Quaestor-botrány: a bíróság személyeskedő főügyészre panaszkodik

2016.04.05. 19:44

A Fővárosi Törvényszék kedden közleményben utasította vissza Ibolya Tibor fővárosi főügyésznek a Quaestor-ügyben a bíróság és az eljáró bíró tekintélyét szerinte sértő kijelentéseit, rámutatva a főügyészség általuk szakmailagnak tévesnek tartott álláspontjára.

A törvényszék közleménye a Quaestor-ügyben az elmúlt napokban kibontakozott vita ügyében úgy fogalmaz: Ibolya Tibor példátlan módon már nem először a sajtón keresztül támadja a Fővárosi Törvényszéket.

A bíróság megengedhetetlennek tartja és a leghatározottabban visszautasítja, hogy a Fővárosi Főügyész a nyilvánosság előtt tesz olyan kijelentéseket, illetve enged sejtetni olyan álláspontot, amely nem csupán nélkülözi a ténybeli és szakmai alapokat, hanem

az eljáró bírói tanács elnökének „gyorsolvasási képességére” és tárgyalási leterheltségére vonatkozóan tett személyeskedő megjegyzéseivel a Fővárosi Törvényszék, valamint az eljáró bíró tekintélyét is sérti.

Az egy éve kipattant Quaestor-ügyben február 5-én érkezett meg a főügyészség vádirata a Fővárosi Törvényszékre, írja az MTI. Öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére,

az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint, és az ügyben csaknem 32 ezer sértett van.

A törvényszék márciusban azt közölte, hogy várhatóan májusban kezdi el a kiemelt jelentőségű büntetőügy soron kívüli tárgyalását. Április elsején az eljáró bíró tárgyalást előkészítő nem nyilvános ülést tartott, szombaton pedig a törvényszék közleményben tudatta, hogy hiánypótlásra visszaadták a vádiratot.

A főügyészség még a hétvégén közölte: törvényesen járt el, nem áll módjában a felhívást teljesíteni. Hétfői sajtótájékoztatóján Ibolya Tibor kérdésre válaszolva kijelentette, hogy jogszabálysértő és a bírósági gyakorlattal ellentétes, amit a törvényszék kér. A bíró "mondvacsinált okkal megpróbálja azt elsütni", hogy a vádiratban nincsenek megfelelően megjelölve a bizonyítékok. "Ez tényszerűen nem igaz" - fogalmazott, és azt kérte: a bíróság május 5-éig tűzze ki a tárgyalást.

Hiányos a vád, pótolni kell

A törvényszék a mostani közleményében leszögezte, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el. A bíró a Quaestor-ügyben "teljes körűen felkészült", ennek során vált egyértelművé, hogy a több mint 1500 oldalas vád hiányos, pótlásra szorul, írja az MTI.

A törvényszék szerint a hiánypótlást elrendelő döntés a büntetőeljárási törvény és a bírósági gyakorlat alapján is helytálló, mivel a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely cselekmény bizonyítására szolgálnak.

Questor károsultak tüntetése az Igazságügyi Minisztérium előtt, 2015. augusztus 28-án.
Questor károsultak tüntetése az Igazságügyi Minisztérium előtt, 2015. augusztus 28-án.
Fotó: Molnár Zsolt

A törvényszék szerint a főügyészség már azzal megsértette az eljárási törvényt, hogy elmulasztotta a vádirat és a digitális formában rendelkezésre álló iratok elektronikus megküldését, emellett valamennyi vádpontnál döntően azonosan "lefoglalt Brókerrendszer, könyvelési adatbázisok, szoftver, illetve néhol lefoglalt elektronikus levelezések" tárgyi bizonyítási eszközöket jelölt meg, de a vádirathoz egyetlen elektronikus adathordozót sem csatolt.

Ezen mulasztások pótlására a törvényszék február 9-én hívta fel a vádhatóságot, ám az ügyész a felhívásnak nem tett eleget. Ehelyett február 15-én másfél oldal terjedelmű, technikai jellegű tájékoztatást tartalmazó átirat kíséretében egy - a főügyész meghatározása szerint - "6 millió darab elektronikus adatot is jelentősen meghaladó mennyiségű adatot" tartalmazó külső adathordozót küldött.

Vádiratom dalban mondom el

A törvényszék szerint a vádhatóság a vádlottak adathordozóin lefoglalt hatalmas adattömeget áttekinthetetlen módon bocsátotta rendelkezésre.

A lefoglalt fájlok például az ügyhöz nem tartozó magánjellegű dokumentumokat, fényképeket, zenét is tartalmaznak.

Így az sem tudható, hogy a fájlok közül az ügyészség egyáltalán mit tekint a vádat alátámasztó bizonyítéknak.

Ezek után a bíróság az ügy különös bonyolultsága miatt a bizonyítás keretének, terjedelmének, sorrendjének meghatározása érdekében előkészítő ülést tartott, amelyen a vádhatóság képviselője például a be nem szállított bűnjelekre és a kellően nem azonosítható sértettek személyével kapcsolatos bírói kérdésre sem tudott választ adni. A hiányosságok pótlására maga az eljáró ügyész kért határidőt a bíróságtól.

A bíróság feladata "az igazságszolgáltatás, nem pedig az ügyész hiányosan elvégzett munkájának pótlása" - olvasható a törvényszék közleményében. Az eljárási törvény szerint a vádiratnak - egyebek mellett - tartalmaznia kell a bizonyítási eszközök megjelölését és azt, hogy mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak. E kötelezettségét az ügyész a vádirat 5458 rendbeli bűncselekményéhez kapcsolódóan pótlólag megküldött több mint hatmillió elektronikus adattal „még csak hozzávetőlegesen sem teljesítette”.

A bíróság minden ügyben „maradéktalanul betartja, és az eljárás többi résztvevőjével is betartatja az eljárási szabályokat – akkor is, ha ez a hiányos vádiratot elkészítő vádhatóság nemtetszését eredményezi” – tartalmazza a közlemény, amely szerint az ügyészség feladata a bíróság által előírtak határidőn belüli teljesítése és az eljárási törvény betartása. Amint a vádhatóság az eljárási törvény szerinti kötelezettségének eleget tesz, a bíróság haladéktalanul megteszi a tárgyalás kitűzéséhez szükséges intézkedéseket.

Megszűnhet az eljárás?

„A főügyésznek tudnia kell: mint ahogy a hiánypótló végzés elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye, úgy a sajtóban megfogalmazott kritikáinak sincs eljárásjogi következménye. A hiánypótló végzés teljesítése elmulasztásának azonban van” – áll a közleményben. A törvényszék ezzel feltehetően az eljárás megszüntetésének törvényi lehetőségére utalt.