A kisemberek kucoroghatnak a kályhánál

• Vidéki kisvárosokban, falvakban sokan tűzifával fűtenek
• Jellemzően ők a társadalom legszegényebb tagjai közé tartoznak
• Nekik nagyon nem mindegy, hogy a havi pénzünk fele vagy csak harmada megy el fűtésre
• Tavaly még volt tűzifa-rezsicsökkentés, idén már nincs
• Tömegek élnek vissza a tűzifa eladásával, de a rendőrség alig találja őket
• A fákat viszont fokozottan őrzik, a tolvajokra lecsapnak, 40 kg rőzséért is bevisznek valakit az őrsre

A rezsicsökkentés harmadik évébe léptünk, 2013 óta olcsóbb az áram, a földgáz, a távhő, a víz- és szemétszállítási díj ára. A társadalom jelentős része százezreket spórolt a rezsicsökkentéssel, gyakorlatilag nincs olyan ember, akit kisebb-nagyobb mértékben ne érintett volna pozitívan a második Orbán-kormány legfontosabb intézkedése. Azonban van egy olyan rezsitétel, ami nemhogy olcsóbb lett az évek alatt, hanem folyamatosan drágul. 

Megnégyszereződött a tűzifa ára 

A KSH kilogrammban adja meg a tűzifa árát és mértékegységét, pedig köbméterben (m3) szokás vele számolni. A súlyban megadott tűzifa azért csalóka, mert nedves állapotban nehezebb lesz az anyag, hamarabb összejön belőle egy mázsa, holott ilyen állapotban kisebb hőerőt képes kibocsátani. (A köbméterrel nem lehet így csalni.)

Bár beszédes a fenti grafikon, ha szívünkre tesszük a kezünket, akkor igazából nem tudjuk megmondani, mennyibe kerül ma Magyarországon átlagosan egy köbméter tűzifa, mert kis túlzással annyi fajta lehet a tűzifa, mint az emberi szervezetben a rák. 

• A tűzifa értékét elsősorban a vastagsága adja meg. A rőzse, vagy úgynevezett ágfa 5 centiméter átmérőnél vékonyabb fa, főzni remek, de fűtésre nem ajánlott, mert nagyon gyorsan elég. Rőzsét is árulnak köbméterenként, ez 6-8 ezer forint körül mozog manapság. 
• A vastag fa az, amit igazából tűzifának neveznek. Sokat számít a fa fajtája: ahány ember annyi vélemény, de az akácot, égert, gyertyánt nagy fűtőerejűnek szokás tartani, míg a nyár, nyír és fűz nagyjából egy kategória, hasonlóan gyenge. 
• De a tűzifánál leginkább az számít, hogy mennyire száraz. A nedves tűzifa is elég, de jóval kevesebb hőt termel, mint amikor teljesen száraz. Ideális esetben kivágás után két évvel célszerű eltüzelni. Egy évig érdemes egyben szárítani, majd egy évig felaprítva, és csak azután tűzre dobni. 

A tűzifa árát továbbá az határozza meg, hogy milyen körülmények között vesszük. Tízezer forintért már hozzájuthatunk egy köbméter jó minőségű áruhoz, de ilyenkor el kell mennünk érte, és fel is kell dolgoznunk, ami elég időigényes. 

Felaprított formában 16-20 ezer forint között mozog a tűzifa köbméterenkénti ára abban az esetben, ha el tudjuk hozni a fatelepről. De 25-30 ezer forintba is fájhat egy köbméter, ha kalodában házhoz szállíttatjuk. Egy köbméter fa általában több mint egy mázsa, és sokan nem tudják elhozni a telepről, úgyhogy bármilyen felárat kifizetnek érte. 

Többek között a fenti tényezők miatt megbecsülhetetlen, hogy mennyi ideig elég átlagosan egy köbméter tűzifa. Ha valaki három helyen fűti a házát, és tartósan 0 fok körül van a kinti hőmérséklet, akkor kevesebb mint egy hét alatt elpörkölhet egy köbmétert. De ha csak egy helyen fűt, akkor egy hónapig is kitarthat az egységi tüzelőanyag. 

