Fidesz-LMP különalku az új alkotmánybírákról?

2016.02.06. 07:29

Idén négy alkotmánybírónak jár le a mandátuma, az alkotmánybírók megválasztásához kétharmados parlamenti többség kell. A Fidesz ezt tavaly elveszítette, ezért muszáj alkura jutnia az ellenzékkel. Mivel az egyik távozó Lenkovics Barnabás, a testület elnöke, e pozíció sorsa is része az egyeztetéseknek. Schiffer András, az LMP frakcióvezető-társelnöke szerint bár két külön ügyről van szó, a parlamentnek hasznos lenne egyidejűleg az AB elnökéről is döntenie.

DSZZS20101026010
Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Index egy, a tárgyalási folyamatot ismerő forrástól úgy értesült, hogy

az alkotmánybírók ügyében különalku formálódik a Fidesz és az LMP között.

Ezt Schiffer András visszautasította: nincs szó semmiféle megállapodásról. Az új alkotmánybírók megválasztása körül egyelőre pártközi tárgyalások vannak és még csak nem is személyekről folytatott alkudozások – közölte kérdésünkre. A helyzet azonban ennél kicsit összetettebbnek tűnik.

Érdemes felidézni, hogy az utolsó információk szerint hogyan állnak a pártok a Fidesszel kötendő alkuhoz:

  • A DK és az Együtt a Fidesz korábbi jogállam-ellenes és antidemokratikus gyakorlatára hivatkozva elzárkóznak az együttműködéstől. (Igaz, őket nem is hívták a megbeszélésekre, hiszen nincs frakciójuk a parlamentben.)
  •  A Jobbik hajlandó a kompromisszumra, ami nagyjából azt jelenti, hogy támogatnák a Fidesz alkotmánybíró-jelöltjeit, ha cserébe a kormánypárt is támogatná az övé(i)t. Ezt is csak akkor, ha egy jelöltet hasonló módon a baloldal is adhat.
  • Az MSZP viszont január közepén félbeszakította a tárgyalásokat, a DK-éhoz hasonló érveléssel.
  • Az LMP csak minden résztvevő pártnak elfogadható, közös jelölteket támogatna, és minél inkább kiszélesítené az együttműködő pártok körét.

Közjogi zsákmányszerzés

„Az LMP frakciójának és elnökségének az álláspontja egyértelmű: olyan tárgyalást akarunk, lehetőleg minél több párttal, amelynek a végén négy olyan jelöltben és ezzel együtt az elnök személyében is meg tudunk állapodni, aki a lehető legtöbb párt egyetértését bírja” – mondta Schiffer András.

Az LMP alapító-társelnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet cél a négy közjogi pozíció pártok közötti felosztása, amelynek nyomán háttéralkuk révén végül mindenki bejuttathatja a „saját” emberét. „A Fidesszel és a két másik ellenzéki párttal is közöltük: nem akarjuk zsákmányszerzésre használni a közjogi pozíciók körüli tárgyalásokat. 2010 előtt is kritizáltuk ezt a hozzáállást, amikor a pártok rövidtávú érdekek érvényesítésére közjogi pozíciókat nyúltak le.”

Schiffer fő szempontja az, hogy az Ab úgy egészüljön ki, hogy azzal erősítsék a jogállami kultúrát. Mint mondta, az már a Jobbik vagy a tárgyalásból kivonult MSZP felelőssége, ha valamelyikük mégis belemenne a zsákmányszerzésbe. (A Jobbik korábban azt javasolta, hogy két helyre a Fidesz, egyre a Jobbik, egyre a baloldali pártok adjanak jelöltet. Ez a séma nem sok lapot osztana az LMP-nek.)

Leszalámizás nem lesz

Az LMP-nek van egy 14 fős alkotmánybírójelölt-listája, akik körül el tudná képzelni a szélesebb parlamenti konszenzust. Ezt a listát megosztotta a tárgyalópartnerekkel is, de mivel a tárgyalások nem jutottak el abba a stádiumba, hogy konkrét személyekről legyen szó, Schiffer nem kívánt neveket mondani. Azt azonban megjegyezte, hogy a listán nem mindenki szerepel azonos súllyal és volna olyan négyes kombináció abból is, amit nem tudna támogatni az LMP.

Névtelenek nevei

A kiszivárgott hírek szerint az alábbiak lehetnének az alkotmánybíróság újabb tagjai:

  • Horváth Attila – egyetemi tanár, őt korábban a Jobbik is elfogadhatónak tartotta
  • Marosi Ildikó – a Kúria bírója, a magát 2010-ben még Fideszhez soroló, de azzal szemben már erősen kritikus Hörcher Ferenc egyetemi tanár felesége
  • Szabó Marcel – a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes
  • Az új tagok mellett újraválasztásra esélyes a távozó Lévai Miklós is.

Schiffer sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta, hogy a fentiek rajta vannak-e az ő 14 fős listáján, ami arra utal, hogy valamiféle tárgyalások azért mégiscsak zajlanak. Szerinte a Fidesz inkább a jelenleg hivatalban lévő alkotmánybírók közül választana szívesen elnököt. Közülük volna olyan, akit az LMP is támogatna, de neveket nem mondott.

