Judit, Xénia
17 °C
31 °C

Adatvédelmi biztos: Elfogadhatatlan Kósa érvelése

2016.03.25. 08:40

Az államfő vétója miatt nemrég az Alkotmánybíróság (AB) elé került a jegybank által az alapítványainak átadott pénzekről szóló törvénymódosítás. A parlament által már elfogadott, jelenleg az AB által vizsgált tervezet indoklása szerint ugyanis az átadáskor ezek a százmilliárdok azért kerülnének ki az infótörvény hatálya alól és azért lehetne eltitkolni az elköltésük részleteit a nyilvánosság elől, mert az átadással elveszítik közpénz jellegüket.

Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság (NAIH) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjút. A hatóság korábban már a tervezet ellen foglalt állást, és most az elnök utalt arra, hogy elfogadhatatlannak tartja az indoklást és a politikusi nyilatkozatokat. Ezzel nyilvánvalóan Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetőjének érvelésére utalt, aki a jegybank alapítványainak ügyét ahhoz hasonlította, amikor valaki a magánvagyonából hoz létre alapítványt: ha egyszer a pénzt letette, az már nem az övé.

Péterfalvi hangsúlyozta:

az állam nem kegyet gyakorol, amikor adatot szolgáltat, hanem az a természetes.

A lap a NAIH elnökét a letelepedési kötvények ügyének átláthatósági hiányosságairól is kérdezte. Péterfalvi szerint a letelepedési kötvények ellenértéke is közpénz, azonban ezt a kérdést a hivatala még nem vizsgálta, mert nem kaptak beadványt.

Péterfalvi az interjúban egyebek mellett arról is beszélt, hogy a vagyonnyilatkozatok alkalmatlanok a politikusok vagyoni viszonyának az ellenőrzésére:

a rendszer semmire sem jó, csak egy politikai fegyver, és csemegézésre alkalmas.

A parkolási ügyével kapcsolatban (nemrég lefotózták, hogy egy bevásárlóközpontban két helyet foglalt a hivatali kocsijával) közölte, hogy legközelebb máshol hagyja a kocsit. Azt a döntését azonban megvédte, hogy a NAIH korábban 431 ezer forintért vásárolta meg az autóra a NAIH01-es rendszámot: a pénz egy másik állami szervhez került, azaz az állam egyik zsebéből a másikba, nem a magánszférába. És különben is, amikor vették, „egy reklámszakember még meg is dicsérte”.