A Kúria dönti el, tarthat-e népszavazást a Fidesz

Május 3-án tárgyalja a Kúria a kormány által a kötelező betelepítéssel kapcsolatban kezdeményezett népszavazás ügyében benyújtott jogorvoslatokat és dönt a kezdeményezésről.

A Kúria internetes oldalán olvasható közlemény szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kezdeményezést hitelesítő határozata ellen négy felülvizsgálati kérelem érkezett.

A Kúria eljáró tanácsa az ügyeket egyesítette és egységes eljárásban bírálja el őket - közölte a Kúria, jelezve, hogy a tanács elnöke az ügy tárgyalását május 3-ára tűzte ki.

Az NVB február 29-én hitelesítette a kormány népszavazási kérdését, amely úgy szól:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Kamu népszavazás

Ahogy megírtuk, az ügyben nem is lehetne népszavazást kiírni. Az Alaptörvény 8. cikk (1) szakasza szerint országos népszavazást ugyanis csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet elrendelni. 

Márpedig az, ami a kormány kérdésében szerepel, tehát hogy az Európai Unió mit írhat nekünk elő, nem tűnik az Országgyűlés feladat- és hatáskörbe tartozó kérdésnek. Az Alaptörvény arról is rendelkezik (19. cikk), hogy az uniós döntéshozatal során az országot a kormány (azaz nem az Országgyűlés) képviseli.

A kötelező kvótákról döntő uniós testületben, az Európai Tanácsban pedig nem a nemzeti törvényhozások, hanem a kormányok képviselői ülnek: a kérdés nem látszik illeszkedni sem az Országgyűlés hatás-, sem a feladatkörébe.

Ráadásul az Alaptörvény 8. (2) d) szakasza szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet országos népszavazást kiírni. Ráadásul, mint a fentiekből kiderült, nem egyértelmű, hogy a népszavazási kérdés pontosan mire vonatkozik, és milyen kötelezettséget róna az Országgyűlésre, miközben ez is jogszabályi követelmény.

Az ügyben komikus fordulat, hogy a kormány kvótaellenes kampánya nemzetközi szinten is nevetség tárgya lett. Orbán ugyanis olyan nyugati városrészeket emlegetett menekültektől sújtott területként, no-go zónaként, amelyek népszerű szórakozónegyedek, turistazónák.