László
18 °C
28 °C

Pocsolyát csinálhat a gigakikötő a balatoni strandból

DSC 1273
2016.03.12. 08:52
Nem arról szavazott a balatonfenyvesi önkormányzat, ami megvalósult: a kolosszális beruházással készülő 450 méteres mólók nem csak a táj látványát változtatják meg, de a strand vizének áramlását veszélyeztethetik. A helyiek aggódnak, azonban a polgármester szerint a kikötővel mindenki jól jár.

A Balaton legsekélyebb részén, Balatonfenyvesen lassan elkészül az egész tó legnagyobb, egyszersmind talán legvitatottabb kikötője. A két, egymástól 75 méterre lévő, 450 méteres móló már bejárható, és mi be is jártuk. Hogy a vízbe hosszan benyúló monstrum a nyugati oldalról látványosan lezárja a Balaton egyik leghosszabb összefüggő szabadstrandját, és alapvetően megváltoztatja a fenyvesi vízpartról a kilátást nyugati irányba, csak a kisebbik probléma. 

Drága, és veszélyes lehet a vízre

A valódi aggodalmak nem a nyílt víztükrön megcsillanó naplementés képekről szólnak. Persze, a látvány is fáj sokaknak, de erre még könnyű ráfogni, hogy az emberek egyszerűen idegenkednek a fejlődést jelentő változástól. A nagyobb félelem az, hogy a kolosszális beruházás alapvetően befolyásolhatja a vízminőséget, nagy költséget róhat a bevételt remélő önkormányzatra, ráadásul talán meg sem térül.

Az új, balatonfenyvesi kikötő használatbavételi engedélyei a tervek szerint már a nyáron meglesznek. Nem befolyásolja a 2012-ben indult, a tervekhez képest egy évet csúszott projekt sorsát az sem, hogy Szél Bernadett, az LMP társelnöke feljelentést tett még tavaly nyáron.

Az LMP abban bízott, hogy a természetkárosítás és hivatali visszaélés gyanúját megfogalmazó feljelentés nyomán a bíróság majd eltiltja a beruházót a munkálatoktól és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi. (A hivatali visszaélés a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséggel volt kapcsolatos, miután ez a hatóság engedélyezte az építkezést.)

Ilyen messzire azonban nem jutott az ügy: a nyomozást háromszor hosszabbították meg, utoljára már határidő nélkül. Március 8-án azonban ezt is lezárta a Somogy megyei rendőrség bűnügyi igazgatóság gazdasági osztálya, a határozat szerint bűncselekmény hiányában.

Az építkezés így zavartalanul folyt, és lassan be is fejeződik.

Messzebb, másképp, kisebb

A 2300 fős Balatonfenyvesen már az ezredfordulón tervben volt egy kikötő felépítése, de hosszú ideig nem történt semmi. Az önkormányzat ugyan eladta az Előny Kft-nek a tervezett móló közelében lévő területet, a tulajdonos azonban nem tudta hozni az ígért befektetőket, így a projekt zátonyra futott. Eredetileg még

a terv csak egy 300 méteres mólópárról szólt, amely a strand végét jelentő csatorna túloldalán épült volna fel. A kikötő 45 fokos szöget zárt volna be a parttal.

Bár az építkezés nem indult el, a telek a kft. tulajdonában maradt. Az állóvizet csak az kavarta meg 2008-ban, hogy az eredetileg Zala megyei tulajdonoshoz köthető vállalkozás 2009-re a kórházprivatizációs bonyodalmakban érintett egykori Hospinvest és az Újpest FC egykori tulajdonosához, Deák Gáborhoz és Kecskés Egonhoz került. (Más érdekeltségük révén már 2004-ben megjelentek a cégben, de 2013 végére lettek kizárólagos tulajdonosok.) 

Nagy fekete csík a Balatonban

A kikötőről készült drónfelvételeken feltűnően eltér a mólók közötti és a tó medrében lévő víz színe. A kikötőben kikotort meder mélyebb, de a különbségre mégsem ez a magyarázat, hanem az, hogy a két moló közti részen ér a vízhez a a strand végén lévő csatorna, – a Rigó-árok – amely huminsavas vizet szállít a tóba a Nagyberek vizéből. A huminsavakat a mezőgazdaságban, gyógyászatban is felhasználják, önmagában ez nem ártalmas – és nem is a kikötőberuházás miatt vezetik oda.

