Anna, Anikó
20 °C
31 °C

Pocsolyát csinálhat a gigakikötő a balatoni strandból

DSC 1273
2016.03.12. 08:52
Nem arról szavazott a balatonfenyvesi önkormányzat, ami megvalósult: a kolosszális beruházással készülő 450 méteres mólók nem csak a táj látványát változtatják meg, de a strand vizének áramlását veszélyeztethetik. A helyiek aggódnak, azonban a polgármester szerint a kikötővel mindenki jól jár.

A Balaton legsekélyebb részén, Balatonfenyvesen lassan elkészül az egész tó legnagyobb, egyszersmind talán legvitatottabb kikötője. A két, egymástól 75 méterre lévő, 450 méteres móló már bejárható, és mi be is jártuk. Hogy a vízbe hosszan benyúló monstrum a nyugati oldalról látványosan lezárja a Balaton egyik leghosszabb összefüggő szabadstrandját, és alapvetően megváltoztatja a fenyvesi vízpartról a kilátást nyugati irányba, csak a kisebbik probléma. 

Drága, és veszélyes lehet a vízre

A valódi aggodalmak nem a nyílt víztükrön megcsillanó naplementés képekről szólnak. Persze, a látvány is fáj sokaknak, de erre még könnyű ráfogni, hogy az emberek egyszerűen idegenkednek a fejlődést jelentő változástól. A nagyobb félelem az, hogy a kolosszális beruházás alapvetően befolyásolhatja a vízminőséget, nagy költséget róhat a bevételt remélő önkormányzatra, ráadásul talán meg sem térül.

Az új, balatonfenyvesi kikötő használatbavételi engedélyei a tervek szerint már a nyáron meglesznek. Nem befolyásolja a 2012-ben indult, a tervekhez képest egy évet csúszott projekt sorsát az sem, hogy Szél Bernadett, az LMP társelnöke feljelentést tett még tavaly nyáron.

Az LMP abban bízott, hogy a természetkárosítás és hivatali visszaélés gyanúját megfogalmazó feljelentés nyomán a bíróság majd eltiltja a beruházót a munkálatoktól és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi. (A hivatali visszaélés a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséggel volt kapcsolatos, miután ez a hatóság engedélyezte az építkezést.)

Ilyen messzire azonban nem jutott az ügy: a nyomozást háromszor hosszabbították meg, utoljára már határidő nélkül. Március 8-án azonban ezt is lezárta a Somogy megyei rendőrség bűnügyi igazgatóság gazdasági osztálya, a határozat szerint bűncselekmény hiányában.

Az építkezés így zavartalanul folyt, és lassan be is fejeződik.

Messzebb, másképp, kisebb

A 2300 fős Balatonfenyvesen már az ezredfordulón tervben volt egy kikötő felépítése, de hosszú ideig nem történt semmi. Az önkormányzat ugyan eladta az Előny Kft-nek a tervezett móló közelében lévő területet, a tulajdonos azonban nem tudta hozni az ígért befektetőket, így a projekt zátonyra futott. Eredetileg még

a terv csak egy 300 méteres mólópárról szólt, amely a strand végét jelentő csatorna túloldalán épült volna fel. A kikötő 45 fokos szöget zárt volna be a parttal.

Bár az építkezés nem indult el, a telek a kft. tulajdonában maradt. Az állóvizet csak az kavarta meg 2008-ban, hogy az eredetileg Zala megyei tulajdonoshoz köthető vállalkozás 2009-re a kórházprivatizációs bonyodalmakban érintett egykori Hospinvest és az Újpest FC egykori tulajdonosához, Deák Gáborhoz és Kecskés Egonhoz került. (Más érdekeltségük révén már 2004-ben megjelentek a cégben, de 2013 végére lettek kizárólagos tulajdonosok.) 

Nagy fekete csík a Balatonban

A kikötőről készült drónfelvételeken feltűnően eltér a mólók közötti és a tó medrében lévő víz színe. A kikötőben kikotort meder mélyebb, de a különbségre mégsem ez a magyarázat, hanem az, hogy a két moló közti részen ér a vízhez a a strand végén lévő csatorna, – a Rigó-árok – amely huminsavas vizet szállít a tóba a Nagyberek vizéből. A huminsavakat a mezőgazdaságban, gyógyászatban is felhasználják, önmagában ez nem ártalmas – és nem is a kikötőberuházás miatt vezetik oda.

