletkezés helyén lehet csak megoldani. Az állami fenntartásnak és felügyeletnek azokban a kistérségekben van jogosultsága, ahol a helyi önkormányzat erre nem képes.  Szüntessék meg az általános iskolák és a gimnáziumok kettős irányítását (Klik mint „fenntartó” – önkormányzat mint „működtető”). 
  2. Egymással nem koherens változtatások: Rövid idő alatt sok változtatás történt a magyarországi köznevelésben,  de a reformok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A jövőben csak olyan oktatási reform léphessen életbe, amit megterveztek, előkészítettek, hatásait tesztelték. A legfrissebb érettségi változtatásokat haladéktalanul vonják vissza, a változások nem érinthetik hátrányosan a tanulókat.
  3. Ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés, tudáselmélyítés: A Nemzeti Alaptanterv (NAT) rengeteg új ismeretanyagot tartalmaz a korábbiak mellett, a kompetenciaalapú oktatás azonban időigényes, a tanultak elmélyítését, gyakorlását követeli. A jelenlegi NAT túlzsúfoltságával éppen ezt nem veszi figyelembe, így a kívánt célok elérése ellen hat. Vizsgálják felül a NAT-ot különös tekintettel a tananyag csökkentésére. A diákok heti óraszámát csökkenteni kell, mert jelenleg többet dolgoznak, mint a felnőttek kötelező munkaideje. A tankötelezettséget emeljék vissza 18 évre. Lehessen újra szabadon tankönyvet választani. 
  4. Adminisztráció kontra tanítás:  Ahogy a tanulás, úgy a tanítás is alkotómunka, amit nem lehet bürokratikus indikátorokkal minősíteni. A pedagógus nem adminisztrátor. A megnövekedett bürokrácia, a minősítési rendszer hibás bevezetése és eltúlzott feladatrendszere nem eredményez jobb minőséget az oktatásban. Nem a kiégés ellen hat, hanem kiégést teremt. A bevezetett életpályamodell sok elemében igazságtalan, például évtizedek óta kiválóan oktató tanárokat alacsonyabb fizetési kategóriába sorol, a mestertanárok eddigi kiválasztásának eljárásrendje pedig megingatta a tanárok bizalmát a minősítési rendszerrel kapcsolatosan. 
  5. Nem a pedagógusok bére a rendszer legnagyobb problémája: Nincs szó újabb és újabb tanári béremelésekről, csak egy korábbi ígéret többlépcsős megvalósításáról. Az emelés mértéke épp a legtapasztaltabb, legtöbbet dolgozó pedagógusok esetében volt a legkisebb mértékű. Az iskolákban azonban vannak nem pedagógus alkalmazottak is, az ő béreiket is rendezni kell. Az egész oktatási rendszert jellemző bérfeszültséget fel kell oldani! A bizalmatlanságot sugalló „kötelező benttartózkodási időt” és a túlórák ingyenességét el kell törölni. A tanárok elvárják a kötelező kontaktórák számának visszaállítását a korábbi, heti 20-22 órára.  
  6. Kerekasztal: Olyan oktatási kerekasztalra van szükség, ami rövid időn belül, szigorúan szakmai alapokon, a helyi viszonyokat ismerve képes a rendszerszintű problémákra érdemi válaszokat adni.

A Népszabadság azt írja: Balog Zoltán szerdán Miskolcon hallgatta meg az országos tiltakozást elindító tanárok panaszait. A tudósítás szerint aki a minisztertől válaszokat remélt, az csalódottan távozott, Balog Zoltán viszont sok új dolgot tudott meg az általa irányított területről. Az azért kiderült, hogy az iskolákat államosító Klebelsberg-központot nem akarják megszüntetni, az iskolaigazgatók pedig a kisebb, sürgős kiadások fedezésére szeptembertől „igazgatói bankkártyát” kapnak. 

Balog Zoltán  csütörtökön a TV2 reggeli műsorában azt mondta:  regionális szinten is fórumokat kell tartani az oktatási kérdésekről. Balog szerint fontos, hogy meghallgassák, milyen gondok merülnek fel és azokon miként lehetne javítani. Ennek érdekében arra fogja utasítani a munkatársait államtitkári, helyettes államtitkári, főosztályvezetői, Klik-vezetői szinten, hogy külön fórumokon találkozzanak igazgatókkal, igazgatóhelyettesekkel, tanárokkal, szülőkkel.  Balog Zoltán szerint a megbeszélések eredményeként értelmes belső korrekciós javaslatok születhetnek, amelyek végrehajtására készen állnak.

A közoktatási rendszert ért kritikákra, például a pedagógusok adminisztratív leterheltségére válaszul azt hangsúlyozta, hogy 2016-tól három évig „nem esnek tanfelügyelet hatálya alá” a minősített pedagógusok, ami 9 ezer tanárt érint. A diákok túlterheltségével összefüggésben azt mondta: ez több éves probléma, már az ő gyerekkorában is vita volt erről. Hozzátette ugyanakkor, hogy a világ változik, és ha versenyképesek akarunk maradni, nemcsak többet kell dolgozni, de a diákoknak is többet kell tanulniuk, ebben meg kell megtalálni a megfelelő arányt.

Balog Zoltán kitért arra, az egész napos iskolának éppen az a célja, hogy ha megtanulja a diák az iskolában a tananyagot, a hétvégéje szabad legyen. Az intézményfenntartásról szólva azt emelte ki, hogy intézményvezetőknek, az alsóbb szintű irányító szerveknek nagyobb autonómiát, felelősséget kell adni. A rendszerbe az elmúlt három évben plusz 234 milliárd forintot fektettek be, 2017-re ez már 300 milliárd forint feletti összeg lesz, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok bére 40-50 százalék között növekszik. Az örökölt anomáliák miatt kellett lépniük, az önkormányzati szintű finanszírozás fenntarthatatlan volt és 1000 milliárdos hiányt termelt.  

A Pedagógusok Szakszervezetének miskolci szervezete február 3-án Miskolcon fáklyás felvonulást tart Fogadóóra a gyermekeinkért címmel. Az MSZP  parlamenti politikai vitanapot kezdeményez a magyar közoktatás állapotáról. 

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!