Eufrozina, Kende
7 °C
21 °C

Orbán megüzente a tanároknak, ne kérjenek béremelést

Kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka

Vége
HUS 0396
Index
2016.02.15. 14:47
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában ezek voltak a legfontosabb állítások:

    • 2010 után sikerült megújítani Magyarországot, a magyar reformok működnek.
    • 2016-ban jöhet az új cél: a polgári berendezkedés felépítése. 2016-ban szerinte "mindenki léphet egyet előre".
    • A 2016-os év legnagyobb kihívása nem gazdasági, hanem biztonsági jellegű lesz. Orbán szerint milliók indulhatnak meg Európa felé. 
    • Orbán szerint mozgósítani kellett  a magyarokat a kvóta ellen, 1,8 millió ember állt a kormány álláspontja mellé. 
    • A pártokat megkérte, hogy a kvótaellenesség legyen "nemzeti ügy", ne csináljon senki ebből pártpolitikát. A pártokat kérte arra is, hogy álljanak az alkotmánymódosítás mellé is. 
    • Orbán a tanárok 25 pontos követelésére is kitért. Szerinte "18 százalékos béremelési igény van, nem sokallom, megértem ezt, de ebben a pillanatban nem lehetséges".

    A parlament munkája további napirend előtti felszólalásokkal folytatódik, majd következnek az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések. Ezeket nem közvetítjük percről percre. A lényegesebb dolgokról viszont külön cikkben a későbbiekben beszámolunk.

  • Orbán a tanárok 25 pontos követeléséről is elmondja végül az álláspontját. Kiszámoltatta az államkincstárral a sztrájkbizottság kéréseit, és arra jutott, hogy abban

    18 százalékos béremelési igény van, nem sokallom, megértem ezt, de ebben a pillanatban nem lehetséges.

    Orbán azt kéri a pedagógusoktól, hogy ne helyezzék a kormányt bérnyomás alá, mert "ennek nem tudunk eleget tenni". Orbán azzal zárja, hogy az MSZP-nek nem kell nógatnia őt, minden döntéséért vállalja a felelősséget.

  • Orbán végül az MSZP frakcióvezetőjének is üzen. Szerinte nem egyszerű feladat MSZP-sként beszélni az oktatásról vagy az egészségügyről, "az iskolák és a kórházak is csődben voltak, erről kár vitatkozni", 1200 milliárd forinttal kellett ezeket az intézményeket szanálni. 

    Orbán szeretné, ha ebben a szektorban mindenki többet keresni, ebben nincs vita a pártok között. De meg kell nézni, honnan hová jutottunk el.

    Egy átlagos általános iskolai tanító 2010-ben 2 456 040 forintot keresett, 2016-ban az emelések után 3 627 403 forintot.
  • Orbán szerint minden pártnak ragaszkodnia kellene a tényekhez. Például az oktatásra és az egészségügyre minden évben többet fordít a kormány, az ágazatoknak évről évre több jut. Arról ugyanakkor lehet vitatkozni, hogy milyen legyen a belső elosztás.

    Orbán Vonának azt üzeni, hogy a "pártállami idők visszatérése nem fenyeget". "Azért szálltunk be a politikába, hogy az oroszokat haza tudjuk küldeni, hogy az egypártrendszer megszüntessük".

  • Orbán Viktor a viszontválaszában mindegyik frakciónak üzen. A KDNP-nek - nem meglepő módon - köszöni a hozzászólást.

    Az LMP-nek igazat ad, hogy "orvosolni kell a globális világrend válságát", de meg kell védeni a magyarokat a migránsoktól, akik "ránk rúgták az ajtót". A szabadkereskedelemről azt mondja, hogy szerinte létezik jó és rossz fajta, és export nélkül a mostani életszínvonalunkat sem tudjuk tartani, ezért Magyarország nem állhat szemben semmilyen szabadkereskedelmi megállapodással. 

    A jó szabadkereskedelmi megállapodás olyan, mint a szúnyogháló, ami kell, beengedi, ami nem kell, azt kívül tartja.

    Orbán szerint hamis Schiffer Andrásnak  az az állítása, hogy a kormány "az olcsó bérek politikája" mellet lenne. Hiszen számtalan szférában béremelés lesz, és a minimálbér is emelkedik.

  • Kósa Schiffer Andrásnak azt üzeni, hogy ne üljenek fel minden állításnak, amit hallnak, például "annak a butaságnak", hogy Magyarországon túlságosan  leterheltek a gyerekek.

    Vona Gábornak pedig azt üzeni, hogy tisztázzák magukat a KGBéla-ügyben, "addig semmilyen jogalapjuk nincs korrupcióról beszélni".

  • Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője nem Orbánra reagál, hanem az előtte felszólaló Tóbiás Józsefet és a szocialistákat ekézi. Szerinte Tóbiásnak örülnie kellene, hogy hétvégén a tüntetők között nyugodtan sétálhatott, holott a szocialista kormányok döntötték romba az oktatást. Az MSZP-sek szerinte annyira rosszat tettek az országnak, hogy

    örüljenek, hogy ebben az országban kimehetnek az utcára, anélkül, hogy inzultálnák önöket.

  • Annyira kiborította az MSZP-s néma csend a Fideszt, hogy többen hangosan bekiabáltak. Kövér László leteremtette a leghangosabb Németh Szilárdot, hogy nem adott neki szót.

  • Tóbiás a Fidesz alkotmánymódosításról azt mondja, "fejezze be a kormányfő a hazudozást az ellenzék politikájával kapcsolatban, továbbá fejezze be a nép ámítását". Szerinte Orbán felelőssége, hogy egyeztessen az ellenzékkel, és közös megoldást találjanak. Szükség lenne a biztonságra Magyarországon, a "hétköznapok biztonságára", és ezt Tóbiás József szerint a mély szegénységben élő milliók nem érzik. 

    Még kér, a nép, most adjatok nekik

    - idézi Tóbiás Petőfi Sándort, majd az MSZP vezetője csendben állva fejezi be a felszólalást. (A szombati tüntetés is néma csendben zárult.) Tóbiás mellé feláll az MSZP-frakció is.

  • A szombati tüntetésről beszél Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője, aki szerint a tanárok követelései jogosak, és nem fizetésemelést akarnak, bár jogos lenne. Tóbiás szerint a régióban  GDP-arányosan a legkevesebbet költ az ország az oktatásra, majd számokat sorol arról, mennyivel kevesebbet költ a kormány egy tanulóra: ó. Végül azt üzeni a Fidesznek:

    maguk a jövőt veszik el a gyermekeinktől!

    Az MSZP vitanapot kezdeményez az oktatásról és a tanárok 25 pontjáról.

  • Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kapja meg a szót. Hosszan, elismerően beszél a kormány otthonteremtést és családokat segítő intézkedéseiről. A migrációról azt mondja, hogy a jelek szerint  Európában még mindig nem tudják megkülönböztetni a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, " nem tudják, mi az önvédelem".  De Magyarország jó példával jár elől.

  • Vona a migrációs helyzetről azt mondja, hogy a Jobbik támogatja , hogy módosítsák az alaptörvényt, hogy bevethetővé tegyék a hadsereget. De a módosításban szerinte olyan elemek szerepelnek, amely a pártállami időket idézi.

    Ez lépés lenne Észak-Korea irányába.

    Vona azzal is előjön, hogy egy ilyen alkotmánymódosítással mit kezdhetett volna 2006-ban Gyurcsány Ferenc, ha létezett volna akkor ez a különleges jogrend.

  • Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője is a kedvenc témájával kezdi, az egészségüggyel (az egészségügyi dolgozók elvándorlása, a mentősök sanyarú helyzete, a gyógyszerlobbi  szerepe), majd Vona rátér az oktatásra, a tüntetésre és üdvözölte, hogy a Klik működésében a kormány "hátraarcot csinált". Vona ismét előhozza, hogy vizsgálóbizottságot szeretne, amely kivizsgálja az Orbán körüli emberek meggazdagodását. És felőle egy fideszes bizottság kivizsgálhatja a jobbikos ügyeket is, ha akadnak.

  • A frakcióvezetők sorban reagálhatnak Orbán Viktor szavaira, az LMP-s Schiffer András kezdi. Szerinte is megbukott a brüsszeli válságkezelési politika, ám szerinte nem lehet milliós tömegeket egy kerítéssel megállítani. Schiffer ezután rögtön áttér a migrációról a multik és a globális tőkepiac ostorozására.

    Az offshore-lovagok "kiseprűzését" célzó javaslatok támogatását és a TTIP (amerikai–európai szabadkereskedelmi megállapodás) elutasítását várja Schiffer a kormánytól. Schiffer kitér a szombati tüntetésre is, ahol szerinte nagy fordulat történt, mert a különböző szakmák képviselői összefogtak.

  • Orbán szerint mozgósítani kellett  a magyarokat a kvóta ellen, 1,8 millió ember állt a kormány álláspontja mellé. A pártokat megkéri, hogy a kvótaellenesség legyen "nemzeti ügy", ne csináljon senki ebből pártpolitikát. A pártokat kéri, hogy álljanak az alkotmánymódosítás mellé is.

    Orbán azt is megismétli a beszéde végén, hogy elrendelte a kerítés megerősítését, és az újabb határzár felépítéshez "szükséges kapacitások előállítását".

