Ágoston
14 °C
31 °C

Hatalmas kockázatokat is vállal Orbán a kvótás népszavazásával

D KOS20141012022
2016.02.25. 07:25
Kedvező terep Orbán Viktor számára itthon a kötelező menekültkvóták elutasítása, ugyanis a felmérések szerint ebben támogatja őt a magyarok többsége. A kvótás népszavazás elindításával azonban több kockázatot is vállalt: eleve csak a Jobbikkal tudja elindítani a szavazást, és nehéznek tűnik négymillió embert megmozgatnia. Ráadásul meg kell majd magyaráznia, hogy ha bármilyen eredmény születik, az semmire nem kötelezi az Európai Uniót.

A kvótakérdés Magyarországon egyértelműen Orbán Viktornak kedvező ügy. Minden, elmúlt hónapokban készült felmérés azt mutatta, hogy a magyar szavazók döntő többsége támogatja a kormány álláspontját. 

Ennek a nagy, a Fidesz táborát meghaladó támogatásnak az az oka, hogy a jobbikosok és a baloldali ellenzékiek egy része sem ért egyet a menekültek betelepítésével. A kvótás kérdés tehát, amelyről népszavazást kezdeményezett a kormány, nyerő pálya Orbánnak, és nehéz helyzetbe hozhatja az ellenzéket. 

Orbán azonban nagy kockázatokat is vállalt ennek a népszavazásnak a benyújtásával.

1. Csak a Jobbik segítségével lehet népszavazás?

Itt van rögtön egy jogi akadály: alkotmányos-e a tervezett népszavazás? Tartalmas cikkünkben körüljártuk, hogy a jelenlegi helyzetben biztosan alaptörvény-ellenes, ám a Jobbik friss alkotmánymódosításának megszavazása nagyot lendíthet a dolgon.

Kérdés azonban, hogyan fogadják a választók, főleg a fideszes szavazók, hogy a Jobbikkal közösen módosítja a kormány a gránitszilárdságú alaptörvényt. 

2. Kutya nehéz elvinni négymillió embert szavazni

Ha sikerül is módosítani az alkotmányt, és az NVB-n, a Kúrián (majd esetleg az Alkotmánybíróságon is) keresztülmegy a dolog, nem kell aláírásokat gyűjteni, kiírható a népszavazás. Ebben az esetben azon kell dolgoznia a kormánynak, hogy érvényes legyen a szavazás, vagyis hogy a választópolgárok fele elmenjen voksolni. Ez nagyjából négymillió ember: igen nehéz ennyi választót megmozgatni. 

A rendszerváltás óta két – belpolitikailag jelentős – népszavazáson ment el ennyi ember szavazni, a '89-es négyigenes, illetve a 2008-as vizitdíjas-tandíjas referendumon. Kérdés, hogy a Fidesznek sikerül-e ennyi embert megmozgatni egy kisebb téttel bíró voksoláson. A Fidesz sikere pont azon múlik, mennyire sikerül megemelnie a tétet.

A Fidesz számára kudarcot jelentene, ha érvénytelen lenne a szavazás, még ha azzal is próbálnák menteni a dolgot, hogy elsöprő a kvótaellenzők aránya. Orbán nem is adott egyenes választ arra az újságírói kérdése szerdán, hogy lemond-e a kormány, ha nem lesz sikeres a népszavazás.

Olyan kérdést tett fel, amelyet még nem vitattunk meg

– válaszolta mosolyogva az újságírói kérdésre.

3. Mi van, ha kormányellenes népszavazássá válik?

Orbánnak a nagy győzelemhez mindenképp szüksége lesz ellenzéki szavazókra. Jobbikosokra és baloldaliakra egyáltalán. Az egyetértésüket könnyebben megszerezheti, a szavazatukat már nehezebben.

A Jobbik deklaráltan egyetért a kvóta elutasításával, már november óta sürgetik az erről szóló népszavazást. A szavazáson részt vevő jobbikosok biztosan a kormány álláspontját, a nemet húzzák be. A baloldali szavazók között is a felmérések szerint vannak szép számmal, akik elutasítják a kvótát. Ugyan a DK a kvóta mellett gyűjtött aláírásokat és Gyurcsányék pártolják a kvótát, az MSZP azonban felemásan ítélte meg a helyzetet (az egyszeri betelepítést elfogadja a párt, az általános kvótát nem).

Nagy kérdés azonban, hogy az ellenzéki szavazók segítik-e majd szavazatukkal Orbán céljait, vagy inkább otthon maradnak.

Ugyanis ha az ellenzék egy része nem is fog szembeszállni Orbán álláspontjával, elképzelhető, hogy például egy kvótaellenes, ám múlt héten kockás inget húzó tanár passzivitással fogja jelezni, hogy elutasítja az orbáni kormányzás egészét. Orbán számára egyértelműen kockázat, ha belpolitikai, kormányt értékelő értelmezést kap a népszavazás, és sokan maradnak otthon.

Arról nem is beszélve, hogy ha viszonylag kevesen szavazzák le a kvótákat, akkor Orbán uniós tárgyalási pozíciói is jelentősen gyengülnek.

4. Nehéz lehet menet közben ebből kifarolni

A népszavazás egyik nagy hátránya, hogy ha elindítja valaki, menet közben nehéz kifarolni a dologból. A jelenlegi menekülthelyzetben, láthattuk, egy-két hét vagy hónap alatt gyökeresen változhatnak a dolgok, és a már rögzített álláspontja átértékelésére késztethet bárkit. Kockázatos ilyenkor népszavazást tartani.

Ez a voksolás ugyanis leghamarabb ősszel történhet majd meg, és könnyen elképzelhető, hogy akkor már régen túlhaladta az idő a kvótakérdést. És lehet, Orbánnak már egyszerűbb lenne elfelejtenie a dolgot, ám mindenképp ott lesz neki és az országnak egy népszavazás.

5. És utána mi lesz?

Az ötödik, talán legnagyobb kockázat a jövőt érinti. Ha ugyanis Orbán sikeresen veszi az előbb említett akadályokat, választ kell adnia arra, hogy mi történik akkor, ha győznek a nemek a népszavazáson. A rövid válasz: semmi.

Egy érvényes magyar népszavazás eredménye sem kötelezi semmire az uniós szerveket,

például az ügyről döntő, miniszterelnököket tömörítő Európai Tanácsot. Az ügyben az Európai Bíróság ítélete lesz a mérvadó, hiszen a kormány megtámadta az Európai Tanács kötelező kvótákról szóló döntését. Az Európai Bíróság márpedig nem fogja figyelembe venni, hogy a magyar választók milyen véleményt nyilvánítottak a kérdésről. Adott esetben nehéz lesz elmagyarázni a választóknak, hogy igazából nincs uniós relevanciája a szavazatuknak, hiszen a nemzetközi kötelezettségeinket ez nem írja felül.

Orbánnak ezért egyedül arra jó ez a népszavazás, hogy a belpolitikai pozícióját megerősítse. Hogy a kvótákról beszéljenek hónapokig az emberek, mintsem választási irodáknál összegyűlő kopaszokról vagy az oktatás és az egészségügy helyzetéről.