Zita, Mariann
11 °C
22 °C

Átköltötte a migráns szavait, börtönt kaphat érte

DSC 1096
2016.05.03. 12:02
Az ügyészség tavalyi közbeszerzésén kétéves keretmegállapodást elnyerő cégnél készült az a fordítás a röszkei tömegzavargás ügyében, amely kiforgatta az egyik vádlott szavait, sőt, a lektorálás eredménye szerint van olyan részlete, ami kreált szöveg, még csak fordításnak sem nevezhető. Hamis tanúzás bűncselekmény gyanúja merülhet fel, feljelentésre most csak a Szegedi Járásbíróságnak van lehetősége, ahol még nem döntöttek.

A bíróságon múlik, kell-e büntetőjogi felelősségre vonástól tartania annak az embernek, aki a röszkei tömegzavargás ügyében tartalmi hozzáköltésektől hemzsegő fordítást készített az egyik vádlott kárára. Egyelőre, amíg az alapügy le nem zárul, egyedül a Szegedi Járásbíróságnak van lehetősége arra, hogy feljelentse a fordítót. "A feljelentés megtételéről a bíróság még nem határozott" – közölte kedd reggel a törvényszéki sajtóosztály.

Kreált szöveg, nem fordítási munka

A büntetőper hatodrendű vádlottja egy 23 éves szír fiú, aki otthon valaha kémiaszakos egyetemista volt. Az ő beadványa volt az, amit az ügyészség lefordíttatott magyarra még a per kezdete előtt, a nyomozáskor. A vádlott, aki ártatlannak tartja magát, az előzetes letartóztatásban ülve arab nyelven, kézzel írta a beadványt, amelyben arról volt szó, hogyan menekült Röszkéig a nagybátyjával, és ott mi történt tavaly szeptember 16-án, amikor kirobbant a magyarországi menekültválság eddigi legsúlyosabb konfliktusa rendőrök és migránsok között.

Hogy a beadvány fordításával valami nem stimmel, az március 17-én, az első tárgyalási napon lett gyanús. A bíró, Arany János felolvasta a magyar szöveget, a tolmács élőszóban fordította vissza a fiúnak arabra, amit hallott, és ő nagyon csodálkozott, mert alig ismert rá a saját mondataira. Olyasmik hangzottak el, amilyeneket emlékei szerint ő nem írt. A bíró figyelmeztette, hogy hamisan bűncselekménnyel nem vádolhat senkit, de ő nem visszakozott. Arany eldöntötte, hogy ellenőrizteti a fordítást. A munkára a tompai Gyors-Fordító Kft.-t rendelte ki, az eredményt a múlt csütörtöki, április 28-i tárgyaláson aprólékosan ismertette.

Ahogy megírtuk, a Gyors-Fordító Kft. arra jutott, hogy az eredeti fordítás nemcsak pontatlan, hanem tartalmi hozzáköltéseket is tartalmaz, a közlés szándékát teljesen megváltoztatva. Egy helyről pedig egyenesen azt állapították meg a lektoráláskor, hogy „a teljes szövegrész kreált, nem fordítási munka”. A hozzáköltések következetesen rosszabb színben tüntették fel a vádlottat, mint az eredeti szöveg, például amikor a fiú arról írt: elhatározta, hogy beteg nagybátyja érdekét nézve átlép vele a határon. Magyarra fordítva a mondatba hogy, hogy nem, bekerült az „erőszakkal” szó.

Ügyészség: Tisztázni kell az ellentmondás okát

A csütörtöki tárgyalás szünetében megkérdeztük a hatodrendű vádlott ügyvédjét, tervezik-e feljelenteni az eredeti fordítás készítőjét. Azt mondta: nem, mert a védence érdeke inkább az, hogy ne húzódjon el még jobban az ügye.

Hétfőn megkerestük a Csongrád Megyei Főügyészséget is, indul-e akár büntetőeljárás, akár vizsgálat a fordítás ügyében, és ha igen, hivatalból-e vagy feljelentésre. Az ügyészség egyedi ügyekben a vádemelés után fő szabály szerint nem adhat tájékoztatást, de a főügyészségi szóvivő általánosságban leírta az álláspontjukat, eszerint

  • a fordítóra a szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
  • ebből adódóan – mivel ebben az ügyben "tényre nézve ellentétes megállapítások merültek fel" – a bíróságnak tisztáznia kell az ellentmondás okát,
  • és ha megállapítást nyer, hogy az eredeti beadvány szövegét valótlan tartalommal fordították le, az hamis tanúzás bűntettének minősülhet.

Hamis tanúzásért 1-5 év járhat

Milyen gyakori a hamis tanúzás?

Az elérhető bírósági, rendőrségi statisztika nem válogatja szét a hamis tanúzás egyes változatait, ezért abból nem látszik, hogy a hamisan tanúskodók közül hányan voltak a tényleges tanúk, hányan a szakértők, hányan a fordítók. 2015 első félévében (innen van a legfrissebb adat) hamis tanúzásért összesen 175 embert ítéltek el jogerősen. Közülük a legtöbben, 65-en felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, de volt 12 letöltendő is. Gyakori volt még büntetésként a közérdekű munka (47 eset) és a pénzbüntetés (38 eset). Csongrád megyében az idei év első négy hónapjában összesen 12 hamis tanúzás bűncselekményt regisztráltak. Országosan 190 volt.