A tűzifával fűtő emberek többsége rendkívül szegény, egy vagy maximum két fűtőtest van a házában, tehát átlagosan 2-4 hétig használnak egy köbméter fát. 

Most jó idő van, de lesz itt még kemény tél

Tűzifát általában kisebb városokban, falvakban élő emberek használnak. A társadalom azon rétegei, akiket leginkább sújt a munkanélküliség. Nekik nagyon nem mindegy, hogy mennyiért kénytelenek télen fűteni: egy hónapban a fizetésük felét, vagy csak a harmadát kell arra költeniük, hogy ne fagyjanak meg éjszaka a házukban.

Sellye egy közel háromezer fős kisváros Pécs közelében, az Ormánságban. Ezen a télen több mint 220 család kapott szociális tűzifát, 192 az államtól, a többieknek a város pótolta ki a saját költségvetéséből. Családonként 1-1 köbméter jutott, ami február elejére már rég elfogyott. A helyiek azt mondják, hogy örülnek a mostani enyhe időjárásnak, mert ilyenkor lehet spórolni a tűzifával.

Nagy Attila független polgármester viszont aggódva tekint a jövőbe: "az eddigi tapasztalatok alapján február második felében és márciusban még kemény mínuszok jönnek, amikor sokaknak lesz szüksége tüzelőre". 

Nagy szerint jól jön a családoknak az 1-1 köbméter, de ennek legalább a háromszorosa jelentene jelentős segítséget, de az lenne az igazi, ha már most megvehetnék a jövő évi adagokat, és száríthatnák. A Belügyminisztérium szerint a szociális célokra szánt készletek kétharmadát kiosztották decemberben, a maradékot február közepéig mindenkinek meg kell kapnia. Sellyén még nem hallottak ilyesmiről. 

Jó biznisz lehúzni a szegényeket 

A sellyei Csányi Tivadar szerint nagy üzlet a környéken a tűzifa. Hogy ki tud olcsóbban hozzájutni, az abszolút uram-bátyám módon dől el. Neki pár hete ígért 10 ezerért feldolgozásra váró fát az erdész, aztán mikor kiment a telepre, közölte vele, hogy bocs, de már odaadta másnak. 

Állítása szerint van olyan maszek a környéken, aki csak abból él, hogy nagy mennyiségű tűzifát vásárol fel az erdésztől, feldolgozza, aztán 21-22 ezer forintért árulja kalodában. Nincs ebben semmi törvénytelen, nagy tétel vásárlása esetén mindenre van kedvezmény, de ha azt vesszük, hogy egy köbméter fa feldolgozását 2-3 ezer forintért vállalják a környéken, akkor nem rossz biznisz 9-10 ezer forintot keresni egy köbméteren.

Csányi szerint a környéken keményen megy az egyedülálló nyugdíjasok lehúzása is. Vállalkozók a megyei lapokban hirdetik, hogy házhoz viszik a feldolgozott tüzelőt, amiért helytől függően 25 ezer forintot is elkérnek, és borítékolható, hogy nincs meg egy köbméter, amit kiszállítanak.

Kihasználják, hogy az idősek nem tudják felaprítani a fát, nem tudnak elmenni érte, szemre pedig a kutya sem mondja meg, hogy az egy köbméter, vagy egy negyeddel kevesebb

- sorolta, hogy miért lehet nagyon jó biznisz könnyedén lehúzni a nyugdíjasokat. (A jelenség a rendőrség előtt is ismert, de valószínűleg annyira sokan trükköznek a tűzifa eladásával és annyira sok kiszolgáltatott embert lehet megvezetni, hogy egy-egy leleplezéstől eltekintve ezen a ponton nem lehet kezelni a problémát, a rendőrség honlapján alig találni "trükkös faárus" elfogásáról szóló hírt.) 

Csányi és a több helybéli azt is sérelmezi, hogy a sellyei naperőmű (ami egyébként a legnagyobb az országban) miért veheti meg a lakossági ár harmadáért a tűzifát. Mindenki érti, hogy az erőmű 100-1000 köbmétert vesz egyszerre, de akkor is igazságtalannak érzik, hogy az egyébként is tőkeerősebb szervezet kap kedvezményt, az egyszerű emberek pedig nem. 

