Lajos, Patrícia
15 °C
28 °C

Állami zsarolás vagy tuti ajánlat?

2016.03.22. 12:13
A Magyar Honvédség hat nap gondolkodási időt hagyott annak a több száz közmunkásnak, akiknek felkínálta, hogy szerződéses katonák lehetnek. A lehetőség csábító része, hogy a közmunkásbér kétszeresét kereshetik és stabilabb munkahelyük lesz. Az árnyoldal, hogy alkalmasság esetén három évre katonának kell állni, a sereghez tartozás minden kötelezettségével, és egyáltalán nem biztos, hogy a "jó pénz" reményében mindenki el akar költözni a családjától, barátaitól. Holnap eldől, a kiválasztott közmunkások közül hányan öntik magukra az egyenruhát, de ami a legfontosabb: lehet-e nemet mondani erre a visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatra?

Március 17-én állásajánlatot kapott egy Békés megyei kistelepülésen élő huszonéves közmunkás férfi. A megyei kormányhivatal egyik járási hivatala arról értesítette, hogy a Honvédelmi Minisztérium foglalkoztatná szerződéses katona munkakörben. A dokumentum szerint az érintettnek március 23-án meg kell jelennie a járási hivatalban munkaegyeztetés céljából.

Amennyiben nem jelenik meg, vagy nem fogadja el az állásajánlatot, a kötelezettség elmulasztásának napjától törlöm a nyilvántartásból

– írta neki a hivatal az Index birtokába jutott levélben. Hozzáteszik azért, hogy "jogosult mérlegelni a foglalkoztatási lehetőség elfogadását, aminek eredményéről tájékoztatnia kell a kirendeltséget". 

Az érintett fiatalember hozzátartozója azt mondta az Indexnek, hogy a férfi nem szeretné elvállalni a lehetőséget. "Néhány nappal ezelőtt került be a rendszerbe, az egyik rokona közbenjárásával sikerült elhelyezkednie közmunkásként, egy gáton dolgozik", mesélte róla a hozzátartozó. 

A fiatal közmunkásnak pár hónapja született gyermeke, ezért nem szeretne 3 évre katonának szerződni, mert könnyen lehet, hogy elvezényelik az ország egy távoli pontjára, és alig fogja látni a családját. 

Arról nem is beszélve, hogy ha valaki átmegy az alkalmassági vizsgán, és szerződött honvéd lesz, akkor felmondás esetén a sereg visszaterheli rá a kiképzés, ruházkodás költségeit, ami több százezer forint lehet. Ráadásul könnyen lehet, hogy a seregből való kilépés utána közmunkára sem lesz jogosult, bár ilyesminek még nincs itthon jogi előzménye.

De nagyon úgy néz ki, hogy az állam a közmunkások seregbe hívásával egy sakk-matt helyzetet teremtett: 

aki alkalmas, az vagy elmegy katonának, vagy kockáztatja, hogy elveszíti a további közmunka lehetőségét.

A névtelenséget kérő fiatal férfi attól tart, hogy abban az esetben is kikerülhet a közmunka rendszeréből, ha az alkalmassági vizsga előtt nemet mond az állásra. 

Kiszámítható életpályára lehet lépni 

Információink szerint ezt a levelet több száz közmunkás kapta meg március 17-én. Éppen azon a napon, amikor a Magyar Honvédség közleményt adott ki a témában: "a MH most a közfoglalkoztatottak részére kínál álláslehetőséget arra, hogy önkéntes alapon a szerződéses állomány tagjai legyenek és ezzel egy kiszámítható életpályára lépjenek", olvasható múlt heti cikkünkben. A honvédség szerint 400 közmunkás előtt "nyitották meg a lehetőséget". 

A munka első ránézésre csábítónak tűnhet, mert alapszerződéses katonaként nettó 98 ezer forint körül lehet keresni, szemben a közmunkáért járó átlagos 50-55 ezer forinttal. Ráadásul közmunkát néhány hónapra adnak, ezzel szemben a hároméves szerződés kiugróan stabil jogviszony.

Egy már nyugalmazott honvédségi forrásunk azt mondta, hogy a katonaság lassan tíz éve erőforráshiánnyal küzd, szerinte elképzelhető, hogy így akarják feltölteni a létszámot. Plusz emberekre azért is lehet szükség, mert az egész országra meghirdetett szükségállapot miatt utakat kell majd építeni, és a déli határ körüli világítást is fel kell szerelni. 

A honvédség azt is hangsúlyozta a közleményében, hogy "azokat a közfoglalkoztatottakat, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, természetesen nem éri semmilyen hátrány".

