Ambrus
-7 °C
3 °C

Egy ponton sem stimmel Erdősiné népszavazós története

DBZOL20160223002
2016.02.26. 07:27
Egy herceghalmi magánszemély egyik nap gondol egyet, és népszavazást kezdeményez arról, hogy maradjanak zárva a boltok vasárnap? Segítség nélkül kinézi az időpontokat, összegyűjt 20 aláírást, majd bejelenti ezt az adatvédelmi hivatalnál? Majd pontosan tudja, hogy az időbélyegzőhöz kell ülnie, és nem zavarják a körülötte lévő kopaszok? Erdősi Lászlóné ezt akarja velünk elhitetni. Ám szinte egyetlen ponton sem kerek a történet.

Rengeteg még mindig a kérdőjel a keddi Alkotmány utcai balhé körül. Ekkor sikerült különös körülmények között, tucatnyi kigyúrt, kopasz férfi társaságában Erdősi Lászlónénak négy másodperccel megelőznie az MSZP-s Nyakó Istvánt, hogy ő tudja elsőként leadni a vasárnapi boltbezárásról szóló kérdését. 

A történtekről azért is tudunk keveset, mert az MSZP-seken és a választási irodán kívül alig hajlandóak a szereplők nyilatkozni. A helyszínről a kopaszok szó nélkül elballagtak, Erdősiné pedig ott helyben magánügynek minősítette a népszavazási kezdeményezését.

Kedd óta azért megtudtuk, hogy Erdősiné a herceghalmi (egykor fideszes) polgármester felesége, hogy kísérője, Varró Ádám hogyan köthető fideszes politikusokhoz, hogy a kopaszok kapcsolatba hozhatók a Fradi Securityval. Ehhez képest a népszavazási kezdeményezés főszereplője, Erdősi Lászlóné két nap után adott ki egy nyilatkozatot az MTI-n keresztül, és ebben azt állította, hogy magánszemélyként kezdeményezte a népszavazást, mert nem ért egyet az üzletek vasárnapi nyitva tartásával, és egyetlen párt sem befolyásolta.

Erdősi Lászlóné és Erdősi László
Erdősi Lászlóné és Erdősi László

Vagyis Erdősiné azt a narratívát akarja elhitetni, hogy ő majdnem egy évvel a vasárnapi boltbezárás után egyik nap felébredt herceghalmi otthonában, eldöntötte, hogy bead erről egy népszavazási kérdést, elment az Alkotmány utcába, nem zavarták őt az ott lévő kopaszok, szocialisták, sajtósok, és sikerrel is járt.

Ezzel a sztorival azonban akad néhány probléma, olvassák csak!

1. Miért kezdeményez népszavazást arról, ami már megtörtént?

Rögtön ott sántít Erdősiné története, hogy miért kezdeményez valaki népszavazást arról, ami már megtörtént. Erdősiné kérdése így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek – a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint – továbbra is zárva tartsanak vasárnap?".

Vagyis Erdősiné a kérdésével veszélybe sodor egy meghozott kormányzati intézkedést, hiszen lehetőséget ad a törvény megsemmisítésére, ha többségbe kerülnek a nemek. Márpedig minden felmérés szerint nagy többségben vannak, akik elutasítják a törvényt. És hát életszerűtlennek tűnik az is, hogy Erdősinének majdnem egy évvel a boltbezárás után jut eszébe kérdést benyújtani a dologról.

2. Honnan tudott ilyen pontosan a határidőkről?

Képzett jogászoknak is fel kell kötniük a nadrágot, hogy megértsék és pontosan betartsák a népszavazási kezdeményezés szabályait. A dolog ugyanis nem annyiból áll, hogy megfogalmazunk egy kérdést, és benyújtjuk a Nemzeti Választási Irodánál. Figyelni kell a határidőket, bejelentést kell tenni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (erre mindjárt visszatérünk), támogató aláírásokat kell gyűjteni, és ebben az esetben arról is tájékozódni, hogy mikor hoz döntést a Kúria, mikor kell az időbélyegzőnél pecsételni. 

Ezek persze nyilvános adatok, amelyeket bárki megtudhat kis utánajárással, ám felvetődik a kérdés, hogy vajon a magánszemély Erdősiné hogy lett ilyen tájékozott.

3. Kik írtak alá Erdősinének?

Erdősiné kérdését akkor tudja átengedni az NVI vezetője, ha megfelel a formai követelményeknek, és megfelelő számú (egész pontosan 20 és 30 közötti) támogató aláírás szerepel rajta. Ezt a szabályt a trollok kiszűrésére hozták, vagyis hogy ne legyen sok olyan benyújtó, aki nyakra-főre adja be a kérdéseket.

