Zoltán
21 °C
34 °C

Kétmilliárdnyi kenőpénzt fizethetett az Alstom a 2-es és a 4-es metróért

2016.04.06. 08:32 Módosítva: 2016-04-06 13:50:00
  • A brit nyomozó hatóság vádirata szerint az Alstom 2006–2007-ben 2,2 milliárd forintnyi kenőpénzt juttatott két cégen keresztül a BKV-nak, hogy az Alstom nyerje a metrókocsitendert.
  • Az ügyben Magyarországon a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz hivatali vesztegetés gyanúja miatt.
  • Az egyik cég a 2006-os Strabag-botrányból jól ismert bécsi Eurocontact, amin keresztül a konszern egyes magyar pártokat pénzadományokkal segített.
  • Az Alstom egy Hagyó-ügyben tett tanúvallomás szerint már a nagykörúti villamostenderen is próbálkozott.

A napokban a negyedik Alstom-vezetőt vádolta meg a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal (Serious Fraud Office, SFO), hogy szerepe volt a BKV által megvásárolt Alstom metrókocsik korrupciós ügyében. Az SFO az Index kérdésére további információkat küldött, ezek szerint négy Alstom-vezető más, egyelőre meg nem nevezett gyanúsítottal együtt 2006. január 1. és 2007. október 18. között bűnszervezet tagjaiként korrupciós bűncselekményt megvalósítva 2,3 millió euróig terjedő összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV Zrt. tisztviselője vagy tisztviselői, ügynökei részére.

Az összeget az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták, és céljuk az volt, hogy az Alstom Group kedvező bánásmódban részesüljön a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek beszerzésére kiírt tenderen. Az Eurocantact mellett ugyanez volt a szerepe a dán Hansen Consulting Aps-nek, amelyen keresztül több mint 5 millió euró juthatott a BKV-hoz.

Az SFO a további meghallgatások lezárásáig több információt nem tudott nyújtani lapunknak. Megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget, foglalkoznak-e az ügy magyar szálával, de azt a választ kaptuk, hogy keressük az ügyben a Fővárosi Főügyészséget, ahol a következőket mondták: a metrótender ügyében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz hivatali vesztegetés gyanúja miatt. A nyomozás felügyeletét a Fővárosi Főügyészség látja el.

A nyomozás jelenlegi határideje április 3., azonban a nyomozó hatóság előterjesztésére a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte a határidő további meghosszabbítását. A nyomozás új határidejéről a Legfőbb Ügyészség dönt.

Az Eurocontact neve nem ismeretlen Magyarországon. Mint arról beszámoltunk, 2006-ban, majd 2008-ban is fontos témaként foglalkozott az osztrák sajtó azokkal a felvetésekkel, hogy a Strabag építőipari konszern egyes magyar pártokat „pénzadományokkal” segített. A 2006-os ausztriai választási kampányban merült fel először, hogy a Strabag konszern az Eurocontact nevű pr-cégen (az Eurocontact Consulting GmbH tulajdonosainak, Peter Aczelnak és Alexander Zachnak az érdekeltségi körébe tartozó Euro:Contact Hungary Tanácsadó Kft.-n)  keresztül több millió eurós támogatást nyújtott a magyar szocialistáknak és szabad demokratáknak.

A Profil osztrák lap azt is megírta, hogy egy korábbi juttatást, 11 millió eurót az MSZP és az SZDSZ „8:3 arányban” osztott szét. Az osztrák újság a Fideszt is megvádolta, amit Szijjártó Péter visszautasított, ám a számos autópálya-szakasz pályáztatásának tisztaságát kétségbevonó külföldi információk kivizsgálását azóta sem szorgalmazta a párt.

Lapunk megkereste a bécsi székhelyű Eurocontact Public Affairs GmbH-t, mi az álláspontja az ügyben, egyelőre várjuk a választ. 

Frissítés:

Az Eurocontact lapunknak küldött e-mailben reagált a brit hatóság vádjaira. Eszerint a bécsi Eurocontact Public Affairs GmbH cég valóban kötött tanácsadói szerződést az Alstom csoporttal a budapesti metrótender ügyében. A cég nehezményezi ugyanakkor a brit vádiratban szereplő mondatot: „az összeget (…) tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták, és céljuk az volt, hogy az Alstom Group kedvező bánásmódban részesüljön a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek beszerzésére kiírt tenderen.”, mert szerintük ez nem igaz. 

