Fülöp, Evelin
12 °C
27 °C

Egy évvel a gecizés után: Orbán már tíz fronton szívatja Simicskát

C  TT19990308056
2016.02.06. 08:08
Egy év telt egy G-nap óta: a kormány legalább tíz fronton háborúzik már Simicska Lajossal. Támadják az építési vállalkozó Simicskát, ellehetetlenítik a hirdetőcéges Simicskát, megszívatják a földbérlő Simicskát, kivéreztetik a médiamogul Simicskát. Orbán Viktor számtalan módszerrel ment neki egykori jó barátjának, aki tavaly óta egyik legnagyobb ellensége lett. Csak Simicska tudja, hány milliárdot veszített eddig a dolgon.

„Most bemegyek a szerkesztőségbe, és mindenkit kibaszok. (...) Kirúgok minden orbánistát. (...) Orbán egy geci. (...) Mondom, le is írhatja, Orbán egy geci." Egy év telt el 2015. február hatodika, a híres pénteki G-nap óta. A háborúskodás Orbán Viktor és Simcska Lajos között azóta már a nyilvánosság előtt zajlik. A kormány több, teljesen különböző fronton is támadja a Fidesz egykor pénztárnokát, a miniszterelnök egykori jó barátját.

Időközben az üzletember Veszprém belvárosába költözött, ahol arra az újságírói kérdésre, hogy huzamosabb ideig szándékozik-e maradni a városban, jókedvűen azt mondta: „Nem tudom, meddig élek.” Az viszont feltehetően csak az üzletember tudja kiszámolni, hány tízmilliárdot bukott az egész háborúskodáson. Azért megnéztük mi is, mit vesztett Simicska Lajos, mióta nem barátja Orbánnak. Így lett Magyarország legsikeresebb vállalkozójából a legüldözöttebb.

1. Oszlopháború

Kezdjük a legfrissebbel, és talán leglátványosabbal! Már-már komédiába illő jelenetek zajlottak néhány hete Budapest utcáin a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopainál. Amikor megjelentek a fővárosi cég emberei egy oszlopnál, hogy lebontsák, a Simicska által megbízott őrző-védők körbeállták. Ha a főváros mégis elvitte az oszlopot, Simicskáék a következő napon visszaraktak egy másikat. Sőt, még a Simicska-oszlopokat védő cégre is rászállt a rendőrség.

A Mahir tíz évvel ezelőtt, tehát még baloldali vezetés alatt kötött szerződést a fővárossal a hirdetőoszlopok kihelyezéséről. Ez gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozta a Mahirt a forgalmas csomópontokban, valamint belvárosi tereken. A fővárosi önkormányzat viszont csak tavaly ősszel (a nyílt háború kezdete után) ismerte fel, hogy előnytelen ez a szerződés. A főváros októberben egyoldalúan szerződést bontott Simicska Lajos reklámcégével, karácsony előtt pedig rendeletet alkotott, hogy elbontatja a budapesti közterületekről mind a 761 hirdetőoszlopát. 

Az oszlopok elbontása érthetően nagy kárt okoz Simicskának, hiszen a Mahirnak élő reklámszerződései vannak, ha nincs oszlop, nincs hirdetés, kártalanítani kell a hirdetőket. A Mahir jogi képviselője azt mondta, hogy minden érintett kerületben kártalanítási pert indítanak a főváros ellen.

A Fővárosi Bíróság végül  eltiltotta a főváros vállalatát , a Budapest Közút Zrt.-t a Mahir oszlopainak bontásától. Az elsőfokú döntés szerint az eredeti állapotot nem kell visszaállítani (több, mint 100 oszlopot már elbontottak), de biztosítani kell az oszlopok rendeltetésszerű használatát. Nem elképzelhetetlen, hogy a bíróság az egész ügyben végül majd Simicskának ad igazat, addig viszont a feltehetően  100 milliós nagyságrendű kárt neki kell finanszíroznia . A főváros most  azt akarja , hogy Simicskáék vigyék el február közepéig az általuk elszállított oszlopokat, a Mahír viszont továbbra is a fővárostól várja el, hogy állítsák vissza az eredeti állapotokat.

2. Közgép-háború

Mióta Simicska összeveszett a miniszterelnökkel, a vállalkozó építőipari cégének, a Közgépnek sem megy olyan jól. Sőt, az még csak hagyján, hogy alig nyer el megbízásokat, tavaly egy közbeszerzésnél el is tiltották, így hónapokig - a bíróság döntéséig - nem pályázhatott semmire.

A számok pontosan mutatják, hogy roppant meg a kormányzati bizalom Simicska irányába. Az Átlátszó összesítése szerint a Közgép 2013-ban 431,9 milliárd forintot nyert el egyedül vagy konzorcium tagjaként. 2014-re ez az összeg a negyedére csökkent: 100, 6 milliárdra. (Már ekkor pletykáltak arról, hogy Orbán és Simicska között eltört valami a választások után.) Majd 2015-ben következett az igazi megroppanás: az év közepéig az Origo szerint a Közgép egyedül indulva mindössze 1,35 milliárd forintot, konzorcium tagjaként 5,06 milliárd forintot, azaz összesen 6,41 milliárd forintot nyert el.

