Áder János az MNB- és a postatörvényt is megvétózta

Előzetes normakontrollt kért Áder János köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (AB) – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán az MTI-vel. Az AB-nek 30 napja van eldönteni, hogy a két törvény összhangban van-e az Alaptörvény rendelkezéseivel.

Az államfő szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, a változtatás visszamenőleges hatálya pedig sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét. A visszamenőleges hatály tilalma miatt kezdeményezte a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is. 

Közérdekű adatok vagy nem?

A Magyar Nemzeti Bankról szóló, gyorsított eljárásban tárgyalt törvénymódosítás lényege, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok gazdálkodási adatai, így elsősorban a hozzájuk juttatott, a jegybanktól származó közpénz – több mint 200 milliárd forint – elköltése kikerülne a közérdekű adatok köréből, magyarul azt eltitkolnák a nyilvánosság elől.

Ez a módosítás ráadásul visszaható hatályú lenne, a folyamatban lévő ügyeket is érintené: több ilyen per is zajlik, és ezekben első fokon az MNB-t és az alapítványokat a kért adatok kiadására kötelezték. Ha a törvény ebben a formájában lép hatályba, másodfokon nem születhet más ítélet, mint hogy az adatokat mégsem kell kiadniuk.

A másik, még februárban benyújtott, a postatörvényt módosító tervezet a Magyar Posta szerződéseiről szól, amely szerint nem lesznek megismerhetőek azok az adatok, amelyek a posta számára „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okoznak”.

Az MNB-s törvénynél alkotmányos probléma Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint, hogy indokolatlanul szűkítené a megismerhető közérdekű adatok körét. Az Alaptörvény meglehetősen egyértelműen fogalmaz:

A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

Péterfalvi korábban a Postával kapcsolatos eredeti módosítást is kifogásolta, később azonban korrigálták a javaslatot, a visszamenőleges hatály azonban, akárcsak az MNB-s törvénynél, továbbra is problémás maradt. Az ugyanis sértheti a jogbiztonság elvét, ami a Magyarországot jogállamnak nyilvánító alaptörvényi rendelkezésből fakad.

Áder választása

Ha gondja van egy, a parlament által elfogadott jogszabállyal, Áder János előtt két út áll: ha nem ért egyet a törvénnyel, politikai vétóként azt visszaküldheti az Országgyűlésnek. Ha a törvényhozás ismét elfogadja, az államfő , hacsak eljárási hiba nem történt, nem kekeckedhet tovább, köteles aláírni a jogszabályt.

A másik lehetőség az alkotmányos vétó, ami jóval erősebb eszköz: ha az elnök szerint az elfogadott törvény alkotmányellenes, azt megküldi az Alkotmánybíróságnak, mely arról soron kívül, legfeljebb 30 napon belül dönt. Ha az AB nem talál kivetnivalót, Áder köteles aláírni a törvényt, ellenkező esetben az Országgyűlés újratárgyalja a törvényt.

Áder János tehát a második lehetőséget választotta. Ez annyiban meglepő, hogy a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatos törvények átengedésekor korábban nem tűnt az információszabadság elkötelezett hívének. Ilyen volt a

• paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos összes, tehát nem csak a biztonsági szempontból indokolható szerződés titkosítása;
• az információszabadságról szóló törvény 2013-as módosítása, mely szerint az adatkezelők megtagadhatják a közérdekű adatok kiadását, ha úgy ítélik meg, hogy az adatigénylés visszaélésszerű, a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának „tételes”, „számlaszintű” vagy „átfogó” ellenőrzésére irányul;
• az infótörvény 2015-ös módosítása, ami lehetővé tette, hogy az igénylőre hárítsák a közérdekű adatok kiadásának költségeit.