- Belföld
- postatörvény
- mnb
- alapítványok
- közpénz
- közérdekű adat
- információszabadság
- áder jános
- alkotmánybíróság
Áder János az MNB- és a postatörvényt is megvétózta
További Belföld cikkek
Előzetes normakontrollt kért Áder János köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (AB) – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán az MTI-vel. Az AB-nek 30 napja van eldönteni, hogy a két törvény összhangban van-e az Alaptörvény rendelkezéseivel.
Az államfő szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, a változtatás visszamenőleges hatálya pedig sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét. A visszamenőleges hatály tilalma miatt kezdeményezte a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is.
Áder indoklása
Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk Alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek. Az Alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia.
Közérdekű adatok vagy nem?
A Magyar Nemzeti Bankról szóló, gyorsított eljárásban tárgyalt törvénymódosítás lényege, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok gazdálkodási adatai, így elsősorban a hozzájuk juttatott, a jegybanktól származó közpénz – több mint 200 milliárd forint – elköltése kikerülne a közérdekű adatok köréből, magyarul azt eltitkolnák a nyilvánosság elől.
Ez a módosítás ráadásul visszaható hatályú lenne, a folyamatban lévő ügyeket is érintené: több ilyen per is zajlik, és ezekben első fokon az MNB-t és az alapítványokat a kért adatok kiadására kötelezték. Ha a törvény ebben a formájában lép hatályba, másodfokon nem születhet más ítélet, mint hogy az adatokat mégsem kell kiadniuk.
Kövér, a puha ellenálló
A sajtó sokat foglalkozott azzal, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy interjúban jelezte, nem ért egyet a törvénnyel, az MNB alapítványaihoz juttatott forrásokat közpénznek tartja, és csak a frakciófegyelemnek engedve szavazta meg a jogszabályt. A sajtó Kövér ellenállása jelének tudta be azt is, hogy a házelnök aláírásával kivárta a rendelkezésére álló ötnapos időkeretet.
Mindez azért érdekes, mert Kövérnek az Alaptörvény szerint más eszköze is lett volna a jogi különvéleménye kifejezésére: a zárószavazás előtt indítványozhatta volna az Országgyűlésnek, hogy az Alkotmánybírósággal vizsgáltassa meg, a törvénytervezet összhangban van-e az Alaptörvénnyel.
Csakhogy Kövér László még sosem élt ezzel a lehetőséggel. Ez vagy azt jelenti, hogy egyszer sem volt alkotmányos kifogása az elmúlt hat év során elfogadott törvények ellen, vagy a politikai szempontokat rendre az alkotmányosak fölé helyezte.
A másik, még februárban benyújtott, a postatörvényt módosító tervezet a Magyar Posta szerződéseiről szól, amely szerint nem lesznek megismerhetőek azok az adatok, amelyek a posta számára „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okoznak”.
Az MNB-s törvénynél alkotmányos probléma Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint, hogy indokolatlanul szűkítené a megismerhető közérdekű adatok körét. Az Alaptörvény meglehetősen egyértelműen fogalmaz:
A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
Péterfalvi korábban a Postával kapcsolatos eredeti módosítást is kifogásolta, később azonban korrigálták a javaslatot, a visszamenőleges hatály azonban, akárcsak az MNB-s törvénynél, továbbra is problémás maradt. Az ugyanis sértheti a jogbiztonság elvét, ami a Magyarországot jogállamnak nyilvánító alaptörvényi rendelkezésből fakad.
Áder választása
Ha gondja van egy, a parlament által elfogadott jogszabállyal, Áder János előtt két út áll: ha nem ért egyet a törvénnyel, politikai vétóként azt visszaküldheti az Országgyűlésnek. Ha a törvényhozás ismét elfogadja, az államfő , hacsak eljárási hiba nem történt, nem kekeckedhet tovább, köteles aláírni a jogszabályt.
A másik lehetőség az alkotmányos vétó, ami jóval erősebb eszköz: ha az elnök szerint az elfogadott törvény alkotmányellenes, azt megküldi az Alkotmánybíróságnak, mely arról soron kívül, legfeljebb 30 napon belül dönt. Ha az AB nem talál kivetnivalót, Áder köteles aláírni a törvényt, ellenkező esetben az Országgyűlés újratárgyalja a törvényt.
Áder János tehát a második lehetőséget választotta. Ez annyiban meglepő, hogy a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatos törvények átengedésekor korábban nem tűnt az információszabadság elkötelezett hívének. Ilyen volt a
- paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos összes, tehát nem csak a biztonsági szempontból indokolható szerződés titkosítása;
- az információszabadságról szóló törvény 2013-as módosítása, mely szerint az adatkezelők megtagadhatják a közérdekű adatok kiadását, ha úgy ítélik meg, hogy az adatigénylés visszaélésszerű, a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának „tételes”, „számlaszintű” vagy „átfogó” ellenőrzésére irányul;
- az infótörvény 2015-ös módosítása, ami lehetővé tette, hogy az igénylőre hárítsák a közérdekű adatok kiadásának költségeit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