A kikötőben vízforgató is lesz, ami megakadályozza a jég képződését, így a hajókat egész évben a vízen lehet tárolni. 

clke

A kikötő alkalmas lehet hajójáratok fogadására is, az önkormányzat egyelőre tárgyal erről a BAHRT Zrt-vel. A polgármester szerint ez fontos lenne a településnek, de arra is lát lehetőséget, hogy magánvállalkozások kapcsolódjanak be a személyszállításba.

Kettejük tulajdonában áll a Bright Side Yachting Kft. is, amelyre összesen 650 millió forint erejéig jelzálogot jegyzett be a cégnek hitelt adó Növekedési Hitel Bank (NHB) Zrt, amelynek egyik tulajdonosa Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás. Az Alsóörsön a Széchenyi program támogatásával vitorláscentrumot kialakító cég ellen két hete végrehajtást rendelt el a NAV a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. kezdeményezésére, egy két éve fennálló tartozás miatt.

Az Előny Kft. is közvetlen kapcsolatban áll az MNB elnökének unokatestvéréhez köthető NHB-vel:

a cég 690 millió forint jelzáloghitelt vett fel a növekedési hitel partnerprogram keretében. Az Előny 2014-es adózás előtti eredménye 38 millió forintos mínuszt mutatott.

A 690 millió forint mellé a cég 393 millió forint uniós támogatást szerzett a kétmilliárd forintos beruházáshoz, ebből 100 millió vissza nem térítendő. A százmilliós támogatások ellenére meglepő módon a cég kisebb összegű ügyei is végrehajtásba torkolltak: két alkalommal parkolási bírság miatt indult végrehajtás a cég ellen.

Majomsziget a Balatonban

A fenyvesi projekt Deák és Kecskés megjelenésével vett lendületet és készült el az eredeti tervek módosítása után 450 méteres mólópár, közelebb a strandhoz, a 45 fok helyett a partra merőlegesen. Ez a kikötő így már háromszáz vitorlásnak adhat helyet.

„A képviselő testület minden szükséges döntést a kikötő építése kapcsán meghozott, ezek közé nem tartozott a mólószáraknak a szárazföldhöz való csatlakozásának szöge – ez szakmai kérdés” – közölte írásos válaszában a polgármester, Lombár Gábor.

Technikailag indokolt lehetett a módosítás, 300 méteres mólóval ugyanis nem lehet elérni a mélyebb vizet a Balaton legsekélyebb szakaszát. Főként 45 fokos szögben. Ehhez még merőlegesen, a legrövidebb úton is másfélszer hosszabb, 450 méteres kőmonstrumra volt szükség. Már legalábbis akkor, ha feltétlenül erre a köztudottan borzasztó sekély szakaszra kellett a Balaton legnagyobb kikötőjét megépíteni.

A tó Balatonfenyvesnél ráadásul nem csak sekély, de a parttól nem is fokozatosan mélyül. Bár az elmúlt években inkább a szokatlanul magas vízállás volt jellemző a Balatonra – a fenyvesi strand szeles időben a héten is víz alá került –, alacsony vízállás esetén a a parttól néhány száz méterre lévő homokpad – amit a nyaralók majomszigetnek becéznek – akár felszínre is kerülhet, az iszapvárépítők nagy örömére. Erre az elmúlt évtizedben is volt példa.

Ez azonban nem volt rossz hatással a víz minőségére, hiszen a tó vize nyugat felől is be tudott áramlani.

A kikötő azonban eléri a homokpadot, és lényegében lezárja a víz cserélődésének útját.

A mostani 130 centiméteres vízállásnál ez persze még nem veszélyes, hiszen ez jóval magasabb, mint a homokpad. Viszont

70 centiméternél ez már gond, 45-nél katasztrófa

– mondta Stamler József. A balatonfenyvesi önkormányzati képviselő szerint a tanulmányok sem adnak megnyugtató választ erre a problémára.

