Három népszavazás is összejöhet ősszel

Habár a kopaszok megjelenése, Erdősiné akciója és az NVB közreműködése miatt egyre távolabb vagyunk, hogy a vasárnapi boltbezárásról szavazhassunk, ősszel így is népszavazási dömping lehet. Akár három kérdésben is kiírhatják a szavazást, ha az ellenzéknek sikerül összegyűjteni elegendő aláírást a folyamatban lévő ügyekben.

1. Szavazás a kvótáról

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A kormány kvótaellenes népszavazását hétfőn hitelesítette az NVB. Mivel a PM és a Liberálisok már meg is támadták a döntést a Kúrián, csak pár hónap múlva dől el, hogy valóban kiírható-e a referendum, és valóban nem ütközik nemzetközi szerződésbe a népszavazás.

2. Szavazás a földeladásról

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?

A Kúria épp a választási irodás balhé közben hagyta jóvá az MSZP-s Gőgös Zoltán kérdését arról, hogy ne lehessen eladni az állami földeket. Bár korábban volt szó arról, hogy a tervezett vasárnapi boltbezárásos szavazással egyszerre indítják el, az MSZP elnökhelyettese azt mondta az Indexnek, hogy március 14-én. a tervezett miskolci fáklyás felvonulásukon elkezdik az aláírásgyűjtést. 

3. Szavazás az állami vezetők béréről

Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?

Kész Zoltán független parlamenti képviselő kérdése bonyolultnak hangzik, de arról szól, hogy lehessen-e kétmillió forintnál többet keresni állami cégnél. Az NVB hitelesítette a kérdést, amelyet a Kúrián senki nem támadott meg, így elindulhat ebben is az aláírásgyűjtés.

Kész azt mondta az Indexnek, hogy megvárják, hogy a többi, beadott kérdésében is döntsön a Kúria április végéig. Így az aláírásgyűjtést majd május 1-én indítja el, és egy hónap alatt tervezi a 200 ezer aláírás összegyűjtését. Azt mondta, már 8500 ember jelezte, hogy aktívan részt vesz a gyűjtésben. És az MSZP-vel is tárgyal, hogy összekötik a két aláírásgyűjtést.

A kvótás népszavazás menetrendje

Ez a három népszavazás azért érhet össze, mert más szabályok vonatkoznak a kormány kérdésére, mint a másik a kettőre. A törvény szerint ugyanis a kormány (vagy az államfő) által benyújtott kérdésnél nem kell aláírást gyűjteni, így ebből az eljárásból kiesik ez a több hónapos folyamat.

A kvótás népszavazással előreláthatólag a következő a menetrend a kérdés hitelesítése után.

• A Kúria kilencven napon dönt arról, hogy hitelesíthető a kérdés. Vagyis legkésőbb június 1-ig megszületik a döntés. De valószínűleg még hamarabb. Ha a Kúria felülbírálja az NVB döntését, a kormány által benyújtott kvótakérdésről nem lehet népszavazást tartani.
• Ha a Kúria helybenhagyja a hitelesítést, nem indul aláírásgyűjtés, a kérdés rögtön megy a parlament elé.
• A következő ülésen bejelenti az Országgyűlés elnöke a dolgot, majd a parlament a következő ülésén elrendeli a népszavazást. Június elején-közepén járunk.
• Ezzel szemben még el lehet menni Alkotmánybíróságra, de a testület valószínűleg  még az ítélkezési szünet előtt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a panaszt. 
• Nagyjából július közepén tehát nem lesz már több akadály, az államfő kiírhatja a népszavazást 72 napon túlra, de 90 napon belülre.
• Tehát szeptember végén, október elején rendezhetik meg a kvótás népszavazást.

Ehhez csatlakozhat az MSZP és Kész Zoltán szavazása, ha gyors és sikeres az aláírásgyűjtés. A törvény szerint négy hónapig lehet ugyanis gyűjteni az aláírásokat, és az NVI két hónapig ellenőrizheti ezeket. De ha gyorsabban adják le az íveket a benyújtók, gyorsabb az ügyintézés. A lényeg, hogy elvileg még tavaszi ülésszakon a parlament elé kerülhet majd ez a két népszavazás is.

Az államfő dönti el

Mint láttuk, sokismeretlenes az egyenlet, ráadásul a különböző szervek (választási iroda, parlament, Ab) több ponton is lassíthatják a folyamatot. Végső soron majd az államfő dönti el, hogy egy időpontra tűzi-e ki a szavazások időpontját, ha elé kerülnek a kérdések.

Az biztos, hogy más-más stratégiát kíván majd meg a kormánytól és az ellenzéki pártoktól is, ha a nép nemcsak a Fidesznek kedvező, hanem az ellenzéket erősítő kérdésekről is szavazhat.