Márta, Flóra
18 °C
31 °C

Pályaválasztási tréning indul középiskolásoknak

2016.03.01. 07:09
Középiskolás korában sok diák szülei sugallatára, a kedvenc tantárgya vagy tanára alapján, esetleg a tévében látott hamis példaképeket követve dönt a továbbtanulás mellett. Egy rossz pályaválasztási döntésnek azonban komoly következményei lehetnek. Az egyetem hamar sikertelenséggel, érdektelenséggel párosulhat. Ennek statisztikában kimutatható következménye, hogy a hallgatók egyharmada a diplomaszerzés előtt otthagyja tanulmányait. Ezen akar segíteni a Példakép Alapítvány szeptemberben induló Sikergyár projektje, ami tizenegyedikes diákoknak segít a helyes pályaválasztásban.

A rossz pályaválasztási döntés mögött leginkább az önismeret és az orientáció hiánya húzódik meg, mondja Valentínyi Katalin, a Példakép Alapítvány létrehozója. A Példakép Alapítvány negyedik éve választja meg az év sikeres fiatal magyar vállalkozóit. Az ő tudásuk, tapasztalatuk, életútjuk és karriertörténeteik képezik az alapját az alapítvány új oktatási programjának, a Sikergyárnak.

A projekt keretében 17 éves, pályaválasztás előtt áll fiataloknak szerveznek önismereti, képességfejlesztő és gyakorlati tréningeket. A cél, hogy tényleges képességeik és kompetenciáik alapján döntsenek a továbbtanulásról, további karrierjükről. A programnak nem csupán a kompetenciafejlesztés a célja. Arra is törekszik, hogy megmutassa a programba jelentkező települések fiataljainak a helyben boldogulás lehetséges útjait, alternatíváit. Épp ezért nem 1-1 iskolát, hanem a településeket célozzák meg a képzéssel, szeretnénk az adott város vagy kerület legambíciózusabb helyi tehetségeit megtalálni és támogatni – mondja Valentínyi Katalin.

Az iskola alig segít

A pályaorientáció és a kompetenciafejlesztés ma nagyon esetleges a középiskolákban. Az Alapítvány tavaly készített egy országos reprezentatív közvélemény-kutatást, amiből egészen megdöbbentő kép rajzolódott ki. A diákok véleménye szerint az iskola nem tesz hozzá szinte semmit ahhoz, hogy ők később mennyire lesznek sikeres és elégedett munkavállalók. Ugyanezt látják a szülők is: a gyerekeik nem kapnak érdemi orientációs segítséget.

A diákok egyáltalán nincsenek tisztában saját képességeikkel, erősségeikkel, de lehetőségeikkel sem. Nem is csoda, hogy segítség nélkül a többség nem tudja a számára legmegfelelőbb egyetemet vagy szakmát választani. A fiatalok azt sem tudják pontosan, miből lehet választani, és hogy egy-egy szakmának mi a valódi tartalma – vázolja a helyzetet az alapító. Ebből lesz az, hogy sokan keményen küzdenek egy egyetemre való bekerülésért, majd amikor végre ott vannak, már az első hetekben érzik, hogy nem oda valók.

A munkaerőpiac ma leginkább a projektalapú gondolkodást, a gyakorlati tudást, az önállóságot, a jó kommunikációs készséget és a csapatmunkára való alkalmasságot igényeli, de a pályakezdők szinte minden kompetenciában alulteljesítenek. Az iskolában ezt nem tanulják meg a diákok, de ezt nem is lehet az amúgy is túlterhelt tanárok “nyakába varrni”, akiknek a felkészültsége ehhez a feladathoz nem is mindig megfelelő.

Rossz döntés, magas lemorzsolódás

A felsőfokú végzettségű munkavállalók iránti kereslet 2020-ra 18 százalékkal fog növekedni 2010-hez képest. A felsőoktatásba jelentkezők egyharmada azonban nem fejezi be az egyetemet, magas a lemorzsolódási arány. A Lisszaboni Stratégia szerint ezért a pályaorientáció uniós prioritást élvez, és a fejlesztendő kulcskompetenciák közé bekerült a kezdeményező- és vállalkozókészség, valamint a kreativitás is. Az iskoláknak fel kell készülnie az életpálya-tanácsadásra (Lifelong Guidance) is, amihez elengedhetetlen lesz, hogy bevonjanak iskolán kívüli partnereket - hívja fel a figyelmet Valentínyi Katalin.