„A szakvélemény tapasztalati tényezőkre épít, a már meglévő kikötőket vizsgálva. Csakhogy ilyen nagy kikötő, ilyen speciális helyzetben, ekkora strand közelében nincs a Balatonon” – mondta Stamler. Az egyetlen tanulmányt a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke készítette.

Ez az anyag is elismeri egyébként, hogy a konkrét helyszín modellezésére nem volt mód.

Elég már a gulyáskommunista tespedésből

Én vagyok az egyik "pénzéhes barom" ahogy a facebook-on fogalmaznak rólunk aki a fenyvesi kikötő kivitelezés mögött áll

– írta Kecskés Egon egy netes fórumon tavaly, megelégelve a tiltakozó hangokat. A vállalkozó szerint a BME tanulmánya „megállapítja, hogy a merőleges mólószár a keleti oldalon - a strand területén - nem okoz kiülepesedést. (a nyugati oldalon sem). Ez a kialakítás nem állítja meg az üledékmozgást. A merőleges partfal mentén nő az áramlási sebesség, ami a hordalék lerakódását csökkenti. A Balaton déli partján a mólók mindegyike merőleges kialakítású melyek keleti oldalán sehol sem található kiülepesedés. A keleti mólószár parthoz csatlakozó részén kialakítandó lidó-szerű homokos partszakasz megfelelő megoldás a hordalék kezelésére."

Nyilatkozata szerint a „a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ezen anyag alapján adta ki a beruházás környezetvédelmi engedélyét, amely eljárásban több, mint 10 szakhatóság bevonására került sor.”

Mellesleg a „lidó-szerű homokos partszakasz” azt jelenti, hogy a móló mentén további területet vennének el a parttól. Balatonfenyves egy szélcsatornában fekszik – jó időben Sümegig is ellátni az Balaton-felvidék dombjai között –, ezért is félő, hogy az uralkodó északnyugati szél miatt nagy lehet az iszaplerakódás is. A szél miatt egyébként ez a terület az egyik legkedveltebb része a Balatonnak a szörfösök és kyte-osok körében. A kikötő ha ezt nem is lehetetleníti el, de a vízfelületet megosztó mólóval kevésbé lesz ideális. Pedig

még Szlovéniából is sokan jönnek szörfözni Fenyvesre, ráadásul akkor is, amikor a fürdőszezonnak már vége.

Meglepő módon a környezetvédelmi felügyelőség nem tartotta indokoltnak, hogy a Natura 2000-es tó felszínéből négy hektárt kikanyarító móló miatt külön környezetvédelmi hatástanulmányt készítsen. 

Kecskés szerint azonban nem éri kár a környezetet, sőt, a csatornán túli nádas tele volt építési törmelékekkel, szeméttel, mielőtt a munkálatok megkezdődtek. „Az nem zavarta Önöket, csak egy balatoni táj-idegen vitorlás kikötő zavarja? Helyette jó magyar szokás szerint tiltakoznak minden ellen, ami esetleg valami változást, fejlődést jelent a Balatonon az előző 30-40 évben megszokott a gulyás-kommunizmusos lángos/hekk/palacsinta világon. Nem kell a fejlesztés, de ha valaki mégis csinál valamit, akkor az biztos, hogy mutyista, pénzéhes, erőszakos természetromboló. Kérdeztek/kerestek minket ez ügyben? Részt vettek az egyeztetésekben? Ez a fajta civil gondolkodás miatt tartunk fényévekkel az EU fejlett országai mögött” – méltatlankodott az amúgy a Hospinvesthez köthető kórházprivatizációban és az ÁNTSZ laborok vitatott privatizációjában is érintett Kecskés.

Kétségtelen, hogy a strand szívét a lángosos-hekkes palacsintázók adják, bár az elmúlt harminc évben jelentősen átalakultak és passzoltak az inkább középosztálybeli, családos célcsoport igényeihez. A kétkedők szerint ezért is kérdés, honnan lenne igény 300 vitorlás kikötőhelyére, valaha megtérülhet-e egyáltalán a beruházás.

