Ady? Romantika? Egy jó dualizmus kori kismester?

A tanárok a témákkal kapcsolatban természetesen csak tippelni tudnak, ugyanis hétfő reggel 8 előtt azt a pár embert kivéve, akik a feladatsort összeállítják, senki nem tudhatja, hogy miről szól az idei év érettségije.

A jelenlegi formában ez az utolsó középszintű magyar érettségi, 2017-től több változás is lesz, de talán a legfontosabb, hogy új feladatként bekerül a középszintű magyar érettségibe a köznapi írásbeliség nevű feladat. Ebben például motivációs levelet, hivatalos levelet, fellebbezést vagy egyéb mindennapi helyzetre irányuló írásművet kell majd a vizsgázóknak alkotniuk. De 2016-ban még nem.

Idén még ez a négy feladat-típus van a középszintű érettségin (az első háromból egyet kell választaniuk):

1. műelemzés, ez a magyartanárok szerint szinte kivétel nélkül prózai mű, jellemzően egy novella vagy karcolat szokott lenni,
2. két mű összehasonlító elemzése, ami a magyartanárok szerint szinte kivétel nélkül két vers összehasonlítása szokott lenni, ráadásul kevésbé ismert szerzőktől. Előfordult, hogy az egyik vers ismertebb költő szerzeménye volt, de akkor is ismeretlenebb alkotás.
3. érvelés, ami a magyartanárok mindegyike szerint a legritkábban választott feladat, és többen azt is mondták, hogy nem szokták ajánlani a diákjaiknak, mert az túl összetett, túl nagy falat lehet az érettségizőnek.
4. a szövegértés, amikor egy szöveghez mellékelt feladatlapon lévő kérdéseket kell megválaszolni.

A megkérdezett magyartanárok egyöntetűen azt mondták, hogy teljesen kiszámíthatatlanok a témák, míg régebben nagy évfordulókhoz kötődtek a szerzők vagy előkerültek olyan írók, költők, akik rég voltak az érettségin, ma már ez nem így van.

„Épp az a lényeg, hogy 2005 óta szinte kivétel nélkül a vizsgázó számára ismeretlen szerzők voltak az érettségiben, vagy ha ismert szerző volt, akkor olyan művét vették elő, ami nem tananyag” - mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Éppen ezért ő a tippelésre sem szívesen vállalkozott, nagy nehezen húztuk ki belőle, hogy a prózai műelemzésnél kortárs, századfordulós vagy a 30-as évek novelláit várja, de ezeket is csak azért volt hajlandó tippelni, mert ezek a korszakok azok, amelyek bővelkednek kisprózában.

Egy másik tanár azt mondta, a versek között Adyt elképzelhetőnek tartja, a prózai elemzésnél pedig talán valamelyik dualizmus kori kismester novelláját (Ambrus Zoltán, Gozsdu Elek) látja lelki szemei előtt lehetőségként.

Egy harmadik tanár 19. századi versre tippelt, romantika stílusból, Petőfit és Aranyt említette, illetve a huszadik első feléből remél egy realista prózai művet.

A tanárok szerint az esélylatolgatásnak nincs sok értelme, mert a magyar érettséginek éppen az a lényege, hogy nem számít, ki a szerző. Sokkal inkább az a fontos, hogy a diák tudja-e, miként kell egy irodalmi művet elemezni. Például, hogy egy novellában vizsgálja-e a leírások funkcióját, a szerkezetet, az időbeliség rendszerét, az előre és visszautalásokat.