Malvin
9 °C
25 °C

Kósa: Miért kellene Orbánnak bocsánatot kérnie?

D SOS20160316007
2016.03.16. 13:44
Folyik a munka a parlamentben: Rétvári szerint a tegnapi tüntetés az ellenzéki pártok kudarca, hiszen elég csak megnézni, hogy mennyien voltak az ellenzéki pártok megemlékezésén, és mennyien a civil tüntetésen. Kósa szerint a szabadságról csak Orbán Viktor beszélt, a pedagógustüntetés pedig inkább politikai akció volt, ráadásul a követelésük, miszerint kérjen bocsánatot Orbán és Áder, teljesen értelmezhetetlen, hiszen senki annyit nem tett a pedagógusokért, mint ez a kormány. Harrach Péter szerint pedig nehéz megmondani, hogy a tüntetésen hányan voltak az ellenzéki pártok aktivistái.

A március 16-i parlamenti plenáris ülést a magyar zászló és címer használatának napjáról emlékezve kezdték meg a képviselők. Március 16-át 2014. december 17-én, határozatban nyilvánították a magyar zászló és címer napjává.

Ki vett ki több pénzt az oktatásból?

Első napirend előtti felszólaló Tóbiás József, MSZP-s politikus volt, aki arról beszélt, hogy a március 15-i két és fél km-es menet egyértelműen jelezte, hogy az emberek elkötelezettek a változás mellett, utalt a pedagógusok által meghirdetett tüntetésre, demonstrációra. Külön kiemelte L. Ritók Nóra Kossuth téri beszédét, hozzátéve, hogy az embereknek elege van abból, hogy az oktatás esélyeket vesz el, és nem ad. „Rendbe kell tenni az oktatást az egészségügyet a szociális ellátórendszer biztonságát és méltó fizetést kell adni mindenkinek" − foglalta össze Tóbiás, majd korábbi MSZP-s közleményből ismét Jókait idézte reakcióként Orbán ünnepi beszédére:

"Mikor győzelmeit hirdeti előtted, akkor palástolja legjobban sebeit, mikor erejéről beszél, akkor félti legjobban hatalmát, mikor téged ijeszt, akkor fél tőled leginkább. Ne higgy neki. Ne higgy neki, ha ígér, ne higgy neki, ha fenyeget, ne higgy neki, ha rágalmaz, ne higgy neki, ha imádkozik."

Rogán Antal reagált a kormány részéről, aki azzal kezdte, hogy az MSZP korábban kormányon volt nyolc évig, így érdemes megnézni, mit tettek az oktatásért. Konkrétan kivették a pénzt a közoktatásból, a Fidesz pedig azóta teszi vissza bele. Az MSZP-kormány miatt adósodtak el az önkormányzatok, mivel a közoktatási rendszer terheit nekik kellett állniuk, a fenntartói normatívát pedig csökkentették. Plusz egyhavi keresetüket is elvették a szocialisták. A Fidesz-kormány becsüli és tiszteli a pedagógusokat, ezért kezdték először náluk az életpálya-modellt, és a bérrendezést.

Rogán elmondta, hogy 2012-ben a pedagógusok bérét emelték a legjobban, ami még biztos nem elég, de mégis valami, és most már másokon is lehet sor. Ráadásul minden évben emelkedik a pedagógusok bére. Plusz az ingyenes tankönyv-rendszerből nem enged a kormány, mondta Rogán. „Ön egyetért azokkal is, akik a nemzeti ünnepen a nemzeti rendezvényt méltatlan módon az önök pártszíneibe tartozó emberekkel megpróbálták megzavarni?" − tette fel a kérdést Tóbiásnak, aki erre már nem reagálhatott.

