Lenke
18 °C
31 °C

Németh Zsolt: Ősszel jöhet a kvótanépszavazás

2016.02.26. 17:14
Egy dolog van, amiben egyetért a kormányoldal és az ellenzék: az Európai Unió válságban van. Tetszőleges közéleti szereplőkkel egy éve bárhol el lehet játszani ugyanazt a forgatókönyvet, hogy fejbólogatások mellett minden oldal elismeri, hogy nem jó, ami van, majd megoldási javaslat nélkül mindenki a másikat nevezi hülyének. Pénteken a Liberális Párt által szervezett Európa-vitán tárgyalta ki a problémákat Szél Bernadett az LMP társelnöke, Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő és Szent-Iványi István, a Liberális Párt szakpolitikusa.

Az Európai Unió sorsáról szóló viták meghatározó eleme, hogy mi lesz az államszövetség sorsa, ha Nagy-Britannia a június 23-án tartott népszavazáson a kilépés mellett dönt. Abban a Liberálisok pénteki rendezvényének minden résztvevője egyetértett, hogy a kiválás felmerülése egyértelmű jele az unió válságának.

A fideszes Németh Zsolt szerint meg kell vizsgálni a többi tagországnak, hogy nem volt-e túl szőrös szívű a brit követelésekkel szemben. Mindenképpen fontosnak tartja azt, hogy ne lépjenek ki az unióból, és szerinte ehhez Magyarországnak is több oka fűződik. „Ma a németek mellett a britek jelentik az EU gazdasági motorját” – mondta a fideszes politikus, aki úgy látja, a kohéziós politika kerülhet válságba a brexittel. A magyar külpolitika szempontjából is fontosnak nevezet Nagy-Britannia tagságát, mivel mindig partnerei Kelet-Európának a nemzeti szuverenitást érintő ügyekben.

„Elfogadhatatlan, hogy egy ország megzsarolja az összes többit” – közölte Ujhelyi István. Szerinte a zsarolásra építő tagállamok uniós politikája odavezet majd, hogy Nyugat-Európa felteszi azt a kérdést, hogy miért pénzeljen együttműködésre képtelen országokat. A szocialista politikus idézte Orbán Viktor miniszterelnök 2009-es szavait, mert akkor éppen attól féltette az uniót, hogy az szétesik a nemzeti érdekek és a tagországok egyéni követelései miatt. Úgy látja, most elérkeztünk ehhez a ponthoz, és Orbánt az idevezető folyamat egyik motorjának nevezte.

A menekültválság kapcsán elmondta, hogy az európai integráció erősítése, a közös fellépés volna a kulcs a megoldáshoz, mert a jelenlegi helyzeten csak egy erős Európa lehet úrrá. Ujhelyi úgy látja, nem lehet más nemzetek ellen való úszítással kezelni a helyzetet. „Ugyanúgy, mint 75 éve, politikusok kampányt építenek más nemzet ellen” – utalva arra, hogy a második világháború óta nem sokat változott az európai emberek hozzáállása és felelőtlenség erre apellálni.

Egyes országok nem tekinthetik svédasztalnak az EU-t

– közölte Szél Bernadett, utalva arra, hogy szerinte sem célravezető, ha az uniós tagországok nem közös fellépésben gondolkodnak, hanem mindenki a saját érdekei mentén használja ki az államszövetséget. Szerinte a jelenlegi EU-válság vagy megerősíti az intézményi rendszerét, vagy teljesen felbomlasztja azt. Hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben érdemes lenne hozzányúlni az uniós alapszerződésekhez, hogy élhetőbb legyen az EU. „Már rég óta mondjuk, hogy a termőföldet ki kellene venni a szabad-áramlásból, ezért az LMP támogatja a szerződések megnyitását” – tette hozzá.

A brit kilépéssel kapcsolatban számon kérte a kormányt, hogy miért nem foglalkozik a több százezer kivándorolt magyarral, „akik kényszerből külföldre mentek ebből az országból.” Szerinte velük szemben van a legtöbb kötelességünk.

Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt külpolitikai szakértője szerint a migrációs válság és a britek bomlasztási kísérletein jól látszik az unió válsága. Fontosnak nevezte Nagy-Britannia tagságát, mert az euroatlanti kapcsolatokban Londonnak nagyon fontos szerepe van. „Az erős Európa elképzelhetetlen az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés nélkül” – mondta Ujhelyi. Orbán Viktor szereplését a múlt heti EU-csúcson kudarcnak nevezte. „Néma statisztaként asszisztált a kompromisszumhoz” – szerinte egyáltalán nem tudta képviselni az álláspontját, az „hogy mit mond itt, meg ott” felveti a hitelességének kérdését.