Ezután nem indulhatott közbeszerzésen, mert jött egy jogi támadás is: a Közbeszerzési Döntőbizottság három évre kizárta a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, mert szerintük hamis adatot szolgáltatott a gönyűi dunai kikötő építésére kiírt pályázaton. Ezt a döntést a bíróság megsemmisítette decemberben, Lázár János annyit reagált, fellebbezni fognak.

Ha a bírósági pert meg is nyeri majd a Közgép, annyi jól látszik, hogy Simicska tízmilliárdos megrendeléséket bukott, bukik azzal, hogy már nem szívesen látott kivitelező az uniós beruházásoknál. Ékes bizonyítéka ennek, hogy tavaly októberben csoportos létszámleépítést jelentett be a Közgép az illetékes munkaügyi központnál, "az építőipari beruházásállományának drasztikus visszaesése miatt 350 dolgozójától válik meg a cég" - jelezték.

3. Autópálya-háború

Érzékeny veszteség lehet Simicska Lajosnak, hogy az egyik legnagyobb, már folyamatban lévő beruházást is leállította tavaly tavasszal a kormány: az M4-es autópályáról van szó. A kormány arra hivatkozott, hogy csak kartellezéssel jöhetett ki a közel 4 milliárdos kilométerenkénti építési költség, a kormány pedig ki akarja vizsgálni, történt-e kartellezés.

Az M4-est több cég is építette, például a Simicska Lajoshoz köthető Közgép is. Egy 46,7 milliárdos részt nyert meg a Colas-Swietelsky konzorcium, egy 32,5 milliárdosat a Közgép-A-Híd páros, és egy 31,5 milliárdosat a Strabag. Ők jelezték, hogy "szabályszerűen, a legolcsóbb ajánlatukkal nyertek az M4-es megépítésére kiírt tenderen". Az autópályát viszont nem építhették tovább.

Azóta is tart az elszámolási vita, hiszen a pálya egy részét megépítették a cégek. (Ezen a nyomvonalon építik majd autóútként tovább más kivitelezők.) Simicska feltehetően milliárdokat bukott ezen a húzáson is.

4. Földháború

Nemcsak a hirdetőcéges és építési vállalkozó Simicskát, hanem a földbérlő Simicska Lajost is elkezdte támadni a kormány ősszel. Az állami földek eladásánál ugyanis a parlament lehetővé tette, hogy az új tulajdonosok által megvett földeken a bérleti díjak felülvizsgálhatók legyenek.

Az Orbán-Simicska háború fényében nem meglepő, hogy az első állami földrészek között kerültek kalapács alá a Simicska és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cégek bérelt földjei. A Fidesz több módosítóval is nekirugaszkodott, hogy borsot törjön Simicska orra alá. A legutolsó módosítás lényege, hogy az új földtulajdonos és a földbérlő a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződéseknél is kezdeményezhetnék, hogy a bérleti díjat a piaci árakhoz igazítsák. Ráadásul ha a bérleti díj a megállapított piaci ártól 20 százalékkal eltér, akkor akár fel is mondhatják a felek a bérleti szerződést.  

A törvényt feltehetően Simicskára és az érdekeltségében lévő Mezort Zrt.-re írták, ami több ezer hektárt kapott bérbe még az első Orbán-kormánytól 2001-ben, mélyen a piaci áron alul. Vagyis Simicskáknak biztosan a zsebükbe kell nyúlni, ha továbbra is bérelni akarják ezeket a földeket.

5. Médiaháború

Tavaly február 6-án robbant a hír, hogy "lelkiismereti okok miatt" benyújtották a felmondásukat a Magyar Nemzet, a Lánchíd rádió és a Hír tévé vezetői. Ezzel kezdetét vette a jobboldali médiaháború, amelynek első emlékezetes állomása volt, hogy Simicska körbenyilatkozta a médiát, hogy "Orbán egy geci", és a médiavállalkozásaiból "kirúgok minden orbánistát". Ezt követően a fideszes politikusok jó része bojkottálta Simicska médiumait, a legújabb fejlemény pedig, hogy az országgyűlés tisztviselőinek még azt is megtiltották, hogy előfizessenek a Magyar Nemzetre.

Azóta Habony Árpád és Győri Tibor vezényletével ugyanis létrejött a legolvasottabb jobboldali napilap helyettesítésére a leglojálisabb jobboldali napilap, a Magyar Idők, a kormány számára az első számú hírtelevízió a HírTV helyett az M1 lett, és a hírek szerint a rádiós piacon is támadnák Simicskáékat egy új adó indításával (a hírek szerint Karc FM néven). De lesz egy budapesti rádiója is Vajnának, a fiatalokat megcélzó DJ FM.

A Világgazdaság tavaly őszi összesítése szerint alaposan megérezte a Simicska-médiabirodalom a harcot, rengeteget estek az állami költések ezeknél a médiumoknál. Összességében a Simicska-médiacégeknél elköltött állami pénzek 77 százalékkal csökkentek a 2014-es adatokhoz képest a lap szerint.  A pontos adatokat nem ismerhetjük, de ezek milliárdos veszteségek Simicska számára.

