Malvin
9 °C
25 °C

Utánanéztünk Lázár oktatási adatainak

D  YT20160204021
2016.02.05. 17:37

„Egyet azonban szerintem látnunk kell mindannyiunknak, ezek pedig a számok és az eredmények" - kezdte a csütörtöki kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a közoktatási témát. Ezzel a mondattal közvetlenül azt vezette fel, hogy a 2010 előtti oktatásirányási modellt megbukottnak minősítette, de később két másik oktatási kérdésről hozott konkrét, OECD-kutatásokból származó számadatokat.

Egy nyelvbotlás és némi pontatlanság okozott egy kis zavart Lázár adataival kapcsolatban, ezért összegyűjtöttük, pontosan mi szerepel a miniszter által idézett OECD-tanulmányban, az OECD oktatásügyi kiadványának, az Education at a Glance: OECD Indicatorsnek a 2015-ös kiadásában.

Lázárnak két fő állítása volt.

Az első arra reagált, hogy Lázár szerint "sokszor elhangzik, hogy a kötelező tanítási idő Magyarországon nagyon sok az iskolában". A miniszter azt mondta, hogy valójában - a nyolcosztályos rendszert vizsgálva -

a magyar diákok kevesebb órát töltenek kötelező tanítási időben az iskolában, mint a többi európai, vagy a többi OECD-ország diákjai.

Lázár konkrét számként azt mondta, hogy a magyar diákok 5000 és 6000 közötti órát töltenek évente az iskolákban. Ez viszont képtelenség lenne, hiszen egy év összesen 8760 órából áll.

Az a szám, amire a miniszter gondolt, egész pontosan 5553. Ez nem az éves kötelező óraszámra vonatkozik, hanem arra, hogy az általános iskola nyolc évében, alsó és felső tagozatban összesen hány kötelező órája van nálunk a gyerekeknek. Lázárnak igaza volt abban, hogy ez a szám a nemzetközi összehasonlításban valóban a legkisebb. Rajtunk kívül egyedül a letteknél nem éri el a 6000-et. Az OECD-országok átlaga 7570 óra. A legnagyobb összesített óraszám egyébként a dánoknál van: 10040.

Ez az összesített óraszám persze azon is múlik, hogy máshol hány évből áll a mi általános iskolánknak megfeleltethető időszak. Ami nálunk 8 év (4 plusz 4 év, alsó és felső tagozat), az a legtöbb OECD-országban 9 (6 plusz 3), és az európai országok átlaga is 9 (6 plusz 3) év. Ezt is figyelembe véve érdemes kiszámolni az éves átlagot. Így valamivel kisebb a különbség, de Magyarország még mindig jobban áll sokkal a maga évi átlag 694 órájával mint az OECD- (841) vagy az EU21 átlaga (811). Az osztrákoknál például, akiket Lázár is szóba hozott a kormányinfón, a szintén 8 éves időszakra összesen 6417 kötelező óra jut, ami évi 802-t jelent.

Hogy a számok mutatta kedvező helyzet miért különbözik annyira sok gyerek és szülő hétköznapi tapasztalataitól, arról a Dívány nemrég megkérdezett egy oktatáskutatót. Az egyik magyarázat az, hogy a kerettanterv szerint nem kötelező, de az iskolák által felhasznált órákat nem számítják ide, tehát például a szakkörök, felzárkóztató és tehetséggondozó órák nincsenek ebben a számban benne.

Lázár másik állítása a kormányinfón arra vonatkozott, hogy

Magyarországon az egy pedagógusra jutó diákszám alacsonyabb, mint más európai országokban.

Magyarország valóban jól áll tanár-diák arányban a nemzetközi összehasonlításban az OECD-tanulmányban szereplő, 2012/13-as tanévből származó adatok szerint. Nálunk alsóban átlagosan 11, felsőben 10 diák jut egy tanárra, szemben az OECD 15-ös, illetve 13-as átlagával.

Ugyanakkor vannak azért a mienknél is jobb mutatót produkáló országok. Alsóban 11 alatt van az egy tanárra jutó gyerekszám a görögöknél, az izlandiaknál, a luxemburgiaknál és a norvégoknál, felsőben pedig 10 alatt van például az osztrákoknál, a letteknél, a szlovéneknél és a portugáloknál. Elképzelhető, hogy a sorrendet kisebb mértékben befolyásolja, hogy az adatokat bemutató táblázatban Magyarország sora mellett van egy lábjegyzet, miszerint nálunk ide számolják a ténylegesen tanító tanárokon kívül a vezetői állományt is.

A tanár-diák arány mellett van egy másik, hasonló mutató is az OECD-összehasonlításban: az átlagos osztálylétszám. Hogy mi a kettő közötti különbség, arra a jelentés a következő példát hozza: Ha egy iskolába 100 diák jár és 10 tanár tanít ott, akkor a tanár-diák arány 1 a 10-hez. Ha a tanár heti átlag 20 órát tanít, és minden diáknak 30 órája vagy a héten, akkor függetlenül attól, hogy a diákokat hogyan rendezik csoportokba az iskolán belül, az átlagos osztálylétszám 15.

Nagyobb méretben is elolvashatja az adatokat, ha a képre kattint
Nagyobb méretben is elolvashatja az adatokat, ha a képre kattint
Osztálylétszámban a magyar alsós átlag 21, ez megegyezik az OECD-átlaggal, és kicsit rosszabb, mint az európai országok 20-as átlaga.

Jobban áll nálunk például Ausztria (18), Lengyelország (19), Szlovákia (18) és Szlovénia (19), de rosszabbul például a franciák (23). Felső tagozatban már megelőzi Magyarország a 21-es átlagos osztálylétszámával az OECD-átlagot (ami 24), és egy szinten van az európai átlaggal. A mi osztályainknál kisebbek a felsős osztályok például az észteknél (15), a finneknél (20), vagy a szlovákoknál (19) és a szlovéneknél (20), de nagyobbak például a cseheknél (22), a németeknél (24) és a lengyeleknél (23).

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!