Jól felfut tőle Fenyves?

Balatonfenyves alapvetően családi nyaralótelepülés, nem mérhető össze Füreddel vagy Siófokkal.

A település költségvetése 650-800 millió forint között van, attól függően, mennyit sikerül pályázatokkal szerezni. Helyben munkahely kevés van, sokaknak csak a közmunka jelent bevételt. Egy prosperáló beruházás akár hasznára is válhat a Fonyódtól tíz kilométerre fekvő, 1896-ban alapított településnek.

Olyan számítás azonban egyelőre nincs, amely reális képet adva megmutatná, mit hozhat a kikötő a településnek. És arról sincs, mit vihet.

„A beruházás kapcsán 15-20 munkahely jön létre Balatonfenyvesen, ezen dolgozók többsége helyi itt lesz adóalany a vállalkozás, melynek mértékét az első esztendő után látjuk pontosan, a kikötő, és a szálloda kihasználtsága alapján” – írta a polgármester, megemlítve, hogy a kikötő közelében egy 18 szobás szálloda is már majdnem kész.

Ez a beruházással kritikus Stamler szerint is valóban hasznos volna. Az azonban kérdés, mennyire kell mindezért a településnek a zsebébe nyúlnia. A megállapodás szerint ugyanis az önkormányzat átvenné a keleti móló fenntartását, cserébe 30, általa értékesíthető kikötőhelyért. Ez az áramellátást és a karbantartást is jelentheti. És azt is jelenti, hogy a móló mellett kialakítandó lidószerű homokos partszakasz tisztán tartása is az önkormányzat költségvetését terhelheti.

„És ki fogja 4-5 évente a kőfeltöltést karbantartani?” – Stamler a polgármestertől erre sem kapott megnyugtató választ. A települést 1990 óta vezető Lombár Gábor – akivel szemben jelöltként 2014-ben Stamler alulmaradt a polgármester-választáson – úgy véli, ezt még lesz idő tisztázni az Előny kft-vel. Stamler szerint viszont az idő sürget, a nyári használatbavételi engedély előtt ezt tisztázni kellene.

Ahogyan azt is, ki fogja állni az utak helyreállítási költségeit, hiszen a tóba hordott 40 ezer tonna követ – és az onnan 70 ezer köbméternyi kikotort iszapot – azokon az utakon szállították.

Lombár szerint ezekkel a kérdésekkel hamarosan foglalkozik a képviselő testület. Akkor tisztázzák a keleti mólószár jogállását, akkor határozzák meg a műtárgy a pontos szerepét, fenntartásának, használatának módját, így a költségek is akkor válnak világossá.

Sosem mondtak nemet

Mindezek ellenére a héttagú önkormányzat mindig egyhangúlag megszavazta a projektet és a módosításokat is. „Az én egy ellenszavazatom kevés lett volna, és nem akartam, hogy rám mondják, meg akarom fúrni a beruházást” – mondta Stamler, aki lényegében egyedül volt a kritikus észrevételeivel. Az ő javaslatára „nagy veszekedések árán” került be az önkormányzat és a cég közötti szerződésbe, hogy a kft. kétévente végez állapotfelmérést és saját terhére vállalja a kotrást is a homokpadnál, ha alacsony vízállás miatt ez szükséges lenne.

Stamler szerint azonban ez kevés lesz, bár több a semminél. Tapasztalatból azonban tudja, hogy a víz a kotrást hamar visszatemeti, hiszen korábban az önkormányzat is próbálkozott hasonló költséges megoldással.

Aki már belenyugodott volna, hogy a kilátást nyugati irányban egy hosszú, de legalább lapos móló fogja meghatározni, újabb gyomrost kaphat: Stamler szerint a legújabb látványtervek már úszóházakat is ábrázolnak a két móló között. Ezekről eddig szó sem volt.

Ezt a polgármester is elismerte: „a magánberuházó fontolgatja az úszóházak telepítésének lehetőségét”, de ehhez szerinte még egyeztetésekre van szükség.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Csodás Török Riviéra

Akár féláron utazhat idén Törökország fantasztikus tengerpartjaira.