Volt egyszer egy tűzifa-rezsicsökkentés

Ha már a kedvezményeknél tartunk, a tűzifa az egyetlen rezsitétel, aminek árát nem próbálta meg szabályozni a kormány. Nyilván hatósági árat bevezetni a tűzifára több okból is problémás lenne, de nem is teljesen okkult gondolat: egyrészt a piac nagy részét az állami erdőgazdaságok uralják, másrészt mi sem bizonyítja jobban, hogy a tűzifa árát is lehet csökkenteni, mint hogy egyszer már egyszer már megtették. 

A tavalyi szezonban a kormány 170 ezer köbméter tűzifa árát csökkentette 10 százalékkal, ami a Földművelésügyi Minisztérium szerint 20-30 ezer forint megtakarítást jelenthetett egy tél alatt a családoknak. A programnak két szépséghibája volt: 

• a legtöbb állami erdészetben csak a házhoz szállított tűzifára vonatkozott a kedvezmény, a házhozszállítás költsége pedig mindig a vevőt terhelte. Ez egy-két köbméter fa esetén nagyjából el is vitte a rezsicsökkentés által okozott különbözetet. 
• volt olyan erdészet, ahonnan a rendelésnek nemcsak felső határa (10 köbméter) volt, hanem alsó is. A Bakonyerdő Zrt.-től legalább hat 6 köbmétert kellett rendelni, hogy igénybe lehessen venni a rezsicsökkentett tűzifát, 2015-ös áron 90 ezer forint volt a minimum rendelés. Ezzel valószínűleg kizárták azokat a családokat, akik igazán rászorultak volna az olcsóbb tüzelőre. 

De biztosan voltak azért, akik spóroltak valamennyit a rezsicsökkentett tűzifával. Na, ők hiába várták, hogy idén is folytatódik a program. A kormány ugyanis ezen a télen nem adta ki a 22 állami erdészetnek, hogy olcsóbban árulják a tűzifát. A FM szerint a 10 százalékos kedvezmény 

hangsúlyozottan a 2014-2015. évi fűtési szezonra vonatkozott.

A HVG felidézte, hogy a tavalyi tudósításokban arról volt szó, hogy a 170 ezer köbméter tűzifára vonatkozó 10 százalékos kedvezmény később akár még több fára kibővíthető. Felsőbb utasítás hiányában ezt a lehetőséget idén nem ragadták meg az állami erdészetek. 

A rendőrség fokozottan őrzi a rőzsét 

Idén nincsen olcsó tűzifa, a fával trükköző vállalkozók pedig alig-alig akadnak rendőrkézre. A hatóságok viszont nagy hangsúlyt fektetnek az egyszeri fatolvajok elfogására. A rendőrség beszámolója szerint Nógrád megyében "fokozott rendőri jelenléttel előzik meg a falopásokat", íme: 

A rendőrség saját illusztrációja nem túlzás, Demecseren volt olyan férfi, akit 40 kg gallyfával fogtak el, és hamar a rendőrőrsön találta magát. Nem véletlenül, hiszen az 5 centiméter átmérőjűnél vékonyabb rőzse gyűjtéséhez is hatósági engedély kell. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy község lakossága megkeresi az erdészt, hogy rőzsét szeretnének gyűjteni, ő pedig kijelöli azt a területet, ahol az emberek szedhetik a gallyakat. 

Hogy mennyire nem viccelnek vidéken a tűzifának való ellenőrzésével, arról a sellyei Kiss József bőven tud mesélni. Nemrég fát vásárolt egy barátjával, hazafelé megállította az autójukat a rendőr, majd fél órán keresztül kérdezgette őket a vásárlás pontos körülményeiről, pedig náluk volt a csomagtartóban lapuló árut igazoló cédula. De a környéken sokaknak kinyílik a bicska a zsebében, ha valami gyanúsat lát:

Ha egy darab száraz ággal a vállamon végigsétálok a falun, fél percen belül rendőrt hívnak rám

- mondta Kiss, aki egyébként közmunkásként 51 ezer forintot keres, havi bérének pedig a harmadát elviszi, hogy be tudja fűteni a szobát, ahol feleségével és féléves lányával alszanak.