Gulyás szerint meg fogják oldani a terrorvészhelyzet bevezetését

A terrorveszélyhelyzet bevezetéséről szóló alkotmánymódosítási javaslatnak az a lényege, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, amikor a magyar állam nem képes szavatolni a polgárainak biztonságát

- mondta Gulyás Gergely az m1-en.

Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnök szerint terrorfenyegetettségre Európában mindenhol próbálnak megfelelő jogalkotási válaszokat adni, ezért lepte meg, hogy a kormány javaslata ilyen belpolitikai vitát váltott ki. Különösen azért - folytatta -, mert az alkotmányban ma is szerepel veszélyhelyzet, amely az elemi csapásra vonatkozik.

Gulyás Gergely szerint az ellenzék azért kötött bele a módosítási szándékba, mert kommunikációs lehetőséget lát abban, hogy a rendkívüli jogrend kemény intézkedésekre jogosítja fel a mindenkori kormányt. Mint mondta, miután az ellenzék világossá tette, hogy nem támogatja ezt a módosítást, a frakcióülésen tárgyalnak majd a kérdésről, hiszen a kormánypártoknak nincs kétharmados többsége az alkotmány módosításhoz.

Olyan jellegű ellentmondást látunk a szükséges intézkedési jogosultságok és az ellenzéki vélemények között, amely pillanatnyilag nem tűnik áthidalhatónak.

Ahogy arról írtunk, a terrorvészhelyzettel a kormány a rendkívüli állapot egy új formáját szeretné az Alaptörvénybe írni, mellyel rendkívül erős jogosítványokat adna a mindenkori kormány kezébe. A fideszes tervezet értelmében a kormány szabadon, tehát parlamenti döntés nélkül:

• lezárhatja a határokat
• átírhatja a költségvetést
• kijárási tilalmat vezethet be
• az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek forgalmát szabályozhatja és korlátozhatja (ez lényegében az élelmiszer- vagy benzinjegy bevezetésének lehetőségét jelenti)
• korlátozhatja a média működését
• elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését
• betilthatja a tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket
• meg is tilthatja a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát
• elrendelheti az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését.

Az Alaptörvény egyébként jelenleg is ötféle esetet sorol fel, amikor különleges jogrend bevezetésére van mód: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet esetén. Ez utóbbi - elemi csapás vagy ipari katasztrófa esetére kialakított helyzet - lépett életbe például a kolontári iszapkatasztrófa után 2010-ben. Ezért többen értelmetlennek tartják az egész tervezetet, azt pedig minden ellenzéki párt aggályosnak tartotta, hogy a kormány saját hatáskörben dönthetne a saját hatalmának ideiglenes kiterjesztéséről.