Európai Bíróság: Jogosan küldött vissza Szerbiába egy pakisztánit a magyar állam

Minden pontban a magyar kormány érvelésének helyt adva döntött az Európai Unió Bírósága egy pakisztáni bevándorló ügyében, eszerint Magyarország a dublini rendszer keretében is joggal küldhet vissza biztonságos harmadik országba migránsokat - ezt közölte az Igazságügyi Minisztérium csütörtökön.

A kormány tavaly júliusban rendeletben rögzítette a biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listáját, eszerint biztonságos ország számos más állam mellett Szerbia is. 

Az Európai Unió Bírósága március 17-én, Shiraz Baig Mirza kontra Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyben kihirdetett ítéletében kimondta, hogy megfelel a Dublin III rendeletnek és a vonatkozó menekültügyi irányelveknek a magyar szabályozás és annak gyakorlati alkalmazása, amely "lehetővé teszi a dublini rendszer keretében átvett kérelmezők tekintetében is az úgynevezett elfogadhatatlansági vizsgálatot". Elfogadhatatlannak minősül többek között akkor is egy kérelem, ha a kérelmező úgynevezett biztonságos harmadik országból érkezett, és mégis menekültügyi kérelmet ad be egy tagállamban. 

A magyar hatóságok tehát a dublini átvételt követően is jogszerűen vizsgálhatják a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazhatóságát, és a feltételek teljesülése esetén jogszerűen rendelik el a kérelmező kiutasítását ezen, számára biztonságos országba - közölte most a minisztérium. 

Az ítéletben egy olyan pakisztáni állampolgárságú személy érintett, aki tavaly augusztusban illegálisan lépett be Szerbia irányából Magyarország területére. Először nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be a magyar hatóságoknál, majd a magyar eljárás végét meg nem várva, engedély nélkül a Cseh Köztársaságba távozott. A cseh hatóságok átadták őt a magyar hatóságoknak. A magyar hatóságok a kérelmét elfogadhatatlanként elutasították, és kiutasították a pakisztáni állampolgárt Szerbiába, amelyet biztonságos harmadik országnak tekintenek. A kérelmező e döntés ellen bírósághoz fordult. 

Az ügyben eljáró Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - felfüggesztve eljárását - 2015 decemberében előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult a Bírósághoz iránymutatást kérvén, hogy vajon a dublini rendszer keretében történő átvétel után is jogosult-e még a tagállam annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi védelmet kérő személy biztonságos harmadik országból érkezett-e. 

Ítéletében a Bíróság rögzíti: az a tény, hogy valamely tagállam, betartva a dublini szabályokat, mint felelős tagállam átvesz egy kérelmezőt egy másik tagállamtól, nem akadálya annak, hogy ezt követően a felelős tagállam a kérelmezőt biztonságos harmadik országba küldje.