Ágoston
14 °C
31 °C

Három népszavazás is összejöhet ősszel

HUS 2854
2016.03.03. 07:53
Nemcsak a kormány kvótaellenes kérdéséből lehet népszavazás ősszel. Nemsokára kezdődik az aláírásgyűjtés két olyan kérdésben is, amelyet az ellenzék nyújtott be. Az MSZP az állami földek eladását akadályozná meg, Kész Zoltán pedig az állami vezetők kétmilliós bérplafonját vezetné be. A vasárnapi boltbezárásról viszont aligha lesz szavazás ősszel.

Habár a kopaszok megjelenése, Erdősiné akciója és az NVB közreműködése miatt egyre távolabb vagyunk, hogy a vasárnapi boltbezárásról szavazhassunk, ősszel így is népszavazási dömping lehet. Akár három kérdésben is kiírhatják a szavazást, ha az ellenzéknek sikerül összegyűjteni elegendő aláírást a folyamatban lévő ügyekben.

1. Szavazás a kvótáról

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A kormány kvótaellenes népszavazását hétfőn hitelesítette az NVB. Mivel a PM és a Liberálisok már meg is támadták a döntést a Kúrián, csak pár hónap múlva dől el, hogy valóban kiírható-e a referendum, és valóban nem ütközik nemzetközi szerződésbe a népszavazás.

2. Szavazás a földeladásról

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?

A Kúria épp a választási irodás balhé közben hagyta jóvá az MSZP-s Gőgös Zoltán kérdését arról, hogy ne lehessen eladni az állami földeket. Bár korábban volt szó arról, hogy a tervezett vasárnapi boltbezárásos szavazással egyszerre indítják el, az MSZP elnökhelyettese azt mondta az Indexnek, hogy március 14-én. a tervezett miskolci fáklyás felvonulásukon elkezdik az aláírásgyűjtést. 

3. Szavazás az állami vezetők béréről

Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?

Kész Zoltán független parlamenti képviselő kérdése bonyolultnak hangzik, de arról szól, hogy lehessen-e kétmillió forintnál többet keresni állami cégnél. Az NVB hitelesítette a kérdést, amelyet a Kúrián senki nem támadott meg, így elindulhat ebben is az aláírásgyűjtés.

Kész azt mondta az Indexnek, hogy megvárják, hogy a többi, beadott kérdésében is döntsön a Kúria április végéig. Így az aláírásgyűjtést majd május 1-én indítja el, és egy hónap alatt tervezi a 200 ezer aláírás összegyűjtését. Azt mondta, már 8500 ember jelezte, hogy aktívan részt vesz a gyűjtésben. És az MSZP-vel is tárgyal, hogy összekötik a két aláírásgyűjtést.

A kvótás népszavazás menetrendje

Ez a három népszavazás azért érhet össze, mert más szabályok vonatkoznak a kormány kérdésére, mint a másik a kettőre. A törvény szerint ugyanis a kormány (vagy az államfő) által benyújtott kérdésnél nem kell aláírást gyűjteni, így ebből az eljárásból kiesik ez a több hónapos folyamat.

A kvótás népszavazással előreláthatólag a következő a menetrend a kérdés hitelesítése után.

  • A Kúria kilencven napon dönt arról, hogy hitelesíthető a kérdés. Vagyis legkésőbb június 1-ig megszületik a döntés. De valószínűleg még hamarabb. Ha a Kúria felülbírálja az NVB döntését, a kormány által benyújtott kvótakérdésről nem lehet népszavazást tartani.
  • Ha a Kúria helybenhagyja a hitelesítést, nem indul aláírásgyűjtés, a kérdés rögtön megy a parlament elé.
  • A következő ülésen bejelenti az Országgyűlés elnöke a dolgot, majd a parlament a következő ülésén elrendeli a népszavazást. Június elején-közepén járunk.
  • Ezzel szemben még el lehet menni Alkotmánybíróságra, de a testület valószínűleg  még az ítélkezési szünet előtt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a panaszt. 
  • Nagyjából július közepén tehát nem lesz már több akadály, az államfő kiírhatja a népszavazást 72 napon túlra, de 90 napon belülre.
  • Tehát szeptember végén, október elején rendezhetik meg a kvótás népszavazást.

Ehhez csatlakozhat az MSZP és Kész Zoltán szavazása, ha gyors és sikeres az aláírásgyűjtés. A törvény szerint négy hónapig lehet ugyanis gyűjteni az aláírásokat, és az NVI két hónapig ellenőrizheti ezeket. De ha gyorsabban adják le az íveket a benyújtók, gyorsabb az ügyintézés. A lényeg, hogy elvileg még tavaszi ülésszakon a parlament elé kerülhet majd ez a két népszavazás is.

Az államfő dönti el

Mint láttuk, sokismeretlenes az egyenlet, ráadásul a különböző szervek (választási iroda, parlament, Ab) több ponton is lassíthatják a folyamatot. Végső soron majd az államfő dönti el, hogy egy időpontra tűzi-e ki a szavazások időpontját, ha elé kerülnek a kérdések.

Az biztos, hogy más-más stratégiát kíván majd meg a kormánytól és az ellenzéki pártoktól is, ha a nép nemcsak a Fidesznek kedvező, hanem az ellenzéket erősítő kérdésekről is szavazhat.