6. TV2-háború

A tavalyi ősz egyik legváratlanabb, máig nem teljesen tisztázott botránya volt a TV2 eladása. Emlékezetes, hogy Andy Vajna - aki kormánybiztos is - bejelentette, hogy megvásárolta a csatornát, mire Fonyó Károly, Simicska embere azzal tromfolt, hogy a TV2 két napja már az övé volt, így az ügyvezetők nem adhatták volna el most Andy Vajnának.

Azóta bonyolult jogi ösvényen halad az ügy. Andy Vajna bejelentette, lezárta a TV2 megvásárlását, a cégközlönyben pedig már a cége szerepel a csatorna tulajdonosaként. Simicskáék viszont közölték, hogy mivel hozzájuk nem érkezett meg a vételár, ennek alapján az adásvételt semmisnek tekintik. Január végén viszont újabb cégbírósági megerősítést kapott a TV2 eladása, ugyanis első fokon elutasították Fonyó Károlyék változásbejegyzési kérelmét, amelyben a TV2 ügyvezetőinek törlését, valamint cégük TV2 tagjaként történő bejegyzését kérték.

A "kié a TV2?" kérdésben valószínűleg a magyar bíróság fogja kimondani a végső szót. Ezek után lehet talán megmondani, hogy Simicska bukott vagy nyert ezen az összecsapáson. Most még azt sem tudjuk, hogy mennyi pénzt rakott a TV2-be, ha belerakott. És az is kérdés, mit tudnának kezdeni Simicskáék egy állami hirdetések nélküli TV2-vel abban a nagyon valószínűtlen helyzetben, ha egyszer mégis sikerülne meg, illetve visszaszerezniük.

7. Műsorkészítés-háború

Tavaly Simicska gecizése után a közmédia látványosan szakított Simicska Lajos tévéműsorokat gyártó cégévél, a Hung-Isterrel. Az MTVA belső gyártásba vett át több olyan műsort, amelyet a Hung-Ister gyártott (Maradj talpon! című vetélkedő, Dal, Magyarország, szeretlek!). 

A Szerencseszombat című műsor gyártását is el akarják venni a Hung-Istertől, de mivel 2019-ig érvényes szerződése van a köztévével, ezt eddig nem tudták megtenni. A tét nagyjából évi 2,8 milliárd forint. A szerződést ugyanakkor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is elkezdte tavaly vizsgálni.

8. Metróújság-háború

Korábban a Népszabadság írt arról, hogy kiszorítanák a BKV területéről Simicska ismert lapját, a 330 ezer példányban nyomott, ingyenes Metropolt. A Metropol tavaly havi 8,7 millió forintot fizetett azért, hogy a metrómegállókban kitehessék, illetve rikkancsok nyomják a fővárosiak kezébe a napilapot. Ha ez megszűnik, nyilván nehezebb terjeszteni a lapot. A határozott időre kötött BKV-szerződés december végén lejárt, de a lap most is ugyanúgy elérhető a megszokott helyeken.

9. Sportháború

Nyílt titok volt, mennyire szereti Simicska a Veszprém kézilabda csapatát, bizalmasa, Fonyó károly volt a klub társelnöke, maga Simicska is rendszeresen eljár meccsekre. A klubnak bő kezű szponzorai is akadtak az állami szférából, ám a háborúskodás után elkezdtek elpártolni a támogatók.

Az állami kézbe került MKB július elején közölte, hogy az egyik legjobb befektetése volt ugyan a csapat támogatása, de addig tartott a szerepvállalása. Ősszel még az is felvetődött, hogy a másik névadó szponzor, az állami cég MVM is kiszáll a klubból.

Ám novemberben váratlanul lemondott elnöki posztjáról, valamint az MKB Veszprém Kézilabda Zrt.-ben betöltött igazgatósági tagságáról Fonyó Károly, aki a gátja lehetett az állami támogatásoknak. 

10. Személyzeti háború

Pénzben nem feltétlenül számolható ki, de nagy veszteség Simicsikának, hogy sorra távoztak az állami cégekből a hozzá köthető emberek. Még 2014-ben, amikor csak a színfalak mögött zajlott a háború, megkezdődött a "simicskátlanítás" a közszférában. Seszták Miklós fejlesztési miniszter lefejezte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t. Mindkét cég vezérigazgatója még az előző fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné idején került a posztjára.

2015-ben aztán áldozat lett a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szentpétery Kálmán is (11 évig volt a Simicska érdekeltségébe tartozó BÁV Zrt. vezérigazgatója). Majd a Magyar Villamos Műveket is elérte a simicskátlanítási hullám: Baji Csaba vezérigazgatót e-mailben bocsátották el a cégtől.

A szintén Simicska-emberként ismert Vida Ildikó maga mondott fel, de az Orbán-Simicska háborúba annyiban beleszólt, hogy távozásakor finoman beszólt a miniszterelnöknek. Vida nem fejtette ki bővebben, de utalt arra, hogy Orbán kért tőle valamit, ami nem hagyott neki választási lehetőséget.