Fülöp, Evelin
12 °C
27 °C

Károsnak tartják a Horthy-korszak kulisszáinak idétlen visszaépítését

2016.03.18. 15:23

Egyenesen bűn a várnegyed és a várpalota egész nemzetet szolgáló, sikeres kulturális-tudományos hasznosításával szemben a kulturális és tudományos intézmények kitelepítése, ellehetetlenítése, és az ide nem való kormányzati funkciók tervezett helyükre telepítése.

Pénteken hozta nyilvánosságra a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének három tagja, hogy lemond tagságáról, mivel a kormányzat folyamatosan figyelmen kívül hagyja a testület véleményét a fejlesztési tervek kialakításakor.

Csomay Zsófia építész, Lővei Pál művészettörténész és Schneller István építész-urbanista március 3-án küldte el lemondó levelét Lázár János miniszternek.

A társadalmi testület tagjait Lázár 2014 októberében kérte fel a Nemzeti Hauszmann Terv munkájában való részvételre. Mint írták, már akkoriban erős ellenérzéssel viseltettek a kormányzati tervek iránt, de reményt keltőnek érezték, hogy a számos szakemberből létrehozott bizottság véleményt formálhat a budai vár és közvetve a főváros hosszú távú jövőjét is érintő városfejlesztési-építészeti kérdésekben. Különösen azért voltak optimisták, mert a Miniszterelnökség vezetője azt ígérte, hogy a kormány „szoros társadalmi és szakmai partnerségben kívánja kidolgozni és megvalósítani a Nemzeti Hauszmann Terv koncepcióját".

Hamarosan csalódniuk kellett.

A kormány a testület megkérdezése nélkül döntött több Hauszmann Alajos által tervezett, a II. világháború végén megsérült, majd a későbbi évtizedekben nyomtalanul lebontott épület és építmény gyors ütemű újraépítéséről.

Majd a társadalmi testület tagjai a kormányhatározatok megjelenése után, sajtóközleményekből szereztek tudomást arról is, hogy további két minisztériumot költöztetnek a várnegyedbe, amely a jelenlegi állapotoknál „sokkal rosszabb funkcionális helyzetet eredményez majd, minden szempontból elfogadhatatlan, és rendkívül drága”.

Nem tudunk egyetérteni a kormányzati határozatok és lépések antidemokratikus módjával.

A testület tagjai megpróbálták Lázár János és államtitkára, L. Simon László figyelmét levélben felhívni arra, hogy álláspontjuk szerint a budai várat és ezzel összefüggésben a Városligetet érintő kormányzati tervek egyértelműen negatív hatással lesznek az egész főváros városszerkezetére, közlekedésére, területhasználatára, kulturális életére, idegenforgalmára. A figyelmeztetésre nem érkezett válasz.

A testület tagjai azt írták: Elfogadhatatlannak tartjuk a kortárs megoldások helyett száz-százötven éve megrajzolt tervek, fel sem épült épületek anakronisztikus megvalósítását, teljesen elpusztult épületek újraépítését, az ennek érdekében teljesen felszámolt magyar műemlékvédelem történetének és eredményeinek teljes semmibevételét. Szellemiségében is igencsak károsnak tartjuk a 19. század második felének, a 20. század elejének ilyesfajta rekonstrukcióját, az I. világháborúba torkolló késői historizmus, illetve a Horthy-korszak jelentés nélküli kulisszáinak, esetenként egyenesen idétlen építészeti megoldásainak száz- és ezermilliárdokat igénylő újraálmodását.