Hella
13 °C
27 °C

A Honvédban a legtöbb, Barcikán a legkevesebb a császármetszés

2016.02.12. 11:47
Az utóbbi évtizedekben a császármetszés volt a leggyakrabban végzett műtéti beavatkozás a fejlett országokban, és gyakorisága folyamatosan nő. Magyarországon is megfigyelhető a növekvő tendencia, az összes szülés közt a császármetszések országos aránya 1990-ben 10 százalék körüli volt, a 2000-es évek elejére megduplázódott, 2006-ban már közel 30 százalék, az OEP adatai szerint 2015-ben pedig már 39 százalék volt. Nemzetközi kutatások szerint a valóban indokolt császárok az összes szülés 15-19 százalékát teszik ki. Megmutatjuk az összes magyar kórház császáros arányait az elmúlt három év adatainak átlaga alapján, és összeszedjük a lehetséges okait annak, hogy mitől ilyen magasak az arányszámok.
csaszarmetszes
Fotó: szarvas

Ez mennyire okés? Mennyire általános?

Az Európai Unió legtöbb tagállamában folyamatosan emelkedik a császármetszések arányszáma – állapította meg tavaly tavasszal a londoni City University átfogó kutatása. A jelenség okaival nem foglalkoztak, de 26 országban felmérték a császármetszések arányát. Megállapították, hogy míg Cipruson a gyerekek 52 százaléka, Nagy-Britanniában pedig nagyjából negyede születik császármetszéssel, addig például Svédországban mindössze 17 százalék ez az arány.

A tanulmányban azt is írják, hogy a császármetszések számának növekedésével potenciálisan nőtt az anyák és újszülöttek egészségügyi kockázata, mint például a halvaszületés a jövendőbeli terhességeknél. „A császármetszés sürgősségi eljárás, amit akkor kell végrehajtani, ha nem lehetséges a természetes szülés. Ez 

nem életstílusbeli döntés, és bár biztonságos műtétről van szó, nagyobb a kockázata, mint a természetes szülésnek"

– fogalmazott az MTI szerint Gail Johnson, a brit szülésznők kollégiumának oktatási és kutatási tanácsadója, elsősorban a programozott császármetszésekre utalva.

Hogy miért tér el ettől az aránytól jelentősen sok kórházban a császármetszések aránya, az általunk megkérdezett szakemberek szerint sok mindentől függ. Ezeket említették:

  • Számít, hogy az adott intézmény az alacsony vagy a magas kockázatú esetekre szakosodott. Viszont a magas kockázatra szakosodás elvileg csak pár százaléknyi emelkedést indokol, a páciensek arányainak megfelelően (ezt mutatja a cesareanrates.com korrekciós arány oszlopa: mennyi az összes szülésen belül a koraszülés, ikerszülés, faros baba, beteg anya), mondja Schimcsig Nóra, az ICAN (International Cesarean Awareness Network) magyar csoportjának alapítója.
  • Számít, hogy hány szülés van egy kórházban, mert ha nagyon sok (évi 3000-nél több), akkor jóval kevesebb idő van a kórházban a szülőszoba használatára, nem örülnek a kórházakban a hosszadalmas vajúdásnak, gyorsabb megoldás a császármetszés.
  • Számít, hogy egyre több olyan nő vállal gyereket, akinek valamilyen kockázatot jelentő egészségügyi problémája van.
  • Számít, hogy a császármetszés után többet fizet az OEP, mint a sima hüvelyi szülés után. Az előbbiért 183 ezer forint jár, az utóbbiért 89 ezer forint. A műtét sokkal költségesebb műfaj, de kérdés, hogy a valós költségkülönbség nem a műtétekre ösztönöz-e inkább.
  • Számít, hogy kevés szülész vállalja a farfekvéses szülések spontán levezetését, illetve a harántfekvéses babák megfordítását. Hasonlóan sokan óvakodnak a megelőző császármetszés utáni hüvelyi, spontán szülés levezetéstől is.
  • Számít a hálapénz is, mert a császármetszésekért többet szoktak a családok kicsengetni, mint a hüvelyi szülésnél.
  • Számít, hogy sokkal kevesebb kártérítési ügy van az elvégzett császármetszésekből, mint a nem elvégzettekből. Ez az egyik legsúlyosabb probléma – mondta dr. Kanász Gábor, a fenti lista élbolyában lévő esztergomi kórház főigazgató főorvosa.
  • Számít, hogy sok nő saját választása a programozott császármetszés (amikor előre meghatározott időpontban szül, és nem (feltétlenül) akkor, amikor természetes útján beindul a szülés.
  • Számít, hogy az adott kórházban lehet-e szülésznővel, dúlával szülni. 

Az OECD-országokról közölt legfrissebb császáros statisztika 2013-as. Ugyanabban az évben nálunk 36 százalékos volt a császármetszések aránya, amivel az élbolyba kerültünk volna, ennél csak Olaszországban és Törökországban született több baba így. „Bizonyos körülmények között a császármetszés elkerülhetetlen, azonban a császármetszés előnyei a hüvelyi szüléssel szemben – normál, komplikációmentes szülések esetén – vitatottak” – fogalmaz az OECD oldala.

Nagyon nehéz a műtőasztaltól távol egy műtétről dönteni, írja prof. dr. Papp Zoltán  szülész-nőgyógyász szakorvos a császármetszésekről szóló tájékoztatójában. Ugyanakkor a különféle nemzetközi kutatások (például a WHO ajánlása vagy ez a Harvard egyetemi) a tényleg szükséges császármetszések arányát 15-19 százalékra teszik, ami jóval kisebb, mint itthon a kórházak nagy részében.

A fenti lista elején és végén szereplő kórházakat, az OEP-et és az egészségügyért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkerestük, hogy indokolják meg, miért olyan eltérő nálunk az országos átlagostól a császármetszések aránya. Egyelőre még nem válaszolt minden intézmény, de amint megteszik, egy következő cikkben összefoglaljuk válaszaikat.

(Címlapkép illusztráció: szarvas / Index)