Megnyugtatóan hangzik, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Azokon a településeken, ahol a közmunkán kívül nincs más lehetőség, szorult helyzetben érezheti magát, aki nem él egy felkínált opcióval.

Egy ilyen esetben a döntési jogkör az adott település kezében van, mondta az Indexnek Kovács Annamária, a Magyar Szegénységellenes Hálózat Munkatársa, aki szerint

ezekben a helyzetekben tudni szokták az emberek, hogy mikor nem szabad visszautasítani egy ajánlatot.

Ugyanakkor a szakember szerint mivel még nem találkoztak ilyen helyzettel a közmunkások szempontjából, nem is nagyon lehet tanácsot adni, pláne, hogy minden eset egyedi.  

A Szegénységellenes Hálózat jogászai úgy látják, hogy elutasítás esetén két okból nem lenne szabad, hogy hátrány érje a közmunkában résztvevő embereket: a honvédség közleménye szerint nem érheti hátrányt azt, aki nemet mond, másrészt mivel ebben az esetben katonai és nem polgári szolgálatról van szó, lelkiismereti alapon is vissza lehet utasítani. 

Jó pénzt számoltak el az egyszerű munkákért

Az olcsó közmunkások besorozása nem új ötlet a HM-ben. Már tavaly, a szerb-magyar határkerítés megépítésnek kezdetekor próbálkoztak a bevetésükkel.

Az Index beszámolt arról, hogy a miután a kormány 2015. július végén elrendelte a határszakasz átjárhatóságának megszüntetését, a kerítésre szánt büdzséből a HM közel 2 milliárd forintot kapott, amit a tárca egy egyszereplős meghívásos közbeszerzés keretében egy az egyben átadott a HM EI Zrt.-nek, a legnagyobb állami tulajdonban lévő katonai cégnek.

A HM EI bevonása érdekében módosítani kellett a belügyi és honvédelmi közbeszerzések lebonyolítását szabályozó kormányrendeletet, amely a módosítással 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. A sürgősségre hivatkozva még aznap kiírták a pályázatot, augusztus 2-án pedig megkötötték az 1,93 milliárd forintról szóló szerződést.

A HM EI Zrt. viszont már napokkal korábban (július 28-29-én dokumentáltan) aktivizálta magát Csongrád megyében. A cég munkatársai már megbízás megkötése – sőt a kiírása – előtt olyan közfoglalkoztatottakat kerestek a környéken, akiket növényirtásra, fakivágásra, talajmunkára lehet alkalmazni.

Arról azonban az elmúlt háromnegyed év során sem hoztak nyilvánosságra adatot, hogy végül hány közfoglalkoztatott munkáját vették igénybe.

Ez azért érdekes, mert a HM és HM EI között létrejött szerződés nagyon komoly összegek kifizetését tette lehetővé még a legegyszerűbb fizikai munkákra való hivatkozással is. A kevés részletet tartalmaz dokumentum lényegében csak az óradíjként kifizethető költésekre tartalmaz útmutatást. Ebben a szakképesítést nem igénylő, tehát a közmunkások által is elvégezhető bozótirtásra például bruttó 24-15 ezer forintos óradíjat határoztak meg, ágaprításra pedig 16,5 ezret.

A Szegedma.hu részletesen beszámolt arról, hogy a HM EI milyen feltételekkel akarta felhajtani a közmunkásokat. Erről maga a cég tartott tájékoztatót. Akkor is küldtek értesítőt, elsősorban Szegeden és Mórahalmon toboroztak, de jelezték, hogy a szükséges létszám biztosítása érdekében a toborzás a határtól 50 kilométer távolságra eső járásokra is kiterjeszthető.

A 2015 július 29-i tájékoztatón elhangzott: napi 8 órában, két műszakban (6 órától 14 óráig; illetve déltől 20 óráig) folyik majd a munka, a munkaidőbe a helyszínre szállítás időtartama is beleértendő. A közfoglalkoztatottak elsősorban egyszerű, képzettséget nem igénylő feladatokat fognak elvégezni: növényzetet irtanak, talajmunkákat végeznek, ahol szükséges fásszárú növényzetet vágnak ki, határnyiladékot tisztítanak, anyagot mozgatnak. A munka irányítását a HM EI Zrt. munkatársai végzik majd. Az ideiglenes határzár építésében résztvevő munkások (honvédségi dolgozók, közfoglalkoztatottak) a foglalkoztatás időtartama alatt napi kétszeri étkezésben (reggeli-ebéd vagy ebéd-vacsora) részesülnek.