Ismét lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el Simon Gábor ellen

Szombaton a Magyar Idők írt arról, hogy a kényszerintézkedés értelmében a volt politikus csak bírói engedéllyel és tartózkodási helyének pontos megjelölésével hagyhatja el a fővárost. A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése értelmében a tilalom a Simon ellen induló büntetőper ügydöntő határozatáig, tehát az elsőfokú ítélet kihirdetéséig hatályos.

Vasárnap az Origonak Simon Gábor ügyvédje megerősítette a Magyar Idők értesülését. Nagy István a portálnak elmondta: első fokon megszüntette a bíróság Simon Gábor lakhelyelhagyási tilalmát, de az ügyészség fellebbezett. A perbíróság úgy ítélte meg, Simon Gábor olyan jelentős megtakarításokkal rendelkezik, hogy a büntetőeljárásban csak akkor biztosítható a részvétele, ha szigorítanak a kényszerintézkedésen.

Az Origo kérdésére Keresztes Imre, a KNYF vezetője azt is elmondta: létezik a bissau-guineai útlevél, amellyel bankszámlát nyitottak Simon Gábornak egy budapesti MagNet Bankban.

Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről 2014 február elején derült ki, hogy több százmillió forintot tart egy bécsi számlán, és azt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, amelyen szintén milliók vannak.

Keresztes Imre főügyész március 4-én jelentette be, hogy az ügyészség költségvetési csalás miatt vádat emelt Simon Gábor ellen. A főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől eltiltást kért a vádhatóság.

A főügyész a költségvetési csalásról azt mondta: Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. 

Emellett hamis magánokirat felhasználásának vétségével is vádolják, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, ezeket az ismeretlen forrásból származó jövedelmeket nem.

Az ügynek van egy másodrendű vádlottja is. A főügyész azt mondta róla, hogy felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolják és pénzbüntetést indítványoznak vele szemben. A vád szerint ugyanis egy kimutathatóan hamis adatokat tartalmazó útlevelet készíttetett és azzal egy kereskedelmi bankban eljárt.