Erdősinének tehát meg kellett keresnie legalább 20 ismerősét, hogy írja alá az ívet, és mivel ez adatgyűjtésnek minősül, erről bejelentést kellett tennie Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). Nem tudjuk egyelőre, hogy ez megtörtént-e, és hogy ki az a legalább 20 titokzatos ember, aki segítette Erdősinét.

4. Miért nem rettent meg a balhétól?

Miután Erdősiné magánszemély megküzdött a bürokratikus, aláírásgyűjtési, adatvédelmi szabályokkal, és megtudta, mikor érdemes leadnia a kérdését, megjelent február 23-án reggel az NVI épületénél. Érdekes, hogy az asszony hogyan reagált az épületnél kialakult balhéra. 

Ne felejtsük, ott volt 15-20 kopasz férfi, a fél MSZP-vezérkar és a teljes magyar sajtó. Erdősiné viszont fogta magát és leült egy székre az időbélyegző mellé, a kopaszok odaengedték, és morcosan elhajtotta az érdeklődő újságírókat, miközben végig fegyelmezetten viselkedett, és az egész országot sokkoló képek mintha őt meg sem érintették volna, mintha számított és készült volna rá. Finoman szólva sem úgy viselkedett, ahogy egy véletlenül egy ilyen helyzetbe csöppent idősebb asszonyról gondolnánk.

5. Ki szervezte oda a kopaszokat?

Erdősiné a közleményében egy szóval sem említi a bejáratnál álldogáló a kopasz, kigyúrt férfiakat, akik az eddig összerakott mozaikkockák alapján nyilvánvalóan őt segítették. Erdősiné és a kopaszok összejátszását egy fotó is bizonyítja. Az Origo fotósa lefényképezte, ahogy a kopaszok egy átlátszó mappát mutatnak fel. Az ellenfényben nehezen, de kiolvasható, hogy a mappában lévő beadvány készítőjének lakhelye Herceghalom.

Vagyis a kép alapján okkal feltételezhető, hogy Erdősiné papírjával voltak felszerelkezve ők is. Kérdés tehát, hogy Erdősiné magánszemély maga szervezte oda a kopaszokat, vagy esetleg segítették őt ebben. És kicsodák? És ha a kopaszok a Facebookon Fradi Security-s mellényben pózolnak, miért tagadja az FTC, hogy bármi közük lenne a kopaszokhoz?

6. Honnan ismeri a kísérőjét?

Erdősinét a kérdés benyújtásában egy titokzatos, piercinges fiatalember segítette. Olyannyira, hogy Erdősiné helyett ő pecsételt az időbélyegzőnél. A férfi nem nyilatkozott, róla később az Index derítette ki, egyáltalán kicsoda. Varró Ádámról megtudtuk, hogy közeli ismerőse Petrőczy Dániel, a XVII. kerületi önkormányzat egyik fideszes képviselőjének. Emellett Varró és Kubatov Gábor FTC-elnök, egyben Fidesz-alelnök titkára, Kindlovits Máté gimnáziumi osztálytársak is voltak. Rejtély, honnan ismerhette őt a Herceghalmon élő Erdősiné, hát még a szolnoki Kápolna Fitness erős testalkatú törzsközönségét.

7. Miért nem nyilatkozott két napig senkinek?

Erdősiné magánszemélyes sztoriját a viselkedése is gyengíti. Ha valaki egy fontosnak gondolt kérdésben megkérdezne az összes magyar választópolgárt, nyilván minden nyilvános szereplést érdemes elvállalnia, fontos lenne az országos médián keresztül népszerűsíteni a kérdést.

Ehhez képest Erdősiné a kérdés beadásakor még a kérdését sem volt hajlandó elárulni, és a keddi balhé után csak két nappal, csütörtökön törte meg a csendet: az MTI-nek mondott három mondatot.

8. Hogy fogja összegyűjteni a 200 ezer aláírást?

Ha Erdősiné kérdését át is engedi az NVB, majd a Kúria, akkor jön az igazi nagy feladat: összegyűjteni 200 ezer aláírást. Ha Erdősiné komolyan össze akarja gyűjteni az aláírásokat, egyedül aligha sikerülhet három hónap alatt. A nyilvánosságtól való elzárkózása alapján nem úgy tűnik, hogy hozzá akarna fogni a támogatók toborzásához. Pedig a népszavazáshoz rengeteg segítőre van szüksége, országos kampányra és logisztikára. Már, ha

egyáltalán komolyan össze akarja gyűjteni. Egyelőre kérdés, mi Erdősiné célja: egy népszavazás kiírása vagy inkább a megakadályozása mindenáron.