Ottó
21 °C
32 °C

Kiakadtak a szakértők a Rezesova-reformterven

2016.02.08. 16:56
Megdöbbenéssel és heves tiltakozással fogadták az igazságügyi szakértők a rendszert megreformálni akaró törvénytervezetet. A kamarai kifogások szerint a szakértői függetlenség kerülhet veszélybe. Azt mondják: a kitalált értékelési rendszer működtetése gyakorlatilag megoldhatatlan lenne, a szigorításokat túlzottnak érzik, a jelenlegi vezetés lecserélését pedig diszkriminatívnak. Halasztást és egyeztetést szeretnének elérni.

Nagyjából 3000 szakértő nevében az igazságügyi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárhoz fordult több igazságügyi szakértői kamarai vezető: azt kérik, vegyék figyelembe az észrevételeiket, és – amíg nem sikerül egyeztetett megoldásra jutni – halasszák el az őket érintő reformtörvény-tervezet előterjesztését a parlamentnek.

A reform előkészítése évekkel ezelőtt kezdődött, és akkor lehetett sokat hallani róla, amikor a Rezesova-ügy miatt látványosan megrendült a közbizalom az igazságügyi szakértőkben. Ekkoriban vált világossá, hogy számos komoly probléma van a jelenlegi rendszerrel.

A tervezet végül január 20-án jelent meg a kormány honlapján. A társadalmi vélemények beküldésére nem hagytak túl sok időt, az észrevételeket január 26-ig várták. A végleges tervezetet a szakértők is ekkor látták először.

És az óradíj?

A tervezet a szakértői díj összegével nem foglalkozik, pedig az, hogy ez a büntetőeljárásokban hosszú évek óta változatlanul 4000 forint, régi probléma. A BISZK elnöke szerint ígéretet sem kaptak az emelésre.

Az újítások nagy része arra irányulna, hogy sokkal nagyobb legyen a kontroll a perek sorsát gyakran eldöntő szakértők felett. Rendszeresen értékelnék a munkájukat, és szigorítanák a fegyelmi felelősségre vonást is, de emellett például a kamarai rendszert is gyökeresen átalakítanák.

"A tervezet meglehetősen nagy megdöbbenést okozott szakértői körökben" - mondta hétfőn Turán Zsolt, a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) elnöke, az államtitkárnak küldött levél egyik aláírója. Nem könnyítette meg a helyzetüket a véleményezésre nyitva álló idő szűkössége, de elkészültek az észrevételeikkel. Szerintük bár tényleg szükség van új törvényre, ez a törvénytervezet a jelenlegi formájában nem segítené a független, pártatlan, szakmailag helyes szakvéleményekhez fűződő társadalmi érdek érvényesülését.

A főbb kifogásaik:

  • Szerintük a szakértők fenyegetettségének a fokozása elriasztaná a pályára készülőket, és ez tovább rontaná a már amúgy is évek óta csökkenő létszámot. "Nem lehet minden problémát szankcionálással megoldani, főleg azokat nem, amelyeknek a szakértőn kívüli a forrása" - írják. Turán szerint a tervezet 80-90 százalékban a szakértők fegyelmezésével foglalkozik, a kamarát lényegében "fegyelmező szervvé alakítja át", miközben a szakértői folyamatos megreformálásával nem foglalkozik.
  • A tervezet minőségbiztosítást vezetne be: az igazságügyi szakértők munkáját rendszeresen, 3 évenként értékelne egy, a kamara által felállított szakmai testület. A kitalált minősítési rendszer azonban a szakértők szerint alkalmatlan. Egyrészt lehetetlenül sok lenne a feladat: összesen 3600 szakértő dolgozik az országban, azaz évente 1200, havonta 100 szakértő munkáját kellene értékelni egy 3 tagú testületnek. Másrészt a minősítést vagy olyan ember végezné, aki nem ért az adott szakterülethez, vagy olyan, aki ért, de akkor ő meg konkurense a minősítés alanyának, ami "alaptalan kizárásokhoz vezethet". Turánék szerint a minőségbiztosítás most is működik: csak nem egyéni szinten, hanem a büntetőeljárásba kódolva: újabb szakértők kirendelésével, a vélemények ütköztetésével korrigálhatók az esetleges hibák. Szerintük ezt a rendszert lehetne még bővíteni, például úgy, hogy súlyosabb eseteknél eleve nem egy szakértőt rendelnek ki, hanem tanácsot.
  • Megszűnne a kamarán belüli fellebbezés lehetősége, jogorvoslatért csak a bírósághoz lehetne fordulni, ami szerintük elvágná az érdemi, ismételt alapos vizsgálat lehetőségét mondjuk egy etikai ügyben. A levélben ezt "statáriális jellegű" eljárásnak minősítik, és azt írják: sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
  • Eseti szakértőként véleményt adhatna a bíróságon olyan is, aki nem az adott szakterületen működik. Turán szerint ez "a szakmai követelmények nagymértékű és veszélyes fellazítása".
  • Szerintük a centralizálást kitűző tervezet korlátozná a kamara demokratikus működését.
  • A törvényt a kormány szeretné gyorsan keresztülvinni a parlamenten, a tervezet szerint még idén – két részletben, áprilisban és júliusban - hatályba is lépne. A tiltakozók úgy gondolják, a terv szerinti, áprilisi hatályba lépés könnyen kaotikus, jogilag is zavaros állapothoz vezetne, mert az egykamarás rendszer kialakításának logikai és ütemtervi átgondolása hibás, önmagának is ellentmondó. Turán szerint legalább január 1-ig kéne időt hagyni az átállásra.
  • A jelenlegi kamarai elnökök döntő többsége (8-ból 6-an) a tervezet szerint semmilyen tisztségre nem lenne megválasztható az új kamarában. A levélírók szerint a jelenlegi vezetők háttérbe szorítása diszkriminatív, "súlyosan sérelmes", és alkotmányos alapjogot sért. Azt írják: jelenlegi munkájukat ez kilátástalanná teszi, és idő előtti kollektív lemondásukat válthatja ki. A törvénytervezet indoklása fiatalításra hivatkozik, de a levélírók szerint a mostani vezetők kizárása után a bent maradó, szóba jöhető emberek ugyanannyira idősek, ugyanarról a korosztályról van szó. A szakértők átlagéletkora 60-66 év.
  • A tagdíjakból, állami költségvetési forrás nélkül működő kamarák szuverenitását sértené szerintük az új rendszer, amelyben miniszteri jóváhagyással működő kancellár lenne, és az elnökválasztást is a miniszter hagyná jóvá.

Mindez a vezetés centralizálásával, az elnökség néhány személyre való szűkítésével és a szakértők sokirányú fenyegetettségének jelentős fokozásával együtt rendkívül aggályos, mert akár a szakértői munka tartalmi befolyásolására is alkalmas lehet

– áll az államtitkárnak január 29-én küldött levélben, melyre a BISZK elnöke szerint választ egyelőre nem kaptak.