Magyartanárok szerint könnyű az idei érettségi

Szövegértés

Az első a szövegértési feladatsor volt, Moravcsik Gyula: A papíruszok világából című könyvének egy részét kellett értelmezniük a diákoknak, ami az ókori papiruszokról szól, a szerző azok fennmaradásának körülményeit vizsgálja.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke azt mondta, azért volt jó ez a szövegértési feladat, mert nehezebb volt, mint a tavalyi. „Valóban gondolkozni kellett rajta. Nemcsak tényvisszakereső, hanem például bekezdések logikai viszonyait firtató feladatok is voltak benne.”

Egy másik magyartanár azt mondta, hogy a feladott szövegrészletnek megfelelő volt a terjedelme, nem volt különösebben hosszú. „Nagy segítség volt az is a diákoknak, hogy be voltak számozva a feladatlapon olvasható szövegrészletben a bekezdések, és több feladatnál zárójelben a feladat szövege után írták a számokat, hogy melyik bekezdésekben érdemes keresniük a választ. Csak egy 6 pontos feladat volt, és több a, b, c részfeladatot is betettek 1-3 ponttal. Ez persze lehetett nehezítés is azoknak, akik kevésbé precízek a keresgetésben, de összességében maga a téma (papiruszok) és a feladatok is jók, egy-két nehezebb kérdéssel jó eredményeket lehet szerezni ebben a részben” – mondta.

Az Eduline-nak nyilatkozó magyartanár szerint „néhány többszörösen összetett kérdést is tartalmaz a feladatsor, így páran meglehet, hogy elsiklanak majd egy-egy részfeladat felett. Volt egy-két olyan kérdés is, amire szubjektív választ lehetett adni, így kérdéses, hogy a megoldókulcs pontosan mit fogad majd el.” A szövegértés feladatlapot és annak a nem hivatalos megoldásait az Eduline ebbe a cikkben mutatja be.

Műelemzés

A 9-től 12 óráig megoldható szövegalkotási feladatok között az egyik lehetőség Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájának értelmezése volt. Ebben a vizsgázónak a mesei elemekre kellett koncentrálnia, és azok alapján értelmeznie a művet. Az Indexnek nyilatkozó egyik magyartanár a Szerencsés Gyurkával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Tamási Áront általában szeretik a diákok, a szövegalkotása könnyed, gördülékenyen lehet olvasni, így olvasástechnikai szempontból sem okoz gondot. A szöveg tele van mese-motívumokkal, van benne hét évig alvás, vannak benne állatok, megpróbáltatások, álmok is”. A tanár szerint a klasszikus novellaszerkezetet nem nehéz felismerni benne, csattanó van a végén, kevés szereplős darab, egyenes vonalú a cselekménye. 

A Szerencsés Gyurka című novella vége: Gyurka érezte, hogy egyszerre megfutamodik benne a vér. Rég az ideje, hogy nem látott volt efféle igézetes népet. S legalább ezt az egyet nem akarta elszalasztani. A feje berregni kezdett, mint a motor. A két karját meglebegtette, a lábát behúzta maga alá, s hát abban a percben egy fecskemadár lett belőle. Felrepült, s keringeni kezdett a leány feje felett. – No, Gyurka, most csirikolj! – biztatta magát, s kezdett énekelni. Egy kicsi idő múlva akkora bátorságot vett, hogy a leány vállára szállott. Ott berzengetni kezdte a tollát, s nagy gyönyörűségében folyton énekelt, miközben a leány nagy szeretettel simogatta. Egyszer aztán a tenyerébe vette a leány s bétette a kebelébe. – Helyben vagyok! – örvendezett Gyurka, és rebesgetni kezdte a tollát. Aztán végső helyet keresett magának. Amikor azt megtalálta, lustán magára húzta takarónak a szerencsét és álmodozni kezdett. Ma is ott álmodozik bizonyosan. Jobb helyet a földön nem is találhatott.

Összehasonlító műelemzés

A vers-összehasonlítással kapcsolatban egy tanár azt mondta, hogy ismert szerzők jól elemezhető verseit adta fel idén az érettségi tételbizottság.

ez a verspáros Arató László szerint már volt egyszer érettségi feladat, a hetvenes években.

Ezek hosszú versek, és nehézséget jelenthet bennük az is, ha a vizsgázónak egyáltalán nincs zeneismereti háttértudása. „Kell egyfajta zeneművészeti rálátás, hogy a versek témáját értelmezze a diák. Nem feltétlenül mindenki ismerős a komolyzenei területen. Ugyanakkor könnyen összehasonlítható verseknek tartom ezeket, mind szerkezetüket, mind témájukat és mondanivalójukat tekintve” – fogalmazott egy másik magyartanár. Egy harmadik tanár pedig azt tette hozzá, hogy a költők eltérő korszakait is jól bemutatják a versek, ez segítheti az elemzést.

Érvelés

Az érvelés feladatban Csoóri Sándor Nomád napló című művének egy nyolcsoros részlete volt feladva, és

 „A kérdezés, a kételkedés, a kételyre építő gondolkodás állt a feladat középpontjában, amit egy nagyon jó, nyitottságra építő felvetésnek tartok. Irodalmi példákra is utalnia kell a vizsgázónak, de ez nem jelenthet nehézséget annak, aki kicsit is készült, a művészetnek, irodalomnak ugyanis gyakran önmagában a kérdésfelvetés az alapja. Így a diák rengeteg műhöz kapcsolódhat, kifejezetten kreatív megoldások születhetnek” – mondta egy negyedik magyartanár. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke viszont azt mondta, habár szerinte gondolatgazdag, szép és okos szövegről van szó, ugyanakkor maga a témafelvetés (hogy a kérdezés mire jó), túlságosan elvont, és nem biztos, hogy beindítja a diák gondolkozását. „Ráadásul itt álérvelésről van szó, mert feltehetően senki nem kezd az ellen érvelni, hogy a kérdezés jó dolog” – fogalmazott.

A magyarérettségi második részének feladatlapjait és azok lehetséges megoldásait az Eduline ebben a cikkben mutatja be. Az érettségik kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.

  Borítókép: Bodnár Boglárka / MTI.