Levente, Irén
17 °C
27 °C

A kormány ejti az összes nemzetidegen kutyafajtát

kutyak cover
2016.03.10. 08:20
A kormány bedobja a törölközőt. Nem sikerült rendet tenni a kutyás szervezetek évek óta tartó harcaiban, ezért a nem magyar ebfajtákat tenyésztő szervezeteket egyszerű egyesületté minősítik vissza, és bürokráciacsökkentésre hivatkozva törvénymódosítással megszüntetik az állami elismertségüket. Megszűnik a német juhászok, ír szetterek, tacskók, golden retrieverek és a többi százötven kutyafajta hazai közokiratnak minősülő törzskönyvezése. Csak a kilenc magyar fajtára koncentrálnak.
  • Kuvasz,
  • komondor,
  • puli,
  • pumi,
  • mudi,
  • erdélyi kopó,
  • rövid szőrű magyar vizsla,
  • drótszőrű magyar vizsla,
  • magyar agár.

Ennyi. Amennyiben a parlament elfogadja a Földművelési Minisztérium (FM) tervezetét, kizárólag erre a kilenc „magyar” kutyafajtára terjed majd majd ki az állam tenyésztéssel kapcsolatos szabályozási szerepe. A törvényjavaslat egy új fogalom bevezetésével tenne különbséget az országban tenyésztett fajták között, és kizárólag azokat részesítené előnyben, amelyek „Magyarország természetföldrajzi környezetében” alakultak ki.

Az ebtenyésztést eddig felügyelő tárca már hónapok óta dédelgette a kivonulás ötletét.

Az FM lényegében már tavaly év végén beismerte, hogy csődöt mondott minden eddigi próbálkozása, és nem tudott rendet tenni kutyafronton.

Ex lex állapot van/volt/lesz

Egy novemberben közzétett tervezet kozmetikázás nélkül súlyos megállapításokat tett a magyar ebtenyésztés helyzetéről. „A hazai ebtenyésztés működése több mint 15 éve súlyos konfliktusokkal terhelt, a szakmai és jogi előírásoknak nem felel meg, hazai és nemzetközi megítélése folyamatosan romlik. Jellemző a magyar ebtenyésztésre, hogy a másfél évtizedes ex-lex állapot következtében súlyos személyi ellentétekkel terhelt, a tenyésztés (szaporítás) jelentős része a feketegazdaságban zajlik."

Az illegális állatkereskedelem visszafogott becslések szerint is milliárdos iparággá terebélyesedett, az ország számára pedig egyre cikibb, hogy magyar bűnözők a nagy haszon reményében dobozokban csempészett kölyökkutyákkal árasztják el a nyugati-európai piacokat. A probléma méreteit jelzi, hogy bár a hasonló népességszámú Csehországban közel tízszer akkora tagsággal rendelkeznek a kutyaklubok, mint Magyarországon, nálunk mégis ötször annyi kölyök születik évente, mint a cseheknél.

Az FM által emlegetett elhúzódó belső konfliktus éppen a szabályozás pontatlansága, a nyilvántartás, a származási okmányok kiadásának joga körül alakultak ki. A korábban egyeduralkodó Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) nem ismerte el a függetlenedő fajtaszervezetek törzskönyveit, bár a szabályozás erre kötelezte volna. A származási papírok kiadása és a szakmai kiállítások szervezése komoly bevételforrás, amiről egyik fél sem akart lemondani.

Indokolatlanul nagy teher

A minisztérium mindezek ellenére nem a hathatósabb szabályozás kidolgozását tűzte ki célul, inkább – a Lázár János által bejelentett programból merítve – a kormányzati bürokráciacsökkentést is felvették a kivonulás magyarázatai közé. Fazekas Sándor földművelési miniszter februárban már arról beszélt, hogy a több mint százötven magyarországi kutyafajta indokolatlanul nagy terhelést jelent a tenyésztési hatóság és az államigazgatás számára.

A magyar fajták genetikai felügyeletére valószínűleg a Szent István Egyetem kapna megbízást, az internacionalista fajták fenntartására viszont hivatalból már senki sem felügyelne, mert a tenyésztésükre specializálódott szervezetek állami elismertsége az FM tervezete szerint megszűnne.

Ez azt jelentené, hogy a szervezetek egyszerű civil egyesületekké minősülnének vissza, és megszűnne a közokirat jellegű törzskönyvek kiadása.

Nem a magyar fajtákra buknak

A fellelhető adatokból az látszik, hogy a kormány által favorizált magyar fajták nem tartoznak a legnépszerűbb fajták közé, illetve hogy a kutyatartók eddig nem a Kárpát-medencei származási hely alapján választották ki kedvenceiket. Az elmúlt években kutyás körökben publikált listák szerint a top 10-ben többek között a német juhászkutya, a francia és az angol buldog, a golden retriever, a tacskó és néhány terrierfajta szerepelt.

Az első tízbe a magyar fajták közül csak a magyar vizsla tudott bekerülni.

A fajtaszervezetek aktivistái szerint a kormány elgondolása lényegében a kutyás civil szervezetek végét jelenti, hiszen a tagság annak idején a tenyésztésszervezési szolgáltatások miatt csatlakozott hozzájuk. Ha ezek megszűnnek, a szervezetek léte is értelmetlenné válik.

Azt is kifogásolják, a tervezetben szereplő „magyarság” szerinti megkülönböztetés teljesen eltér más állatfajoknál, lovaknál, szarvasmarháknál, sertéseknél bevett elvekkel, ráadásul nemcsak az ebeket különbözteti meg, hanem következményként a tenyésztő szervezeteket is.

A 2010-es kormányváltáskor az úgynevezett elismert fajtaszervezetek még kifejezetten a Fidesz támogatásában bíztak.

Abban reménykedtek, hogy az Orbán-kormány érvényt szerez a szabályozásnak, megregulázza a szocialista kormányzattal jó viszonyt ápoló MEOE-t, és kikényszeríti, hogy adja át a származási papírkiadás és a kiállítás szervezés jogát. Csalódniuk kellett, mert néhány hónap elég volt ahhoz, hogy forduljon a helyzet, és a befolyásos támogatók segítségével a MEOE az új kormánynál is elérje a számára hátrányos törvényi szigorítás időleges megszüntetését.

A lobbizás azóta is folyamatos a kormánypárti és kormányzati politikusok körében, de a jelek szerint hiába. A legújabb javaslat is a MEOE-nak árt a legkevésbé, mivel jelenleg ez az egyetlen szervezet, amely a nemzetközi származási papírok kiadására jogosult az országban, így a belföldi törzskönyvek eljelentéktelenítése kevésbé érinti.

Akciós csomagok!

Kényeztetés, lazítás, szórakozás szép tájakon.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!