Mindenki jogosnak tartja majd a pedagógusok munkabeszüntetését

Az LMP-s Ikotity István is a pedagógustüntetésről beszélt. Kiemelt a pedagógusok 12 pontja közül néhányat, és hozzátette, ezeken a célkitűzéseken nincs mit tárgyalni, a kormány kerekasztala pedig képtelen valódi tárgyalásra, hiszen a kormányzat lejárat, erővel próbálja lenyomni a másikat. A politikus szerint az LMP azt szeretné, ha mindenki szabadon elmondhatná a véleményét, akár a munkabeszüntetést is választhatná, ha nincs más. Ikotity szerint ha korrigálni akar a kormány, akkor támogassa az LMP törvényjavaslatát, ami lehetővé tenné a sztrájkot. Szerinte mindenki jogosnak fogja tartani a pedagógusok munkabeszüntetését.

Rétvári Bence államtitkár válaszában arról beszélt, hogy az oktatási államtitkár és a szakszervezetek ezekben a percekben is tárgyalnak arról a 25 pontról, amit a pedagógusok szakszervezete fogalmazott meg. A kormány ráadásul egyedülállóan, minden iskola igazgatóját elhívta egy egyeztetésre, fórumra, ahol minden iskolának volt lehetősége elmondani a véleményét, javaslatait a közneveléssel kapcsolatban. Rétvári szerint hétről-hétre meghívót küldenek mindenkinek, azok akik a legnagyobb kritikusok pedig el sem mennek. Így nem érti, miért mondják azt, hogy erőből tárgyal a kormány, és nem hallgatja meg a másik felet, mondta Rétvári. A kormány részéről semmiféle megsemmisítés nincs a pedagógusokkal, és a közneveléssel kapcsolatban.

Mi mindenkit meghívtunk, az más kérdés, hogy azok nem jönnek el, de ez nem a mi részünkről az erő politikája, hanem az ő részükről a helyzet fokozása

− mondta Rétvári, majd hozzátette, szeptemberre már nem lesz a mai értelemben vett Klik, és nem lesz adóssága az intézményfenntartónak.

Kellene némi önkritika

Majd jött Dúró Dóra, aki lecsapta a magas labdát: tereljük vissza a vitát a szakmai mederbe, és felejtsük el a politikai csatározást, teremtette le a veszekedő fideszes, LMP-s és MSZP-s politikusokat. A jobbikos politikus szerint minimum kellene valamiféle önkritikát gyakorolnia a kormánynak hat év kormányzás után ilyen demonstráló tömeg láttán. Ráadásul tényszerűen igaz, hogy GDP-arányosan kevesebbet költ a kormány oktatásra, mint korábban. Dúró szerint probléma, hogy tabuként kezelik az állami fenntartást, és nem engedik vissza azokat az önkormányzatokat sem, akik jó gazdák lennének. „Abba kellene hagynia a sérelempolitizálást, egymás sértegetését, hanem az oktatási rendszerről, a gyermekek jövőjéről kellene beszélni" − mondta a politikus.

Dúró Dóra a Jobbik frakcióvezetõ-helyettese.
Dúró Dóra a Jobbik frakcióvezetõ-helyettese.
Fotó: Soós Lajos

Dúróra is Rétvári Bence reagált, aki szerint a Jobbik „fantomokkal harcol és közben farkasokkal táncol". Hozzátette, jó volt hallgatni a nyugodt erőt, „az MDF elevenedett meg előttem, kár hogy a napi gyakorlata nem ez a Jobbiknak. És kár hogy nem mondt aki, hogy az összes szakmai szervezetnek ott kellene lennie a köznevelési kerekasztalba, így arra kérte a Jobikot, segítsen mind4en szervezetet visszaterelni a tárgyalóasztalhoz.

Erős jelzés volt a demonstráló tömeg az ellenzéki pártoknak Rétvári szerint, elég csak összehasonlítani, hogy mennyien voltak az ellenzéki pártok rendezvényein, és mennyien ezen a civil tüntetésen. Szerinte egyértelműen az látszik, hogy a kormányt lehet, hogy leváltanák, de nem az ellenzéki pártoknál keresik a jövőjüket.

