Orbán Európára igent, Brüsszelre nemet mondott

Belpolitikában békülékeny, Brüsszellel szemben kemény ellenállást meghirdető beszédet mondott Orbán Viktor a Várkert Bazárban. Az évi rendes évértékelőt a kormányfő meglepő módon Esterházy Péterrel nyitotta, akinek Kis magyar pornográfiájából idézte Gerő Ernő és Déry Tibor beszélgetését arról, hogy milyen a jó politikai beszéd.

TGM, Takler, Bismarck

A kormányfő ezután még Tamás Gáspár Miklóst is név szerint megemlítette – rajtuk kívül még Takler László borász és Bismarck kancellár jött –,  ami előrevetítette a belföldi témákkal kapcsolatos békülékeny hangot: nem támadta a multikat, a bankokat, hanem olyan szereplőkként beszélt róluk, amelyek szintén hozzájárultak a 2010 óta eltelt idő sikereihez: rezsicsökkentés, minimálbér emelkedése, munkanélküliség visszaszorítása, IMF hazaküldése.

Elismerte, hogy a Klik átalakítására szükség van, és azt is, hogy a tanárok követelése jogos, csak a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen teljesíthető – igaz, ezzel ismét azt a vonalat erősítette, hogy a tanárok fő követelése bérjellegű volna, noha nem az.

A belpolitikában az ideológiai békülés jele volt az is, hogy dicsérte ugyan történelmi áttekintésében a Horthy-éra gazdasági eredményeit, elismerte, hogy bármiféle párhuzammal "ingoványos, lápos, lidérces" területre tévedne.

Ezután megadta azt a külpolitikai keretet, amelyben Magyarország jelenleg mozog: ez a "Berlin-Moszkva-Sztambul" háromszög, amelyen belül Magyarország csak akkor lehet független, ha ez mindhárom – a harmadikat aztán természetesen Ankarára módosította Orbán – entitás érdekében áll.

Orbán e tekintetben is békülékeny volt, hangsúlyozva, hogy Magyarország a békében érdekelt, és nem ülhet fel sem orosz-, sem német, sem iszlámellenes retorikának.

Unionisták és szuverenisták

Az egyetlen, akivel szemben viszont Orbán a diplomáciai harcot is szükségesnek tartotta, az Brüsszel. "Brüsszelt meg kell állítanunk" – mondta, alapvetően a betelepítési kvóta kapcsán, de azon keresztül az EU csúcsvezetésének általános kritikáját adva. Szerinte az EU azért kezeli a menekültkérdést úgy, ahogy, mert vezetői világpolgárok, ellentétben az európai emberek többségével, akik nemzetállami keretekben gondolkodnak és akikkel az EU vezetői nem is nagyon állnak szóba.

"Unionisták és szuverenisták" – ezek küzdenek egymással az EU-ban, utóbbiak között van az orbáni felosztásban Magyarország.

Brüsszel nem, Európa igen

Amennyire a beszédben Brüsszel volt a legyőzendő, valóságtól elszakadt, kissé elkényelmesedett politikai elit szimbóluma, annyira volt hangsúlyos Orbán Európa-pártisága. Ebbe az Európába – amely keresztény, szolidáris, Róma és Hellász örökségét is hordozó entitás – a Balkán is beletartozott. Ezt az Európán és ennek az Európának a megvédéséért Orbán a beszédben kész volt kiállni.

Kijelentette, hogy nem csak Szlovéniától Ukrajnáig kész megvédeni a határokat – ha kell, a román szakaszon is kerítést építve – de segítséget is nyújt kérésre a Balkánnak, amely nélkül nehezebb volna a határok megvédése.

A Wilkommenskultur öngyilkosság

A legnagyobb kihívást természetesen a menekültáradat jelenti, ám Orbán ezt is a szokásostól eltérően fogalmazta meg. Hangsúlyozta, hogy nem a migránsok tehetnek a bajról, ők csupán az embercsempészek, eredeti országuk kormányainak és a rossz nemzetközi döntéseknek az áldozatai.

A problémát ők csak láthatóvá tették, ám az igazi probléma magában az identitását nehezen felvállaló, abszurdan reagáló, délibábokat kergető, a határokat kultúrák, nemzetek, nemek, felelősség és szabadság között elmosó EU-ban, illetve Brüsszelben van.

Szerint a Wilkommenskultur tévedés, öngyilkosság, hiszen segíteni nem Európában, hanem ott kell, ahonnan a menekültek útnak indulnak. Máskülönben Európa feladja magát, olyanokat enged be, akik nem akarják saját kultúrájukat feladni, hanem ellenkezőleg, itt, Európában uralkodóvá tenni.

Nem a betelepítési kvótára

Pedig Európa elég erős lehetne ahhoz, hogy megvédje magát: többen vannak az európaiak, mint az oroszok és az amerikaiak együtt – hozott példát Orbán, amivel azért finoman azt is jelezte, kikkel is szemben kellene Európának önmagára találnia.

Orbán csak beszéde legvégén tért rá a betelepítési kvóta elleni népszavazásra, először kimondva, hogy ez nem a már elfogadott – de bíróságon megtámadott – EU-s döntés ellen szól, hanem az ellen a tervezett betelepítési kvóta ellen, amelyet márciusban fog tárgyalni Brüsszel.