A Sikergyár ehhez akar civil segítséget nyújtani az iskoláknak. V árosonként és kerületenként szerveznének olyan pályaorientációs, önismereti, képességfejlesztő képzéseket, amiken a diákokat a tudatos továbbtanulásra és karriertervezésre szeretnék megtanítani. Használható” munkaerőt képeznének, azoknak az ismereteknek az átadását helyezik fókuszba, amelyek alapvetően szükségesek a sikeres munkavállaláshoz.

A programot olyan szakértők – iskolaigazgató, egyetemi tanár, coach, tréner, saját akadémiát vezető vállalkozó - segítségével állították össze, akiknek sok éves tapasztalatuk van az oktatásban. A 16 alkalomból álló, minimális önrészt igénylő képzésre a 11. évfolyamos diákok jelentkezhetnek, mert a gyerekeknek ilyenkor még több idejük van, és nem csak az érettségire, felvételire készüléssel vannak elfoglalva.

Képzésenként maximum 50 diákkal szeretnénk foglalkozni, mert a személyre szabott oktatás csak limitált létszámmal valósítható meg. A képzésekre nem a legkiválóbb tanulókat, hanem az ambiciózus, leginkább motivált diákokat várjuk, akik akarnak gondolkodni - mondja a Példakép Alapítvány alapítója.

Önismeret, motiváció, és példaképek

A képzés része a személyiségfejlesztés, az önismereti tréning és a kompetenciafejlesztés. Erre épülnek a vállalkozói ismeretek, a motivációs tréningek és a gyárlátogatások, végül pedig a projektalapú gondolkodás és a problémamegoldás fejlesztése. A tapasztalati és élményalapon szerzett tudás sokkal mélyebben rögzül, ezért az ori e ntációs modul keretében helyben szeretnék a diákokat megismertetni az ottani vállalkozások valós tevékenységével, az egyes szakmák igazi tartalmával és képviselőivel.

A képzésekhez csatlakoznak a Példakép Alapítvány korábbi díjazottjai, akik motivációs tréningeken mesélik el a diákoknak személyes történeteiket a siker nehéz és felemelő útjáról. Nem az a cél, hogy mindenkiből vállalkozót faragjunk, mondja Valentínyi Katalin, csak meg akarjuk mutatni mindenkinek a helyes pályaválasztási döntésben rejlő lehetőségeket. Az alapítvány pályázatán az elmúlt 3 évben kiválasztott 130 példaértékű vállalkozó minden gazdasági szektort lefed, a létező összes területről tudunk olyan jó példát hozni a fiataloknak, ami szintén ösztönzőleg hathat és szélesítheti azt a palettát, amit ők egyáltalán mint lehetőséget látnak, magyarázza az Alapítvány vezetője .

Mindenki kipróbálhatja magát

Három éve folyamatosan előadásokat tartanak egyetemeken és középiskolákban, amiken sok ezer diák vett már részt. A diákokat szeretnék megtanítani arra is, milyen csapatban dolgozni, hogyan kell megtervezni és megvalósítani egy projektet, kiosztani a feladatokat, arculatot tervezni és mindezt kommunikálni a megrendelőnek vagy a nagyközönségnek. Mindez kicsiben a valós munkaerőpiaci képességek próbája is lehet a diákok számára. Valentínyi Katalin szerint itthon sajnos még keveset beszélünk a közösségi tanulásban rejlő lehetőségekről. Pedig egy olyan közösség, amelyben a diákoknak szerepeik, feladataik és felelősségeik vannak, nagyban hozzájárul a kritikai gondolkodás, a döntéshozatal, a vitakultúra, a kommunikációs készség erősítéséhez. Ez teljesen más közeg, mint amit a gyerekek az iskolában megszoktak, itt meg tudják tanulni az érdekérvényesítést, a közös célért való együttgondolkodást, a tervezést.

A tanfolyam második szakasza egy nyári projekttábor, ahol a diákok 5-6 fős csoportokban az adott város egyik valódi és aktuális projektjére (pl. hulladékkezelés, parkosítás, munkahelyteremtés, környezetvédelem, kulturális kezdeményezések) dolgoznak ki terveket. A legjobb projektek készítői további segítséget kapnak későbbi tanulmányaikhoz. A XXI. században a tanítás már nem csak az iskola feladata, mondja Valentínyi Katalin. Az oktatási rendszer egyre inkább többszereplőssé válik, amiben megjelennek a civil szervezetek is. Az Alapítvány vezetője szerint ezekben a partnerségekben sokkal több lehetőség és erőforrás van, csak élni kell a lehetőséggel.