  • Orbán szerint az európai közvélemény a cenzúrát sikerrel lerúgta magáról, Magyarország álláspontja az európai emberek többségének álláspontja. "Az emberek nem értik, hogy a kormányuk miért nem teszi azt, amit a magyar." Márpedig Orbán szerint milliók indulhatnak meg Európa felé. A miniszterelnök számokat is sorol, hogy hányan indulhatnak meg az egyes országokból:

    • Irakban 3,2 millió
    • Szíriában 6,5 millió
    • Nigériában 2,1 millió
    • Szudán 2,5 millió
    • Kongó 3 millió
    • Afganisztán 1 millió.

    Ehhez képest Európa gyenge, és "Brüsszel be akarja engedni, sőt, be akarja szállítani az illegális migránsokat", és szét is akarja osztani. A magyar kormány szemben áll ezzel a tervvel.

  • 2015-ös év sikeres volt, a 2016-os év legnagyobb kihívása nem gazdasági, hanem biztonsági jellegű lesz - jelenti ki Orbán, aki rátér mostani slágertémájára, a migrációra.

    Terrorakció, félelem, ezt hozták Európába a migránsok.

    A kormányfő szerint tavaly elkezdték a védekezést, köszönetet mond a védekezésről szóló törvényeket megszavazó képviselőknek. 

  • Bért emelnék idén a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknál, a közszférában, az egészségügyben, és folytatódik a tanárok béremelése. Orbán a tanárok követeléseire csak egy fél mondatban tér ki: "folytatjuk velük a tárgyalásokat, és megegyezésre fogunk törekedni". 

  • 2016-ban szerinte "mindenki léphet egyet előre", és ennek három eszköze van:

    • az adócsökkentés (csökken az szja),
    • otthonteremtés (csökken az áfa, CSOK),
    • a családok megsegítése (családi adókedvezmény.)

    Orbán kitér arra, hogy nőtt idén a minimálbér, reálértéken 5 százalékkal. 

  • Orbán a költségvetési zárás adatait ismerteti. Megdicséri a nemzetgazdasági minisztert, hiszen csupa örömhírről számolhat be:

    • az államdósságot 76 százalék alá csökkentették, és a csökkentés különleges bravúrnak számít,
    • a munkanélküliség 2015 végén 6,2 százalékos lett, pedig 2011-ben még 11,5 százalékos volt,
    • 2,9 százalék volt a növekedés.

    Orbán szerint tehát a "magyar reformok működnek", 2016-ban jöhet az új cél: a polgári berendezkedés felépítése.

  • Orbán Viktor napirend előttijével kezdődik tehát az ülés. A kormányfő a legfontosabb az őszi ülésszak óta eltelt fontosabb eseményekről, döntésekről szeretné tájékoztatni a képviselőket. 

    Ide értve Magyarország önvédelmi teendőit.

  • A közelmúltban elhunyt négy korábbi képviselőről, Koleszár Lajosról, Komáromi Istvánról és Rimóczi Józsefről (MSZP), továbbá Speidl Zoltánról (MDF) emlékeznek meg a képviselők néma felállással.

  • Orbán Viktor elég korán érkezett, már egy órakor a bársonyszékben ült. A házelnök öt perces késéssel érkezett, és megnyitja most az ülést.

  • Nincs is semmi meglepő abban, hogy a fideszes többség támogat egy fideszes javaslatot. A gazdasági bizottság tehát támogatta a posta-törvény módosításának tárgysorozatba vételét. Németh Szilárd (Fidesz) javaslata szerint semmilyen adat sem lehet közérdekű, ami a posta számára "üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna".

    A módosítást nemcsak civilek támadták, hanem Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is úgy látta: nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelmények. A kormány képviselője és a fideszesek ezt nem így látják.

  • Szavazás törvényjavaslatról ma  még nem lesz, az igazi érdekességek a következő hetekben várhatóak.  A terrorveszélyhelyzetes  alkotmánymódosítás , illetve az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása tűnik a tavasz két legizgalmasabb parlamenti kérdésének. Ezekhez a szavazásokhoz ugyanis kétharmados többség kell a Fidesznek, és egyelőre nem látszik, melyik ellenzéki pártok biztosítják ezt számukra. 

  • Hétfő délután egy órakor indul a 2016-os tavaszi ülésszak, amely Orbán Viktor kormányfő felszólalása után (Beszámoló a kormányzati döntésekről) a hagyományos mederben zajlik. Interpellációk, kérdések, azonnali kérdések, általános viták. Az első ülésnap végén két javaslatról, köztük a 2017-es év Arany János-emlékévvé nyilvánításáról szólóról tartanak általános vitát.