A kikötőben vízforgató is lesz, ami megakadályozza a jég képződését, így a hajókat egész évben a vízen lehet tárolni. 

clke

A kikötő alkalmas lehet hajójáratok fogadására is, az önkormányzat egyelőre tárgyal erről a BAHRT Zrt-vel. A polgármester szerint ez fontos lenne a településnek, de arra is lát lehetőséget, hogy magánvállalkozások kapcsolódjanak be a személyszállításba.

Kettejük tulajdonában áll a Bright Side Yachting Kft. is, amelyre összesen 650 millió forint erejéig jelzálogot jegyzett be a cégnek hitelt adó Növekedési Hitel Bank (NHB) Zrt, amelynek egyik tulajdonosa Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás. Az Alsóörsön a Széchenyi program támogatásával vitorláscentrumot kialakító cég ellen két hete végrehajtást rendelt el a NAV a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. kezdeményezésére, egy két éve fennálló tartozás miatt.

Az Előny Kft. is közvetlen kapcsolatban áll az MNB elnökének unokatestvéréhez köthető NHB-vel:

a cég 690 millió forint jelzáloghitelt vett fel a növekedési hitel partnerprogram keretében. Az Előny 2014-es adózás előtti eredménye 38 millió forintos mínuszt mutatott.

A 690 millió forint mellé a cég 393 millió forint uniós támogatást szerzett a kétmilliárd forintos beruházáshoz, ebből 100 millió vissza nem térítendő. A százmilliós támogatások ellenére meglepő módon a cég kisebb összegű ügyei is végrehajtásba torkolltak: két alkalommal parkolási bírság miatt indult végrehajtás a cég ellen.

Majomsziget a Balatonban

A fenyvesi projekt Deák és Kecskés megjelenésével vett lendületet és készült el az eredeti tervek módosítása után 450 méteres mólópár, közelebb a strandhoz, a 45 fok helyett a partra merőlegesen. Ez a kikötő így már háromszáz vitorlásnak adhat helyet.

„A képviselő testület minden szükséges döntést a kikötő építése kapcsán meghozott, ezek közé nem tartozott a mólószáraknak a szárazföldhöz való csatlakozásának szöge – ez szakmai kérdés” – közölte írásos válaszában a polgármester, Lombár Gábor.

Technikailag indokolt lehetett a módosítás, 300 méteres mólóval ugyanis nem lehet elérni a mélyebb vizet a Balaton legsekélyebb szakaszát. Főként 45 fokos szögben. Ehhez még merőlegesen, a legrövidebb úton is másfélszer hosszabb, 450 méteres kőmonstrumra volt szükség. Már legalábbis akkor, ha feltétlenül erre a köztudottan borzasztó sekély szakaszra kellett a Balaton legnagyobb kikötőjét megépíteni.

A tó Balatonfenyvesnél ráadásul nem csak sekély, de a parttól nem is fokozatosan mélyül. Bár az elmúlt években inkább a szokatlanul magas vízállás volt jellemző a Balatonra – a fenyvesi strand szeles időben a héten is víz alá került –, alacsony vízállás esetén a a parttól néhány száz méterre lévő homokpad – amit a nyaralók majomszigetnek becéznek – akár felszínre is kerülhet, az iszapvárépítők nagy örömére. Erre az elmúlt évtizedben is volt példa.

Ez azonban nem volt rossz hatással a víz minőségére, hiszen a tó vize nyugat felől is be tudott áramlani.

A kikötő azonban eléri a homokpadot, és lényegében lezárja a víz cserélődésének útját.

A mostani 130 centiméteres vízállásnál ez persze még nem veszélyes, hiszen ez jóval magasabb, mint a homokpad. Viszont

70 centiméternél ez már gond, 45-nél katasztrófa

– mondta Stamler József. A balatonfenyvesi önkormányzati képviselő szerint a tanulmányok sem adnak megnyugtató választ erre a problémára.

