Ónodi-Szűcs nem tud az OEP megszűnéséről

• „Az egymást közt történő feladatmegosztás determinálása” – Kiss Zsolt, az Országos Egészségpénztár (OEP) megbízott főigazgatója.
• „A szinergiákban gondolkodó együttműködés” – Mészáros János helyettes államtitkár.
• „Az intézményi tipológia” – Szentes Tamás országos főtisztiorvos.
• „A forrás mátrixos helyzet újragondolása” – Cserháti Péter, az új és egységes fővárosi ellátás, valamint a szuperkórházak miniszteri biztosa.

Ezeken a töltelékmondatokon kívül nagyon kevés konkrétum derült ki azon a szerdai háttérbeszélgetésen, amit  Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emmi egészségügyért felelős államtitkára hívott össze.

Ónodi-Szűcs Zoltán

Fotó: Szigetváry Zsolt

Az államtitkár elmondta, a tárca kitart az egészségügyi dolgozók béremelése mellett, azonban pontos adatokról nem tudott beszélni: a jövő évi költségvetés keretszámai határozzák meg, hogy mennyivel emelhetik a fizetéseket. Az államtitkár szerint a béremelés az egyik pillére az egészségügy rendezésének.

Az Index kérdésére elmondta, az elvándorló orvosok esetében nem versenyezhetnek a nyugati bérekkel, de azt ígérte, hogy egy szemmel jól látható növekedésért harcolnak a szakmai szervezetekkel egyeztetve. Az elsődleges cél, hogy a béremelések GDP-arányosan megközelítsék a visegrádi országok ráfordításait. Ehhez a nemzeti össztermék 1,6 százalékával többet kellene erre a területre irányítani. 

Ugyanígy az intézményi rendszer átstrukturálása is kidolgozás alatt van, ez is a végösszegektől függ. Ónodi-Szűcs újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem tud arról, hogy az OEP megszűnne, őt nem tájékoztatták erről. Pedig Rogán Antal kabinetminiszter az RTL keddi, Magyarul Balóval című műsorában már az egészségpénztár megszűnéséről beszélt.

Az azonban kiderült, hogy kitartanak a kórházi kancellária sokat kritizált koncepciója mellett. Németh László, a kórházfenntartó ÁEEK vezetője elmondta, nyolc-tíz kórház kaphat egy vezetőt, aki a szakmai kérdésekben nem, csak gazdasági döntésekben foglalna állást. A kórházigazgatók a helyükön maradva működnének együtt a gazdasági felelősökkel. Németh az Index kérdésére elmondta, hogy a rendszer nem úgy fog működni, mint az egyetemeken, például a SOTE klinikáin. Részleteket azonban nem árult el ezzel kapcsolatban.

Cserháti Péter miniszteri biztos arról beszélt, hogy a fővárosban három „szuperkórházat” emelnének ki a jelenlegi rendszerből: Budán a Szent János Kórház, Pesten pedig a Honvéd- és egy dél-pesti kórház felújítása, fejlesztése és szervezése jöhet szóba. Ugyanakkor az átszervezés esetében még nem dőlt el, hogy esetleg zöldmezős beruházással épüljön egy új intézmény. Cserháti hangsúlyozta, hogy a fővárosi ellátóhelyeket közel 45 százalékban nem a budapestiek vették igénybe, hanem az agglomerációból vagy messzebbi intézményekből az országos központba irányított betegek. Emiatt nem csak a főváros profitálna a szuperkórházakból.

Az alapellátó rendszerben is átstrukturálásra van szükség. A jelenlegi egy háziorvos, egy asszisztens felállást a jövőben egy orvos és legalább három szakképzett dolgozó együttműködésére kell átalakítani, mondta el Beneda Attila helyettes államtitkár. A szakember ezt azzal magyarázza, hogy a közeli jövőben (várhatóan 10 éven belül) le fog csökkenni a háziorvosok száma a jelenlegi 7500-ról 5000-re. A szakképzett személyzet, akár egy orvosírnokkal kiegészülve így átvehetné az adminisztrációs terheket és bizonyos rendelési feladatokat. 

A praxis eszközeiről egy katasztert is készítenek. Ettől azt várják, hogy látható lesz, hol van a legnagyobb szükség akár irodai, akár diagnosztikai eszközökre. Ráadásul a háziorvosok laborkasszáját is szétválasztják alap- és szakellátási büdzsére. Ez alapján látszik majd, hogy hol, milyen eseteket kezelnek, ez milyen viszonyban van az országos átlaggal.

Mészáros János helyettes államtitkár arról beszélt, hogy az egészségügyi ágazat jelenleg sok olyan feladatot is ellát, ami nem a feladata lenne. A krónikus betegek ápolását átszerveznék a szociális rendszerbe. Ezt az elöregedő magyar társadalommal indokolta: az időskorban jelentkező betegségek jó része nem igényel folyamatos kórházi felügyeletet. Nem a rehabilitációs osztályokról helyeznék át az ápoltakat, hanem az elfekvőkből.

Kiss Zsolt, az OEP megbízott főigazgatója szerint a magyar egészségügyben sok az elkerülhető a kórházi esemény. A kórházi ellátás túlterheltsége abból adódik, hogy sok olyan beteget kell fogadni, akit alacsonyabb szinten is kezelhetnének. Ez egyrészt a rossz diagnosztikai módszerekből és felszerelésből következik, másrészt rosszul osztják el a betegeket. Betegfigyelő rendszerrel váltanák ki ezt a rendszert. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!