Más forrásból úgy tudjuk, hogy a Fidesz egyelőre nem tett le Lenkovics Barnabás újraválasztásáról, ám azt ők sem támogatják, hogy az amúgy a maradást ambicionáló Lenkovics maradjon a testület elnöke. Felmerült viszont, hogy az Ab elnökhelyettese, Sulyok Tamás legyen az új elnök.

Arról tehát nincsen szó, hogy a Fidesz és az LMP külön megegyezést kötne az alkotmánybírókról, bár számtanilag a kétharmadhoz ez is elég lenne. A körvonalazódó megállapodásról szóló értesüléseknek Schiffer szerint csak annyi alapjuk lehet, hogy az LMP nem állt fel a tárgyalóasztaltól, amikor a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos elhívta egyeztetésre a többi frakció vezetőjét, akkor elment ő is, és amikor közölte az elvi álláspontját a jelöltek konszenzusos megválasztását illetően, akkor azt a Fidesz nem utasította el.

„Ettől még lehet az a vége a történetnek, hogy a Fidesz nem a mi stratégiánkat fogadja el, hanem leboltolnak a Jobbikkal. Ebben az esetben mi sértődés és cirkusz nélkül felállunk, részünkről befejezettnek tekintve a tárgyalást” – mondta Schiffer aki szerint azonban sem az LMP-t, sem a Jobbikot nem ejtették a fejére ezért nem látja valószínűnek, hogy a Fidesz kijátszhatná egymás ellen az ellenzéki pártokat.

Gyurcsány az MSZP gyámja

A Demokratikus Koalíció (DK) – amelynek négy képviselőjével önálló frakciója nincs a parlamentben – elsőként jelentette be, hogy nem látná értelmét az ellenzék és a Fidesz közötti egyeztetéseknek az alkotmánybírókról, mert érdemben nem hatna a négy új alkotmánybíró a testület működésére, viszont a tárgyalások legitimálnák  mindazt, amit tettek az AB-vel szemben, szűkítve a testület jogkörét.

A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc szavai után nem sokkal az MSZP elnöke bejelentette, hogy pártja kilép a tárgyalásokból, nem jelölnek alkotmánybírókat.

„Az MSZP a szellemi leépülésnek abban a fokában van, amikor már gyámot kell kirendelni. Ez a gyám Gyurcsány Ferenc” – mondta Schiffer, aki szerint Tóbiás József akciója rajtaütésszerű volt, nem is egyeztetett az MSZP elnökségével és a frakcióval a tárgyalásokról való kivonulásról. Addig Schiffer az MSZP-s Bárándy Gergellyel is kapcsolatban állt, ahogyan a Jobbikkal is, amelyiknek egymillió választóval a háta mögött egyértelműen helye van a tárgyalásokon. A konszenzus megteremtésében rá is szükség van. De szükség volna a szocialistákra is.

Szerinte a „magát demokratikusnak nevező baloldal” – a DK és az MSZP mellett az Együtt is ellenzi a tárgyalásokat – nagyon téved, amikor azt állítja, nem érdemes egyezkedni a Fidesszel a jelöltekről: 2015-ben a most kifutó Ab számos progresszív döntést hozott, a nyilvánosságbarát alkotmánybírók szűk többségben vannak, ezért nem mindegy, kikkel töltik fel a fennmaradó négy helyet. Ha meg nem töltik fel, úgy „Orbán Viktor 11 alkotmánybíróval is vígan elvan”.

Nem egyetlen bírói helyről döntünk, a négy helyen (plusz az elnöki pozíción) alapvető testületi határozatok múlhatnak: innentől kezdve "hacsak nincs kilátásban a Fidesz kétharmados legyőzése" a döntéseink következményeit két-három ciklussal később is viselni fogjuk – mondja Schiffer.

„Ha rossz lesz az egyezség vagy nem lesz, akkor könnyen lehet, hogy a paksi szerződések titkosításával kapcsolatban az Ab olyan döntést hoz, amely ellentétes az ellenzék követelésével“ – mutatott a tárgyalások jelentőségére Schiffer. „Persze megértem, ha a szocialisták és a gyurcsányisták számára nem fontos a nyilvánosságbarát AB, elvégre 2010 előtt is perekkel kellett kivernünk közérdekű adatokat és 2010-ben még Paks bővítésével kampányoltak.”

Azt azonban elismerte, hogy nem kell mindenáron tárgyalni a Fidesszel. Ha nem sikerül megállapodni – vagy a Jobbik lepaktál a kormánypárttal – akkor az LMP a szavazáskor egyenként megvizsgálja a jelölteket. Ha van olyan, aki támogatható, akkor hajlandók lesznek rá szavazni, ellenkező esetben fel sem veszik a szavazólapot.

A hírek szerint formálódó különalkuról a fideszes tárgyaló felet, Gulyás Gergelyt is szerettük volna megkérdezni, de nem reagált a megkeresésre.