Emánuel
4 °C
12 °C

Hogy kap valaki csoportos nemi erőszak után erkölcsi bizonyítványt?

2016.04.08. 07:44 Módosítva: 2016-04-08 07:44:03
Kiss Lászlót két társával évtizedekkel ezelőtt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték csoportos nemi erőszak miatt. De hogy vállalhat többféle hivatalos pozíciót, például edzőséget gyerekekkel, szövetségi kapitányságot, százhalombattai alpolgármesterséget valaki, akit jogerősen elítéltek egy olyan durva bűncselekményért, mint a csoportos nemi erőszak? És hogy jön ehhez az egészhez az erkölcsi bizonyítvány?

A legtöbb munkakör betöltése a 90 napig érvényes erkölcsi bizonyítványhoz kötött, ez az irat azt vagy annak hiányát tanúsítja, hogy a kérelmező ellen bármilyen büntetőügy folyamatban van-e, illetve, hogy büntetett előítéletű-e. Ez utóbbit nevezzük priusznak is.

Kiss Lászlónak nem volt priusza. A Vs.hu- nak Kiss László korábban azt mondta, hogy "erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezem, az egész életemet erkölcsösen éltem”.

Ugyanis a jogerősen elítélt emberek, akár a csoportos nemi erőszakot elkövetők is lehetnek priusz nélküliek tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal, ha mentesültek az ítéletük hátrányos jogkövetkezményei alól. Ez a Kiss ügye idején hatályos Btk.-ban, a 1961. évi V. törvényben is így volt.

A ma hatályos Bünetőtörvénykönyv X. fejezete foglalkozik az ítéletekhez kötődő hátrányos jogkövetkezményekkel, illetve a mentesítéssel. A mentesítés gyakorlatilag azt jelenti, hogy meghatározott idő után megszűnik az elítélttel szembeni joghátrány, a jog úgy értelmezi, hogy megbűnhődött és így tiszta erkölcsi bizonyítványt kaphat. Azt, hogy ez mennyi idő után történik meg, arról határozhat a törvény, bíróság vagy megállapíthatják kegyelem útján is.

A Btk. azt is írja, hogy akit egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítéltek, azoknál a büntetés kitöltését követő öt év elteltével mentesülhetnek.

Vagyis a most hatályos törvények szerint Kiss László, aki 1963-ban szabadult, elvileg öt évvel később, 1968-ban már kaphatott tiszta erkölcsi bizonyítványt. A törvény úgy fogalmaz, hogy „a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.” Ettől még a bűncselekménye az elítéltnek a bűnügyi nyilvántartásban (a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában) szerepelni fog. 

Azt nem lehet tudni, hogy Kiss Lászlótól, a munkakörei betöltéséhez munkáltatói kértek-e erkölcsi bizonyítványt.

Amnesztia

Kiss állítja, hogy amnesztiával szabadult. "Idő előtti szabadulásomat nem bármiféle beszervezésnek, hanem az 1963-as amnesztiarendeletnek köszönhettem, mely igaztalan büntetésemet enyhítette" - írta a közleményben, amikor az úszó szövetségi kapitányi pozíciójáról lemondott

1963. március 20-án adták ki az elnöki tanács rendeletét a közkegyelem gyakorlásáról, amit a köznyelvben kádári amnesztiarendeletként is szokás emlegetni. Bár ez alapvetően az '56-os forradalom elítéltjeire terjedt ki, a 2. § 2. bekezdése szerint az Elnöki Tanácstól bárki kérhetett közkegyelmet, ha esetében „méltánylandó okok forogtak fent.” Kiss esetében ez akár lehetett sportolói múltja is.

A rendelet egységesen kimondja, hogy aki kegyelmet kap, az mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagyis ez azonnal tiszta erkölcsi bizonyítványt jelentett.