- Belföld
- népszavazás
- kvóta
- tasz
- magyar helsinki bizottság
- political capital
- eötvös károly közpolitikai intézet
- kvótanépszavazás
Kemény civil kritika: nem legitim, alkotmányellenes a kormány népszavazása
További Belföld cikkek
- Péter Szabó Szilvia: Nem vagyok köteles eltűrni a lejárató kampányt
- Kiengedték a börtönből a korábban tévesen elítélt Kaiser Edét
- Törvénysértő felújításról beszélt a minisztériumi dolgozó, egy nappal később kirúgták
- Lázár János olyan fejlesztéseket ígért meg, amelyeket korábban még ellenzett
- Vitályos Eszter Magyar Péternek: Te prédikálsz a nők elleni erőszakról?
Közös közleményt adott ki a kormány kvótaellenes népszavazásáról négy szervezet: az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért. Szerintük a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének.
A Kúria ugyebár tegnap hagyta helyben a Nemzeti Választási Bizottság döntését, és átengedte a kérdést. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyomban be is jelentette, hogy a kormány úgy készül, hogy szeptemberben vagy október első napjaiban rendezik a népszavazást erről a kérdésről:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
A négy szervezet szerint hibázott a Kúria, mert a kérdés "nem felel meg az Alaptörvényben foglalt követelményeknek". A négyek két kifogást is emelnek:
- A népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe: "A kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezése azonban hamisan sugallja azt, hogy a népszavazás olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós játékszabályokat, döntéseket."
- A népszavazási kérdés nem egyértelmű: nem világos, "mi a kormány által kezdeményezett népszavazás tárgya – ahogy az Országgyűlésnek sem lehet világos, a polgárok döntéséből milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik". "Nem beszélhetünk legitim népszavazásról, ha a választópolgárok meghatározhatatlan értelmű kérdésről szavaznak."
A négyek arra jutnak, hogy
a népszavazás nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.
Miután februárban Orbán Viktor bejelentette a népszavazást, mi is elemeztük jogi szempontból a kérdést. Mi is arra jutottunk, hogy a kérdést nem tartozik a parlament hatáskörébe, és nem egyértelmű, hogy pontosan mire vonatkozik, és milyen kötelezettséget róna az Országgyűlésre.