Malvin
9 °C
25 °C

Pofont vagy simogatást kap a Fidesz Salgótarjánban?

D KOM20160211020
2016.02.28. 08:07
Polgármestert választ Salgótarján vasárnap, a kutatások alapján pár szavazaton múlhat, hogy az Fidesz vagy a baloldal jelöltje vezeti tovább a várost. Salgótarjánban az MSZP hagyományosan erős, 2014-ben az MSZP-nek sikerült győznie, de a Fidesz nagyon küzd a visszavágásért. A Fidesznek fontos lenne megmutatni, hogy meg tud nyerni egy fontos időközi választást.

Hagyományosan balos fészekben, Salgótarjánban választanak polgármestert vasárnap. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert az előző polgármester, az MSZP-s Dóra Ottó tavaly év végén elhunyt.

Így aztán januárban újrakezdődött a kiélezett kampány a városban, ahol 2014-ben csak pár vokson múlt az eredmény. A kutatások alapján most is fej fej mellett áll a fideszes és a szocialista-DK-s jelölt. A feszültséget pedig tovább növeli, hogy a megyeszékhelyen tartott választásnak mindenképp lesz országos üzenete és hatása. 

Bár országosan természetesen nem lesz reprezentatív a választás eredménye, hiszen csupán néhány ezer salgótarjáni véleményét ismerhetjük meg majd vasárnap (a városban nagyjából 31 ezer választó lakik), de két dologra azért választ kapunk majd a választások után.

  1. A Fidesz hatalmas, országos előnye mire elég egy inkább baloldalinak könyvelt terepen?
  2. Az oktatási tiltakozások mennyire csapódtak le helyi szinten?

A salgótarjániak természetesen elsősorban személyre, a kívánt polgármesterükre szavaznak, de egy több tízezres városnál már jócskán szerepet játszik a döntésben a pártszimpátia is. És a számok alapján majd lehet látni, hogy a másfél évvel ezelőtti eredményekhez képest (akkor a baloldal nyert 50 szavazattal) merre történt elmozdulás.

Magasabb részvétel, mint másfél éve

A 11 órás adatok alapján a salgótarjáni választók 19.52 százaléka ment el szavazni. Ez magasabb részvétel, mint 2014 októberében. Akkor 17,7 százalék volt ez az arány. Ez azért meglepő, mert egy időközi választáson rendszerint kisebb az érdeklődés, most viszont a kiélezett kampány a jelek szerint többeket mozgósított.

A Fidesznek már csak azért is fontos lenne megmutatni, hogy meg tud nyerni egy városi polgármester-választást, mert ebben a ciklusban eddig minden fontos időközit elveszített. Újpestet és Veszprémet elvitte a baloldal, Tapolcát pedig a Jobbik. Bár most nem parlamenti mandátumért folyik a küzdelem, a Fidesznek fontos lenne felmutatni, hogy megfordult a széljárás, és be tud húzni egy időközit. Úgy tudjuk, csúcsra is járatja majd a mozgósítást a kormánypárt.

Kövér fenyegetőzött, a teljes MSZP levonult

A választás jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy országos politikusok egész sora kereste fel a nógrádi megyeszékhelyet. Jobb- és baloldalról egyaránt. És mindenki a saját jelöltje dicséretén túlmutató üzeneteket is megpróbált megfogalmazni.

A salgótarjáni jelöltek

A szavazólapon ilyen sorrendben fognak szerepelni.

  1. Thürmer Gyula, Munkáspárt – a Munkáspárt elnöke
  2. Hulitka István, Jobbik – mérnök
  3. Fekete Zsolt, MSZP–DK, TVE – mérnök, a város alpolgármestere
  4. Simon Tibor, Fidesz–KDNP – volt iskolaigazgató, a Klik köznevelési főosztályvezetője

A Fidesznek kampányolt a városban Varga Mihálytól Németh Szilárdig több vezető politikus is. A legemlékezetesebb nyilatkozata a kampányban Kövér László házelnöknek volt, aki azt mondta: ha a salgótarjániak gyermekeik, unokáik számára élhető jövőt szeretnének, nem szabad hibát elkövetniük az időközi választáson. Ezt többen, köztük Dömsödi Gábor pásztói polgármester fenyegetésként fogta fel.

Az MSZP sem tétlenkedett: február elején a komplett MSZP-frakció levonult Salgótarjánba, és azóta is sorra járják a várost a vezető politikusaik. „A kormány egy fillért sem vehet el Salgótarjántól”, a Fidesz ne fenyegetőzzön” – az ilyen üzenetek mellett az MSZP-sek az oktatási tiltakozási hullámra is rá szeretnének ülni, hiszen folyton hangsúlyozzák, hogy a Fidesz jelöltje jelenleg a Klik főosztályvezetője.

Fej fej mellett a Fidesz és az MSZP

A választást a nyilvánosságra hozott (és a háttérben a politikusok által említett) kutatások alapján megnyerheti a Fidesz–KDNP-s Simon Tibor, illetve Fekete Zsolt is, aki hivatalosan az MSZP, a DK, a Munkáspárt 2006 és a Tarjáni Városlakó Egyesület jelöltje. Versenyben van még a jobbikos Hulitka István, illetve a Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula, ám nekik nincs igazi sanszuk a győzelemre. Az MSZP-nek 15 évvel ezelőtti hatalmas előnye volt (2002-ben 62 százalékkal nyertek itt), de a párt gyengüléséből sem a Munkáspárt, sem a Jobbik nem tudott profitálni a jelek szerint.

A Republikon Intézet pár héttel ezelőtti közvélemény-kutatása szerint a baloldali Fekete Zsoltot 26 százalék, a fideszes Simon Tibort pedig 24 százalék támogatja. A választási részvételüket biztosra ígérő és a jelöltek közül választani is tudó salgótarjániak között Fekete Zsolt és Simon Tibor egyaránt 45-45 százalékon áll, Hulitka István 6, míg Thürmer Gyula 4 százalékot kapna.

Bár az országos erőviszonyokhoz képest meglepő ez a kiegyenlített küzdelem, az elmúlt időszak választásai alapján azért nem újdonság a kiélezett csata.

  • A 2014-es önkormányzati választásokon az MSZP-s Dóra Ottó 42,88 százalékot (5376 szavazat) kapott, míg fideszes ellenfele, Székyné Sztrémi Melinda 42,48 százalékot (5326 szavazat). Mindössze ötven szavazat volt a különbség. 
  • 2010-ben Székyné 51-44 százalékra győzte le a szocialista vetélytársát.
  • 2006-ban Székyné 40-39-re nyert az MSZP ellen, igaz, akkor indult a választáson és 12 százalékot kapott a volt szocialista városvezető, Puszta Béla.

Hasonlóan szoros eredményre számíthatunk most is, de országos szempontból sokkal érdekesebb lesz a polgármester személyénél, hogy a 2014. októberi 50 szavazathoz képest most mekkora lesz a különbség a két oldal között, és kinek a javára.

Salgótarjánban ugyanis – bár erről kevés szó esett a kampányban – aligha történik gyökeres változás: a közgyűlést ugyanis nem választják újjá, ott megmarad a szocialista többség. A Dóra Ottó polgármester halálával 14 tagúra fogyatkozott közgyűlésben nyolc képviselője van a baloldalnak, öt a Fidesz–KDNP-nek és egy a Jobbiknak.