Az ellenzék szerint monopol piramisjáték lehet az állami lakáslottó

2016.03.16. 22:31
A kormányoldal az építőipar fellendetísével érvelt a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozásáról szóló előterjesztés kapcsán, míg az ellenzék államilag támogatott piramisjátéktól és monopóliumépítéstől fél, írja az MTI. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elé ma benyújtott törvényről holnap döntenek.

Szerda este vitatta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozásáról szóló tervezetet. Ez gyakorlatilag egy államilag támogatott fogyasztói csoportot hozna létre azok számára, akik 10 és 40 millió forint érték közötti lakást akarnak vásárolni. A csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a nok pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással kiválasztott tagnak.

A Rogán Antal benyújtott tervezetről holnap szavaz az Országgyűlés, de az ellenzék a szerdai vitán is több ponton kritizálta az államilag támogatott lakáslottót. Az MSZP-s  Harangozó Tamás azt kifogásolta, hogy a tervezet alapján két cég felel csak meg a közösségek szervezésével kapcsolatban támasztott feltételeknek: a Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt. Mindkettő tulajdonosa Nyéki Zoltán. A vállalkozó már 2001-ben vázolta a brit building societykhez hasonló elképzelését.

Harangozó arra is emlékeztetett, hogy a Poligrupot 2006-ban 10 millió forintra büntették a fogyasztók megtévesztésért. 2012-ben tiltotta be a kormány új fogyasztói csoportok létrehozását, ezért a szocialista politikus szerint jelenleg csak Nyéki cégei jöhetnek szóba. Azt is kifogásolta, hogy a közösségek létrehozását és működését a Magyar Nemzeti Bank felügyeli majd. 

Szilágyi György jobbikos politikus szerint problémás, hogy a tervezet számos körben ad rendeletalkotási jogot a kormánynak. Többek között közösségek működési, gazdálkodási szabályainak meghatározására is. Aggályosnak tartja azt is, ha a közösség jelzálogjogot jegyezhet be egyik tagjának ingatlanára.

Így kérdéses, hogy melyik bank ad majd ahhoz hitelt, illetve az, hogy kitekinthető megbízható szervezőnek. Szilágyi szerint így a megbízható szervező az általa kezelt pénzzel akár elhagyja az országot is. Ezért államilag támogatott piramisjátéknak minősítette a rendszert, és azt kezdeményezte: jöjjön létre biztosítási alap a befizetések védelmére, ha már az Országos Betétbiztosítási Alap azt nem védi. Ehhez csatlakozott Lukács László, a bizottság másik jobbikos tagja, szerint az angliai mintául vett közösségek esetében a kezelt pénzek nagy részét elvitte a válság, ami miatt sokan veszítették el a vagyonukat. 

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt független képviselője monopóliumgyanúsnak nevezte az előterjesztést. Szerinte a meglévő megtakarítási rendszert kellene átalakítani. 

A Fidesz az ingatlanpiacot pezsdítené fel

Hadházy Sándor, a Fidesz képviselője rettenetesnek nevezte a jelenlegi lakáshelyzetet, ami szerinte indokolja az előterjesztés létjogosultságát. Úgy látja, az építőipar túltermel, ezen mindenképpen segíthetne a nok, amire számos pozitív nemzetközi van. Frakciótársa, Répássy Róbert az ellenzéki képviselőknek azt mondta, a törvény garanciát nyújt majd arra, hogy csak erkölcsileg elfogadható személyek igazgassák a közösséget. Ritka szigorú feltételeket ígért a szervezőkre.

A szerencsejátékos elemről pedig azt mondta, hogy ehhez hasonlóan működnek a jelenleg is létező nyereménybetétek is. Révész Máriusz (Fidesz) pedig azzal érvelt, hogy 10-15 éven belül mindenki a pénzéhez jut, a sorsolás csak a sorrendről döntene. A piramisjátékra azt mondta a tagok száma az indulás után nem bővíthető, ezért nem kell ettől tartani.

Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára elmondta: az egymillió hazai lakás-takarékpénztári megtakarításokban 610 milliárd forintot tartanak az emberek. Ezt pedig jó részét felújításra vagy használt lakásra költik. Hangsúlyozta azt is: a szervező a munkájához kizárólag szervezési díjat szedhet, más költséggel nem terhelheti a befizetőket.