Az MNB alapítványának van a legnagyobb barlangja a Várban

A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány 2015-ben nettó 795 millió forintért megvette a Budai Várban az Úri utca 72. szám alatt található épületet. A Hadtörténeti Múzeum szomszédságában álló műemlékkel kapcsolatos tervekről sokáig semmit sem lehetett tudni. Március elején aztán hirtelen szép sajtókarriert futott be a ház, miután nyilvánosságra került a felújítás egyik tervdokumentációja, amiből úgy tűnt, hogy az alapítvány egy háromszintes, wellness-funkciókkal bővített bunkerrendszer építésére készül.

Nem lesz fitneszfunkció, és uszoda sem lesz

– mondta Csizmadia Norbert, az alapítvány kuratóriumi elnöke a ház keddi bejárásán.

Csizmadia szerint valójában még nincsenek is elfogadott tervek. Az alapítvány ugyanis egyszerre megvásárolta a meghívásos tervpályázaton résztvevő három cég anyagát, és azokból fog egy „mixet” összegyúrni úgy, hogy a „legkomplexebb tervre építik majd az egészet”. Ebben azonban nincs benne földalatti uszoda, jóllehet – hangsúlyozta Csizmadia – a vizek felhasználása valóban olyan fontos ötlet a Várban, amivel foglalkozni kell.

A kuratóriumi elnök megígérte, ha elkészülnek a végleges tervek, azokat be fogják mutatni a nyilvánosságnak, hiszen a jó ideig szupertitkos ingatlan nem lesz más, mint

egy közösségi épület, amely fölül és alul is nyitott lesz.

A "felső nyitás" leginkább a régi atlaszok és földrajzi könyvek szerelmesei számára lehet majd érdekes, mert a milliárdos MNB-s beruházás felkarolja a Földrajzi Társaság külterületei raktárakban kallódó könyvállományát. Az épület padlószint feletti részéről egyelőre annyi tudható, hogy a régi szakkiadványokat befogadó könyvtár mellett lesznek benne közösségi terek, fedett belső udvar, udvar feletti híd, több tárgyaló és számos helyiség, ahol „szakmai viták és előadások folyhatnak”.

A ház alatt húzódó több száz éves barlangot az 1930-as évek végén az akkori, háborúra készülő Nemzeti Bank bővíttette ki.

A jegybank vezetői titokban vásárolták meg az épületet, és titokban építtettek egy 33 méteres mélységig kanyargó pincerendszert. A II. világháború alatt az itteni trezorokban őrizték a magyar aranytartalék és készpénzállomány egy részét. Az 1950-es években az országos villamos teherelosztó központ rendezkedett be az ablaktalan földalatti irodákban.

Schüller Ferenc építész a legnagyobb, 10 méter magas, 48 méter hosszú háromszintes földalatti teremben beszélt arról, hogy ő kulturális kútként képzeli el a barlang felújítását. Pont úgy mint a Nílus melletti Ko Mombóban, ahol a régi papok a folyó melletti szakrális kútban mérték a víz állását, és ehhez igazították a mezőgazdasági és a vallási élet menetét.

A tervek ennél konkrétabb részeiről az derült ki, hogy a föld alá kerülnének a padlástéri könyvtárból kiszoruló könyvek, és a földalatti útvonalon tehermentesítenék a Várat a épület által generált forgalom alól. A mínusz 15. szintet összekötnék a Vár oldalában épülő mélygarázzsal, így a logisztika a Vár falain kívülre, a Lovas útra terelődne.

Csizmadia Norbert a nyíltság jelszava ellenére nagyjából csak az épületről volt hajlandó beszélni, az alapítvány által tervezett kiadásokról nem.