Ősz elején lehet a népszavazás

Jogszerűnek nevezte a Fidesz által szerdán bejelentett EU-s kvótarendszerről szóló népszavazási kezdeményt, szerint nem érint nemzetközi szerződést, mert a közösségi jog nem tekinthető annak. „Fontos azt hangsúlyozni, hogy a mi álláspontunk az, hogy meg kell őrizni a határvédelem nemzeti hatáskörét” – mondta arra vonatkozóan, hogy az Európai Tanács egy új határőr intézményről döntött, amit a kormány is üdvözöl, de a nemzeti szuverenitást ezzel együtt nem adnák fel. A kvóta kapcsán a legnagyobb aggálya az, hogy most még csak 40+120 ezer ember elhelyezéséről szól a tervezet, de egy állandó relokációs mechanizmust lebegtet.

Ujhelyi kérdésére Németh magánvélményként közölte, hogy legkorábban ősz elején lehet népszavazás a kérdésről. A szocialista politikus elmondta, hogy ez „esemény utáni tabletta”, miután addigra túl leszünk már a török-EU csúcson, ahol újabb megoldást találhatnak. Ujhelyi szerint az is érdekes, hogy miért félünk 1294 ember letelepítésétől.

„Mi rossz történt akkor, amikor letelepítettünk 1000 kopt keresztény családot? Semmi más nem történne most sem, ahogy akkor sem” – jelentette ki Ujhelyi, aki azt is közölte, hogy szerinte a keresztények letelepítéséből egyszerűen semmi sem igaz. A népszavazást is egyszerű úszításnak tartja.

Ha a ‘30-as években szavazás lett volna a zsidótörvényekről, akkor az is átmegy”

– a nép megveszetésének és politikai haszonszerzésnek nevezte a kezdeményezést a hasonlattal élve. Szerinte a kvótarendszer nem jó, de az európai országokkal mindenképpen szolidárisnak kell lennünk.

Szél Bernadett is politikai haszonszerzésnek nevezte a kormány népszavazási indítványát.

Nagyon pikáns, amikor a kedden, a Nemzeti Választási Irodánál történtek után a Fidesz a közvetlen demokrácia fontosságáról nyilatkozik.

– mondta az LMP társelnöke. Úgy látja, hogy a miniszterelnök csak a magyarok félelmére épít, de ebből jól látszik, hogy Orbán nem a migrációs helyzet megoldásában és kezelésében érdekelt, hanem a politikai haszonszerzésben. Szél javaslatot is tett az EU-t válságba sodró helyzet rendezésére: a migrációt kiváltó okokkal kellene foglalkoznia a világnak. Kiváltóként a szíriai polgárháborúról és a globlális felmelegedés és a klímaváltozás hatásait nevezte meg.

„Ilyen európai jogszabály nincs, hogy kötelező betelepítés ” – mondta ki Szent-Iványi. A liberális politikus azt is kifejtette, hogy meglátása szerint a népszavazás több szempontból is jogellenes: nem felel meg a római szerződés több szakaszának, valamint az ET rendeletei a kormányra vonatkoznak, nem az Országgyűlésre, ahogy az a kérdésben szerepel. „Ha kétségbe vonjuk az unió alapszerződését, akkor az uniós tagságunkat vonjuk kétségbe” – tette hozzá, mert szerinte a kormány álláspontjának győzelmével az EU kapcsán csak a kilépésről hozhatna törvényt a parlament.

A kötelező betelepítés kapcsán elmondta, hogy az nem emberek kötelező befogadását jelenti, hanem a menedékjogi eljárás tagállami lefolytatásáról szól.

Csak akkor kaphat valaki menedék státuszt, ha Aleppó már szétbombázott repteréről felszállna és leszállna Budapesten”

– utalt arra, hogy a kormány által szeptemberben életbe léptetett rendkívüli helyzetre vonatkozó törvények miatt minden menedékkérelmet elutasítanak. A nyugat-balkáni migrációs útvonal országait biztonságosnak tekinti Magyarország, ezért egyetlen kérvény sem lehet érvényes.

Németh ezt elutasította: szerinte Magyarország a szuverenitásáról akar dönteni a kérdésben. Az uniós jogot minden esetben betartja, igazítja magát a tanácsi rendeletekhez is. „De a magyar embereknek kell eldöntenie, kikkel akarnak együttélni” – mondta el a fideszes politikus.

Abban a résztvevők mind egyetértettek, hogy Magyarországnak nem jelenthet problémát a menekültek elhelyezése. Németh abban látja a kérdést, hogy a bevándorlás a magyar emberek számára elfogadható-e. „A keresztény parancsból kell kiindulnunk: jövevény voltam és befogadtatok” – mondta a Fideszes politikus. Szél szerint felesleges bevándorlásról beszélni: több millió ember nem indult el Európába, mert azt várja, hogy hazatérhessen. „A legtöbben nem új otthont keresnek, hanem átmeneti szállást” – mondta az LMP politikusa, aki szerint a nagyhatalmak felelőssége, hogy békét teremtsenek azokon a helyeken, ahonnan elindultak, továbbá az is, hogy a klímaváltozás hatásait visszafordítsák.