Az Eurocontact szerint a megállapodás egy szokásos tanácsadói szerződés volt, amit a cég teljesített. A cég szerint az SFO és osztrák társhatóságok három éven át vizsgálták az Eurocontact minden gazdasági tevékenységét és összes pénzmozgását. Az angol hatóság egyetlen dolgot talált megjegyzésre érdemesnek, hogy az Eurocontact milyen nagy összegű adót fizetett be az Osztrák Államkincstárnak. Mivel az Eurocontact több éves tevékenységét átkutatva gyanús pénzmozgásra utaló nyomot  vagy teljesítetlen szerződést nem talált, az osztrák államügyészség bűncselekmény hiányában 2014 novemberében jogerősen lezárta az ügyet. 

Lapunknak írt válaszában az Eurocontact továbbá közölte, hogy a cikkben említett Strabag-ügyet az osztrák hatóságok szintén több évig vizsgálták és az Osztrák Legfelső Bíróság 2013. augusztusában jogerősen lezárta azt, megállapítva, hogy bűncselekmény nem történt.

Hansen Consulting Aps nevű cég több is létezett már Dániában, de a vádirat nem tisztázza, hogy pontosan melyik vállalatról lehet szó. Azonban a szerződéskötés 2006-os időpontja és annak értéke miatt csak egy vállalkozás jöhet szóba a céginformációs adatok alapján. Ezt 2003-ban alapította a brit Neil Gordon Smith, az ausztrál Scott Campbell Macaw és Jørgen Kvist Hansen. 

Hansen vélhetőleg egy koppenhágai stróman, a nevére több mint 150 céget jegyeztek be Dániában. Ezek közül többnek van ciprusi, franciaországi, írországi, luxemburgi vagy Nagy-Britanniai kifutása. A Hansen Consultingot 2012-ben oszlatták fel a tulajdonosok, fennállása alatt két évben könyveltek el kiugró nettó árbevételt: a 2005-2006-os pénzügyi évben 12,35 millió eurót, '07-'08-ban 7,53 millió eurót. Pontosan ezt az időszakot vizsgálja a brit korrupció ellenes hatóság. A tulajdonosokhoz egyelőre nem találtunk elérhetőséget, de próbáljuk őket utolérni.

Mint egy korábbi cikkünkből kiderült, az Alstomnak nem ez lehetett az első próbálkozása nagy budapesti BKV-s tender befolyásolására. Atkári János volt főpolgármester-helyettes 2011-ben, a Hagyó-ügyben tett tanúvallomása (innen letölthető) szerint „aggályosnak mondható” befolyásolási kísérlet történhetett 2002-ben, a nagykörúti villamostender idején is.

Demszky Gábor akkori főpolgármester négyszemközt azt mondta Atkárinak, hogy tudomására jutott – Mesterházy Ernő tanácsadón keresztül – hogy a körúti villamostenderen aggályosnak mondható befolyásolási kísérlet történhetett. Az információ szerint Josef Bleckenwegner, aki az Európai Beruházási Bank akkori közép-európai ügyekért felelős vezetője volt, a tender egyik résztvevőjével tárgyalt egy bécsi cukrászdában. A befolyásolási kísérlet Atkári szerint az Alstomot érintette, azaz az Alstom képviselőjével találkozhatott Josef Bleckenwegner.

Atkári szerint ez azért aggályos, mert a főváros ettől a banktól akart hitelt felvenni a villamosvásárláshoz. A pénzintézet olcsó hitelt ajánlott, a feltétele viszont az volt, hogy a bank a tendert figyelemmel kísérhesse, kezdve a kiírástól a tender lebonyolításáig. (Nyilván a folyamatokba nem szólhatott volna bele, de alapvető információk birtokába kerülhetett volna.) Atkári elmondta a nyomozóknak: konkrétan nem lehetett tapasztalni, hogy Demszky tanácsadója, Mesterházy az Alstom riválisát, a Siemenst futtatná a tenderen, de a közléssel az Alstomot mint vetélytársat a kizárás felé sodorta.

A villamostendert végül a Siemens nyerte, de az Alstom pár év múlva még nagyobb üzletet vitt: a metrókocsik szállítását.

Próbáltuk megkeresni Mesterházy Ernőt az Alstom-ügyben, de egyelőre nem sikerült elérni. Mesterházyt, mint másodrendű vádlottat, idén januárban felmentették az ellene emelt vád alól a Hagyó-ügy első fokú ítéletében. Az indoklás szerint esetében mindössze egy eredménytelen befolyásolási cselekmény volt megállapítható.