Vilmos
21 °C
36 °C

Fukusima: Bocsánatot kért a TEPCO a hallgatásért

2016.02.25. 09:49

Öt évvel a földrengés és cunami okozta fukusimai atombaleset után elismerte az erőművet üzemeltető TEPCO, hogy saját belső szabályozását is felrúgta, amikor nem adott azonnal hírt nyilvánosan arról, hogy megolvadt a reaktormag több reaktorban.

Noha a március 11-i baleset után három nappal már nyilvánvaló volt a cég számára, hogy sérült a reaktormag, a fűtőelemek 55 százaléka megolvadt az 1-es reaktorban, és 25 százaléka a 3-as reaktorban. A belső szabályozás szerint a fűtőelemek öt százalékos sérülésénél már nyilvános jelentést kell tenni. Ezt a TEPCO csak két hónappal később tette meg – írta a Japan Times.

2015-03-09T075517Z 1802781096 LM2EB350YXE01 RTRMADP 3 JAPAN-TSUN
Fotó: Toru Hanai

A cég szóvivője szerdán közölte: hiba volt, hogy visszatartották az információt, noha ez a gyanú már széles körben elterjedt.

A Tepco belső vizsgálatot rendelt el a szabályzat megsértése miatt, bár nem egyedül a magáncég volt az, amely igyekezett távol tartani az 1986-os csernobili katasztrófa után legnagyobb baleset részleteitől a nyilvánosságot. A japán baleset miatt 160 ezer embert evakuáltak Fukusima körzetéből.

Március 12-én az akkor még létező állami Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség vezető kommunikációs munkatársa már elismerte, hogy a márt sugárzási adatok alapján könnyen lehet, hogy sérült a reaktormag. A nyilatkozata utámn Koicsiro Nakamurát azonnal eltávolították beosztásából.

Nem tanulták meg a csernobili leckét

Csernobilban – 12 kilométerre a baleset miatt örökre kiürített Pripjatytól – jelenleg is működik az állami Ekocentr, amely a folyamatos háttérsugárzásnak kitett környezet monitoringozása mellett más erőművek biztonsági szakembereivel is kapcsolatban volt, akik többek között azt is vizsgálták, mi a teendő kommunikációs téren egy atombaleset bekövetkeztekor. Az Ekocentr vezető Szergej Kirejev korábban elmondta: japán szakemberek is együtt dolgoztak velük, de a fukusimai baleset kommunikációs kezelése elszomorítóan hasonlított ahhoz, ahogyan a tájékoztatást szintén zsigerileg elutasító szovjet intézmények dolgoztak Csernobil kapcsán. Kirejev szerint a japánok a csernobili tapasztalatgyűjtésből semmit sem tanultak.