„A szakvélemény tapasztalati tényezőkre épít, a már meglévő kikötőket vizsgálva. Csakhogy ilyen nagy kikötő, ilyen speciális helyzetben, ekkora strand közelében nincs a Balatonon” – mondta Stamler. Az egyetlen tanulmányt a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke készítette.

Ez az anyag is elismeri egyébként, hogy a konkrét helyszín modellezésére nem volt mód.

Elég már a gulyáskommunista tespedésből

Én vagyok az egyik "pénzéhes barom" ahogy a facebook-on fogalmaznak rólunk aki a fenyvesi kikötő kivitelezés mögött áll

– írta Kecskés Egon egy netes fórumon tavaly, megelégelve a tiltakozó hangokat. A vállalkozó szerint a BME tanulmánya „megállapítja, hogy a merőleges mólószár a keleti oldalon - a strand területén - nem okoz kiülepesedést. (a nyugati oldalon sem). Ez a kialakítás nem állítja meg az üledékmozgást. A merőleges partfal mentén nő az áramlási sebesség, ami a hordalék lerakódását csökkenti. A Balaton déli partján a mólók mindegyike merőleges kialakítású melyek keleti oldalán sehol sem található kiülepesedés. A keleti mólószár parthoz csatlakozó részén kialakítandó lidó-szerű homokos partszakasz megfelelő megoldás a hordalék kezelésére."

Nyilatkozata szerint a „a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ezen anyag alapján adta ki a beruházás környezetvédelmi engedélyét, amely eljárásban több, mint 10 szakhatóság bevonására került sor.”

Mellesleg a „lidó-szerű homokos partszakasz” azt jelenti, hogy a móló mentén további területet vennének el a parttól. Balatonfenyves egy szélcsatornában fekszik – jó időben Sümegig is ellátni az Balaton-felvidék dombjai között –, ezért is félő, hogy az uralkodó északnyugati szél miatt nagy lehet az iszaplerakódás is. A szél miatt egyébként ez a terület az egyik legkedveltebb része a Balatonnak a szörfösök és kyte-osok körében. A kikötő ha ezt nem is lehetetleníti el, de a vízfelületet megosztó mólóval kevésbé lesz ideális. Pedig

még Szlovéniából is sokan jönnek szörfözni Fenyvesre, ráadásul akkor is, amikor a fürdőszezonnak már vége.

Meglepő módon a környezetvédelmi felügyelőség nem tartotta indokoltnak, hogy a Natura 2000-es tó felszínéből négy hektárt kikanyarító móló miatt külön környezetvédelmi hatástanulmányt készítsen. 

Kecskés szerint azonban nem éri kár a környezetet, sőt, a csatornán túli nádas tele volt építési törmelékekkel, szeméttel, mielőtt a munkálatok megkezdődtek. „Az nem zavarta Önöket, csak egy balatoni táj-idegen vitorlás kikötő zavarja? Helyette jó magyar szokás szerint tiltakoznak minden ellen, ami esetleg valami változást, fejlődést jelent a Balatonon az előző 30-40 évben megszokott a gulyás-kommunizmusos lángos/hekk/palacsinta világon. Nem kell a fejlesztés, de ha valaki mégis csinál valamit, akkor az biztos, hogy mutyista, pénzéhes, erőszakos természetromboló. Kérdeztek/kerestek minket ez ügyben? Részt vettek az egyeztetésekben? Ez a fajta civil gondolkodás miatt tartunk fényévekkel az EU fejlett országai mögött” – méltatlankodott az amúgy a Hospinvesthez köthető kórházprivatizációban és az ÁNTSZ laborok vitatott privatizációjában is érintett Kecskés.

Kétségtelen, hogy a strand szívét a lángosos-hekkes palacsintázók adják, bár az elmúlt harminc évben jelentősen átalakultak és passzoltak az inkább középosztálybeli, családos célcsoport igényeihez. A kétkedők szerint ezért is kérdés, honnan lenne igény 300 vitorlás kikötőhelyére, valaha megtérülhet-e egyáltalán a beruházás.