Az ügyészség szerint tehát elsődlegesen a röszkei tömegzavargásos ügy bírósági eljárásában kell tisztázni az ellentmondást a kétféle fordítás között, és csak ezután "merülhet fel további eljárás szükségessége".

A Btk. szerint a hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki "mint tolmács vagy fordító hamisan fordít". A törvénykönyv kommentárja szerint „a tolmácsolás, illetve a fordítás akkor tekintendő hamisnak, ha tartalma nem felel meg a más nyelvű, szóban elhangzó vagy írásba foglalt szöveg jelentésének.”

Büntetőügyben elkövetett hamis tanúzásért 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés járhat. Hamis tanúzásnál a szabály az, hogy az alapügy jogerős befejezéséig csak az alapügyben eljáró hatóság, vagyis a bíróság feljelentésére indulhat eljárás. Ezért pattog most a bíróságnál a labda. A fiú vagy az ügyvédje, ha akarna sem tudna egyelőre lépni.

Rengeteg az arabul tudók munkája

A Csongrád megyei ügyészséget, a szegedi bíróságot a menekültválság kirobbanása, és különösen a tavaly szeptemberi törvényváltozások óta elárasztották az olyan ügyek, amelyeknél arab fordításra, arab tolmácsra van szükség. A Szegedi Törvényszék legfrissebb, hétfői összesítése szerint szeptember 15. óta a járásbíróság összesen 2656 migráns ügyét bírálta el gyorsított eljárásban, főként olyanokét, aki átmásztak a határkerítésen. A legtöbb egyszerű ügyben csak szóbeli fordítás, tolmácsolás van, az iratokat írásban le sem fordítják a vádlottak anyanyelvére, mivel az új szabályok szerint ez még az ítéletnél is csak akkor kötelező, ha az illető ezt kifejezetten kéri.

Az arabul tudó fordítóknak, tolmácsoknak hónapok óta rengeteg a munkája Csongrád megyében. Nagyon valószínű, hogy annak, aki a tömegzavargásos ügy hatodrendű vádlottjának beadványát fordította, nem ez volt az egyetlen munkája az utóbbi időben.

Egyelőre annyit tudni biztosan, hogy az eredeti fordítást a Szituációs Nyelviskola Kft. készítette. Ez egy 1997-ben bejegyzett, budapesti székhelyű cég, amelynek a fordítás, tolmácsolás "a legdinamikusabban fejlődő üzletága" a honlapja szerint.

Hány fordítást készíthetett ugyanő?

A Csongrád Megyei Főügyészség tavaly márciusban írt ki közbeszerzést fordítási tevékenység végzésére, ezt nyerte meg a Szituációs Nyelviskola Kft., amellyel a vállalkozási szerződést 2015. július 27-én kötötték meg. Két évre szóló keretmegállapodás született 49,9 millió forintos becsült összértékben: a cég az összes megyei ügyészi szervnek végez fordítási, szerkesztési és lektorálási munkákat eseti megrendelések alapján.

"Azóta minden fordítást igénylő eljárási cselekménynél – néhány kivételes esetet kivéve – az ügyészég a fordító céget – és nem személyt - rendeli ki, így még csak megbecsülni sem lehet a fordítási tevékenységet számszerűen" – írta az Indexnek Szanka Ferenc, a főügyészség szóvivője, miután arról kérdeztük, nagyságrendileg hány fordítást készíthetett már az ügyészség megbízásából ugyanez a fordító.

Az eredeti közbeszerzési felhívásban, amikor arról volt szó, mi lenne a feladat, az arab nyelv külön nem volt nevesítve. A kiírás úgy szólt, hogy jogi szövegek nem hiteles fordítására lesz szükség "bármely idegen nyelvről magyarra, magyarról bármely idegen nyelvre, legjelentősebb mértékben román, német, szerb, albán, bolgár, angol, spanyol, török, francia, olasz, horvát nyelven". Az elvárt minimumkövetelmények között az szerepelt, hogy az előbb felsorolt kiemelt nyelvenként legalább 1 olyan szakfordító kell, akinek

  • felsőfokú végzettsége van,
  • az adott nyelvből szakfordítói képesítése vagy igazolványa vagy vizsgája van,
  • legalább 36 hónapos szakfordítása gyakorlattal rendelkezik,
  • és a büntetőjogi szaknyelv sem ismeretlen a számára.

A Szituációs Nyelviskola Kft-vel megkötött szerződésből úgy tűnik, hogy akárki is fordította a hatodrendű vádlott beadványát arabból, neki is meg kellett felelnie ezeknek a követelményeknek, mert a szerződésben az áll, hogy "abban az esetben, ha a teljesítésbe a Vállalkozó az ajánlatában nem szereplő szakembert is be kíván vonni, a teljesítésbe bevont szakembernek meg kell felelnie a kiírás követelményeinek." A szerződés azt is kimondja, hogy ilyen esetben a "Vállalkozó az igénybe vett harmadik személyért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna".

Hétfőn megkerestük a céget kérdéseinkkel, többek között azt szerettük volna megtudni, az érintett fordító mióta dolgozik a cégnek, körülbelül hány fordítás került ki azóta a keze alól, és tervezik-e most utólag felülvizsgálni a korábbi munkáit. Amikor választ kapunk, megírjuk.

(Borítókép: Segesvári Csaba / délmagyar.hu)