Orbán szerint jól keresett rajtunk Nyugat-Európa

2016.02.29. 10:10

Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztérium misszióvezetői értekezletén beszélt hétfő reggel a nagyköveteknek. Több témát is érintett, a migránsválságtól, a külügyminisztérium szerkezeti átalakításán és az Unión belül körvonalazódó mag-Unión át a szomszédos országokkal való kapcsolatainkig.

Mag-európai rémkép

Orbán szerint a migránsválságtól a gazdasági tényekig erősítik azokat az Unión belüli erőket, amelyek már régóta, most meg különösképpen eltökéltek a mag-Európa létrehozásában. A kérdés tehát az, hogy lesz-e az Uniónak egy olyan magja, amelyben azok vannak, akik eurót vezettek be, és mellette lesz-e egy másik Európa, amely nem lesz benne ebben a magban.

D KOS20160229015
Fotó: Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök szerint, ha egyszer közös pénzt vezet be egy országcsoport, akkor nagyon nehéz úgy sikeresnek lenni a gazdaságban hogy az állami érdek, szuverenitás alkérdéseit nem igazítja hozzá: közös adó-, nyugdíj-, szociális-, államadósság-kezelő rendszer. De Orbán feltette a kérdést

Ha a közös pénzen túl ezeket mind harmonizáljuk, akkor mitől vagyunk független állam?

Szerinte ezek harmonizálásával az adott állam fővárosából kicsúszik az irányítás, így nemzeti ösztöneink is ellenállnak ennek. Bár Orbán szerint most annyi baj van az Unióban, hogy több ország is, az eddiginél sokkal komolyabban barátkozik a gondolattal hogy komolyabb integrációt kellene csinálni a közös pénzen túl. Hozzátette, egyáltalán nem biztos, hogy ez be fog következni, de nem árt azon gondolkodni, ha előáll a helyzet, mi Magyarország érdeke: csatlakozni egy ilyen európai egységhez, vagy inkább az eurozónán kívül továbbra is önálló gazdasági és nemzetpolitikát folytatni. Ehhez egyébként is kétharmad, alkotmánymódosítás kell, így a döntésnek a nemzeti egység alapján kell megszületnie.

Hozzátette, azt is érdemes látni, hogy jelenleg az eurózónához tartozó országokban stagnál a gazdaság, míg az azon kívüli uniós országok gazdasága növekedést mutat.

Szlovéniában hidegebb nép él

Orbán sorra vette Magyarország kapcsolatait a környező országokkal. Szlovákiáról nem akart beszélni sokat a miniszterelnök az ottani választási kampányra hivatkozva, de annyit elmondott, Szlovákiával ebben a pillanatban rendezettek a kapcsolataink. „Egészen régen volt olyan ebben a kapcsolatban, amikor kiszámítható partnerként tekinthettünk egymásra" - mondta.

A miniszterelnök szerint Romániában a magyar politikusokkal szemben hadjárat folyik a korrupcióellenes harc örve alapján, amit majd megfelelő súllyal szóvá is kell tennünk.

Arrafelé magyar szempontból nem állnak jól a dolgok.

A szerbekkel kifejezetten jó a viszony, a szükség barátságokat is létrehozhat... Nekik is szükségük lehet ránk, hiszen látszik, hogy milyen sérülékeny, ha valaki nem tagja az uniónak... Mi támogatjuk Szerbia uniós csatlakozását, mondta Orbán.

Horvátországgal próbáljuk a kapcsolatainkat rendezni, de Orbán szerint ez nem könnyű feladat, ráadásul sok stratégiai döntést már Horvátország nélkül hozott meg az ország. Az elmúlt években a két ország közötti szövet roncsolódott, és Orbán szerint csekély vigasz, hogy nem tehetünk róla. Hiába adott minden a jó horvát-magyar kapcsolathoz, most mégis úgy néz ki, nem lesz könnyű helyrehozni azt. Viszont időközben a gázvezeték Szlovákia felől érkezik, a Zágráb-Budapest vasútvonal helyett a Belgrád-Budapest vonalat újítottuk fel, és a tengeri kijáratunk is Fiume lett

Nem olyan sürgető már helyrehozni a kapcsolatot, mint korábban

− mondta.

Szlovéniában hidegebb nép él, elég megnézni egy magyar csárdást és egy szlovén néptáncot

− folytatta a miniszterelnök, hozzátette, nem olyan egyszerű ezt a két népet közös nevezőre hozni, de nem lehetetlen. Soha ilyen jók nem voltak a kapcsolatok a két ország között, mint most.

Ukrajnáról szólva elmondta, nekünk érdekünk egy jól működő Ukrajna, egy működő ország Oroszország és Magyarország között, de hogy mikor lesz Ukrajnából egy európai gazdasági térbe beilleszkedő jogállam ott, egyelőre nem látszik.

Ausztriát nem említette Orbán magától, azt egy külügyminiszteri kérdésre hozta elő. Orbán szerint miniszterelnöki szinten udvariasan kell kommunikálni, hiszen aki megsérti az osztrák kancellárt, az az osztrák népet sérti meg. De a külügyminiszteri szint az egészen más, ott nyilvánvalóvá lehet és kell is tenni, hogy a magyarokkal beszélni akárhogyan nem lehet, annak következményei vannak.

Azt várom a külügyminisztertől, végezze el ezt a munkát, ne maradjon ott nekem földolgozatlan húsáru a hentesboltban, én már csak a pultnál szeretek forgolódni

− mondta Orbán.

Bicskanyitogató nyugat-európai tempó

A miniszterelnök szerint van egy onnan nézve szellemesnek tűnő, innen nézve bicskanyitogató tempó, ami úgy írja le a valóságot, hogy vannak ők, a gazdag országok, akik megdolgoztak ért, majd altruizmusból úgy döntenek, itt vannak ezek a szegény közép-európaiak, lökjünk nekik egy kis pénzt. Orbán szerint ha az elegáns mondatokat lefordítjuk kurucra, erről van szó.

A nagyobbik baj, hogy komolyan is gondolják.

− mondta, és szerinte erre egyetlen gyógyír van, a siker.

Majd megemlítette, hogy van olyan ország („ami németül beszél"), amely minden ideadott egy euróból kettőt keresett. Van egy másik (Franciaország), amely pedig közel kettőt. Majd mutatta, ahogy a vállát lesepregette, hogy hogyan kell reagálni az olyan fenyegetésekre, hogy fejlesztési pénzeket vonnának meg Magyarországtól a saját politikája miatt. Hozzátette, ennél természetesen szebben kell megfogalmazni. 

De a lényeg, hogy "nem tartozunk egymásnak", a nyugat-európai országok pénzt csináltak rajtunk, természetesen úgy, hogy közben ez nekünk is jó volt. A fenyegetőzés nem fogadható el, elvi alapjai nincsenek, gazdasági alapja nincs és megzavarja az országok kapcsolatát.

Kína

Magyarország és Kína közti kapcsolatról kérdezték Orbánt, aki elmondta, a kínai kapcsolat stratégiai jelentőségű, ráadásul nem kellene alábecsülni, hogy Kína minden évben összehívja a közép-európai országok vezetőit, hogy meghallgassa őket, hogy tárgyaljon velük. Hozzátette, Kína felismerte azt a piaci rést a régióban, ami abból adódik, hogy az Unió csökkentette az infrastrukturális beruházásokra szánt pénzeket itt. Így ők egyre több ilyen beruházást finanszíroznának, vennének benne részt.