Mert elégedetlenek azzal, amit itt az ellenzéki pártok művelnek. Az emberek azt mondták, nem kérnek ezekből az ellenzéki pártokból, inkább tőlük függetlenül próbálják követeléseiket elmondani

− mondta Rétvári.

Ki tudja hány aktivista és hány tanár volt a demonstráción

Harrach Péter KDNP-s politikus szerint sokan voltak a tanárok a demonstráción, ez biztos, de nem tudjuk, hogy mennyien voltak az ellenzéki pártok aktivistái, nehéz megmondani, milyen arányban vettek részt a tömegben. Harrach elismerte, hogy a közoktatásban már hamarabb el kellett volna végezni a korrekciót, de a tüntetésnek van egy problémája szerinte: a kormányzati megoldási szándék idejétmúlttá teszi, illetve rárepültek a politikai szervezők, így politikai tüntetés lett a szakmai tüntetésből, amilyennek lennie kellett volna ennek a tüntetésnek.

Miért is kellene bocsánatot kérnie Orbánnak, Ádernek?

Kósa Lajos szerint március 15-én a forradalomról, a szabadságról szól. Ehhez képest abszurd történés, hogy az MSZP  a Szabad Sajtó munkatársait tüntette ki. De az LMP-s antikapitalizmus, antibolsevizmusról beszélt, ahelyett, hogy a magyar szabadság ünnepéről emlékeztek volna meg. A Jobbik is furcsa volt, hiszen a Farkasok nevű Jobbikhoz köthető szervezet mindenről szól, csak nem a szabadságról. Hozzátette, a z egyetlen valódi szabadságról szóló beszédet Orbán Viktor mondta el március 15-én. 

Az általa „pedagógusokénak álcázott" politikai demonstrációnak titulált tegnapi tüntetésről elmondta, az sem az ünnepről szólt, ráadásul a pedagógustüntetésen elhangzó követelés is értelmezhetetlen szerinte. Miért kérjen bocsánatot Orbán és Áder? - tette fel a kérdést Kósa. „Amiért a szocialisták által kivett pénzt megpróbálja visszatenni az oktatásba? Vagy azért, hogy soha nem látott béremelést hajtott végre?" − folytatta.

Kerülhet-e iskola önkormányzatokhoz?

Ikotity István LMP-s politikus arról beszélt interpellációjában, hogy a közoktatás államosításával átestünk a ló túloldalára: ugyanolyan túlzás, mint, amikor a szocialisták rátolták az egész problémát az önkormányzatokra. A politikus szerint a fideszes centralizáció nem oldotta meg a problémát, ráadásul a központosítás hatalmas forráskivonással járt, az LMP pedig azt szeretné, hogy azok az önkormányzatok, amelyek kérik, hogy ők tarthassák fent az iskolákat, azok megkapják ezt a lehetőséget.

Rétvári Bence államtitkár szerint elég megnézni a 2010 előtti időszakot: az önkormányzatok alulfinanszírozottak voltak, ráadásul azokon a területeken kellett volna az önkormányzatoknak többet költenie oktatásra, ahol maga a település is hátrányos helyzetű, szegényebb volt, amelyek még hitelt sem nagyon tudtak felvenni. Ennek pedig az lett a következménye, hogy 381 helyen befejezték a köznevelési tevkenységet. Ezek közül néhányat Fidesz újranyitott. Rétvári szerint most is vegyes rendszer van, hisz az iskolák felét most is az önkormányzatok működtetik. Ráadásul több önkormányzat is nyilatkozott úgy, hogy bár fenntarthatnák az iskolájukat, mégis azt kérik, a Klik legyen a fenntartó.

Ikotity szerint a Klik ugyanúgy el van adósodva, mint korábban a forráshiányos önkormányzatok voltak.

Őszi szünet

Utazzon el családjával! Segítünk hogy megtalálja a legjobb ajánlatokat.

Last minute tengerparti nyaralások

Még nem volt nyaralni? Ősszel sem késő elutazni ezekre a gyönyörű helyekre.