Útmutatót kaptak az önkormányzatok a Brüsszel elleni harchoz

A magyar-román határszakaszon, Kiszombornál már készülnek a illegális migráció megállítására hivatott drótkerítés továbbépítésére. Ilyen egyelőre a szerbiai, és horvátországi határszakaszokon működik.

A Makóval szomszédos településen már folynak a földmunkák és a gyodák (gyorstelepítésű drótakadályok) is a helyszínen vannak a munkák megkezdéséhez. Hasonlóról számoltak be Battonyánál is, ahol már két hete tucatnyi katonai teherautó van a határnál, és zajlanak a mérési munkálatok.

Persze, eddig sem volt titok, hogy ha a kormány szükségesnek látja, akkor meghosszabbítja a műszaki határzárat, amely nem közvetlenül a határon, hanem attól néhány méterrel beljebb húzódik.

A délkeleti határszakaszt ismerők szerint túlzás lenne újabb hullámról beszélni, de érezhető, hogy „az embercsempészek újra tesztelni kezdték az útvonalat és már Románia felől is voltak próbálkozások.

Ásotthalomnál pedig ismét megjelentek a zöldhatáron át érkezők. „Pontosan nem tudni mennyi érintette a települést, de januárban a déli határszakaszon összesen hatszáz ember jött” – mondta Fackelmann István. Az alpolgármester szerint a rendőri erősítés megtörtént ugyan, de még mindig nem elég. „Továbbra is hiányolom a kutyákat, akkor éjszaka sem lenne mozgás.” Több ezer civilt is szívesen látna a határ mentén, hogy „meggyőzzenek mindenkit, hogy erre nem érdemes jönni.”

Az újonnan érkezők ismét gyalog indulnak el a főúton, mint a nyáron. Fackelmann szerint a kisebb áramlás szervezettebben zajlik: már csak az embercsempészek autóit megállítva fogják meg a papírok nélkül jövőket.

Volna itt egy javaslat

A Magyarországot elérők száma ugyan csekély, de a kormány igyekszik fenntartani a velük szembeni ellenséges érzületet: az önkormányzatoknak a Fidesz választókerületi elnökein, megyei központjain keresztül országszerte szövegjavaslatot küldött egy helyi határozathoz, amelyben az önkormányzatok kinyilváníthatnák nemtetszésüket a betelepítési kvóta ellen.

Az önkormányzatoknak szövegmintát is mellékelnek, lényegében elég csak az önkormányzat nevét beírni és a határozat már a testület elé is kerülhet, már persze ott, ahol erre van fogadókészség. A többség erre minden bizonnyal készen áll: vagy azért, mert egyetértenek a kormányzati szándékkal, vagy azért, mert érzik, hogy a lojalitás demonstrálása nélkül nehéz helyzetbe kerülhetne az önkormányzat. Utóbbit hangoztató polgármesterrel is beszéltünk és olyannal is, aki napirendre sem javasolja a kormányzati ötletet.

De nem kell nagyítóval keresni a támogatókat sem. Kiszomboron kedden hoznak a javaslatnak megfelelő értelmű határozatot, hangsúlyozva, hogy a beltelepítési kvóta érvényesítése növeli a bűnözés esélyét és a terrorveszélyt. A polgármester, Szegvári Ernőné szerint a legvalószínűbb, hogy a testület megszavazza a határozatot.

Az ország másik végében, Vámosszabadiban szintén nem hagyott kétséget a polgármester, hogy két hét múlva minden bizonnyal meghozzák egyetértő határozatukat a kvótával szemben. „Csatlakozunk a kezdeményezéshez és talán más határozatokat is hozunk” – mondta Lizákné Vajda Lívia. Az 1700 fős település a határában lévő, két és fél éve működő, ideiglenesnek mondott menekülttáborral egyébként is úgy érzi, nagy terhet raktak rá.

Most ugyan csak százan vannak a gyűjtőtáborban – a csúcson 800 ember is volt itt – de a polgármester attól tart, hogy bármikor kialakulhat olyan helyzet, amely újabb menekülteket hoz a táborba és akkor könnyen felmerülhet a tábor bővítésének terve is. „Sok mindent látunk külföldi sajtóban, ezért óvatosak vagyunk, de nem akarok vészmadárkodni” – mondta elismerve, hogy eddig itt még nem történt semmilyen atrocitás a menekültek és a helyiek között. „De ismerjük a veszélyforrást. Nem az a baj, ami most van, hanem ami ebből lehet” – mondta Lizákné, időzített bombához hasonlítva a tábort, amely az EU-többi tagországaiból történő visszatoloncolás lehetősége miatt válhat ismét népesebbé.

„Minél kisebb egy település, annál jobban befolyásolja egy ilyen tábor az életét. Mi azt szeretnénk, ha ez a veszélyforrás megszűnne, de ez nem Vámosszabadin múlik”. A Belügyminisztériumtól azonban nem sikerült kicsikarni egy konkrét időpontot, amikor a tábort felszámolnák. A megnyitási szándékról is csak a sajtóból értesülhettek annak idején. A tábor léte azonban „gátat vet Vámosszabadi fejlődésének”, ráadásul földrajzilag sincs optimális helyen: az ide érkezők a legnagyobb áradat idején be sem mentek, csak leszálltak a buszokról, végigvonultak a Győr felé vezető úton és onnan mentek tovább Hegyeshalomra.

Vámosszabadi 1,8 millió forintot kapott a menekültügy kezelése miatt felmerült költségekre – a tábort nem a település tartja fenn –, ez elsősorban szemétgyűjtésre és a nagyobb buszforgalom miatt több karbantartást igénylő utakra ment el.

Egy időben a tömegközlekedés megosztása is gondot jelentett, a polgármester szerint sokan helyi nem fért fel a Győrbe tartó buszokra, de ez a probléma most kezelhető szinten van, a tábor és Győr között működő járat van.

A határozatokat két héten belül fogják elfogadni. „Nem hiszem, hogy ebből nagy vita lenne a testületben, hiszen a kvóták megterhelő hatását mindannyian a saját bőrünkön érezhetjük.”

Hogy a következő lépés mi lehet, azt múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János már belengette: hosszan fejtegette, hogy ha a "bíróságon" (az EU luxemburgi bíróságán) Magyarország elveszíti a kötelező kvóták elutasítása miatt indult eljárást, Hódmezővásárhely képviselőtestülete helyi rendeletben fogja megtiltani a  menekültek betelepítését  a város területére. Lázár arra is utalt, hogy az út más települések előtt is nyitva áll.