Jól felfut tőle Fenyves?

Balatonfenyves alapvetően családi nyaralótelepülés, nem mérhető össze Füreddel vagy Siófokkal.

A település költségvetése 650-800 millió forint között van, attól függően, mennyit sikerül pályázatokkal szerezni. Helyben munkahely kevés van, sokaknak csak a közmunka jelent bevételt. Egy prosperáló beruházás akár hasznára is válhat a Fonyódtól tíz kilométerre fekvő, 1896-ban alapított településnek.

Olyan számítás azonban egyelőre nincs, amely reális képet adva megmutatná, mit hozhat a kikötő a településnek. És arról sincs, mit vihet.

„A beruházás kapcsán 15-20 munkahely jön létre Balatonfenyvesen, ezen dolgozók többsége helyi itt lesz adóalany a vállalkozás, melynek mértékét az első esztendő után látjuk pontosan, a kikötő, és a szálloda kihasználtsága alapján” – írta a polgármester, megemlítve, hogy a kikötő közelében egy 18 szobás szálloda is már majdnem kész.

Ez a beruházással kritikus Stamler szerint is valóban hasznos volna. Az azonban kérdés, mennyire kell mindezért a településnek a zsebébe nyúlnia. A megállapodás szerint ugyanis az önkormányzat átvenné a keleti móló fenntartását, cserébe 30, általa értékesíthető kikötőhelyért. Ez az áramellátást és a karbantartást is jelentheti. És azt is jelenti, hogy a móló mellett kialakítandó lidószerű homokos partszakasz tisztán tartása is az önkormányzat költségvetését terhelheti.

„És ki fogja 4-5 évente a kőfeltöltést karbantartani?” – Stamler a polgármestertől erre sem kapott megnyugtató választ. A települést 1990 óta vezető Lombár Gábor – akivel szemben jelöltként 2014-ben Stamler alulmaradt a polgármester-választáson – úgy véli, ezt még lesz idő tisztázni az Előny kft-vel. Stamler szerint viszont az idő sürget, a nyári használatbavételi engedély előtt ezt tisztázni kellene.

Ahogyan azt is, ki fogja állni az utak helyreállítási költségeit, hiszen a tóba hordott 40 ezer tonna követ – és az onnan 70 ezer köbméternyi kikotort iszapot – azokon az utakon szállították.

Lombár szerint ezekkel a kérdésekkel hamarosan foglalkozik a képviselő testület. Akkor tisztázzák a keleti mólószár jogállását, akkor határozzák meg a műtárgy a pontos szerepét, fenntartásának, használatának módját, így a költségek is akkor válnak világossá.

Sosem mondtak nemet

Mindezek ellenére a héttagú önkormányzat mindig egyhangúlag megszavazta a projektet és a módosításokat is. „Az én egy ellenszavazatom kevés lett volna, és nem akartam, hogy rám mondják, meg akarom fúrni a beruházást” – mondta Stamler, aki lényegében egyedül volt a kritikus észrevételeivel. Az ő javaslatára „nagy veszekedések árán” került be az önkormányzat és a cég közötti szerződésbe, hogy a kft. kétévente végez állapotfelmérést és saját terhére vállalja a kotrást is a homokpadnál, ha alacsony vízállás miatt ez szükséges lenne.

Stamler szerint azonban ez kevés lesz, bár több a semminél. Tapasztalatból azonban tudja, hogy a víz a kotrást hamar visszatemeti, hiszen korábban az önkormányzat is próbálkozott hasonló költséges megoldással.

Aki már belenyugodott volna, hogy a kilátást nyugati irányban egy hosszú, de legalább lapos móló fogja meghatározni, újabb gyomrost kaphat: Stamler szerint a legújabb látványtervek már úszóházakat is ábrázolnak a két móló között. Ezekről eddig szó sem volt.

Ezt a polgármester is elismerte: „a magánberuházó fontolgatja az úszóházak telepítésének lehetőségét”, de ehhez szerinte még egyeztetésekre van szükség.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Utazzon Szép kártyával!

A panzióktól a 4-5 csillagos szállodákig számos szálláslehetőség.