Tudatni akartam, hogy megérkeztem, itt vagyok

• Nagykövet ilyen hamar még nem szerzett ismertséget, mint a brit Iain Lindsay, aki magyar nyelvű videóival, főleg a József Attila-szavalatával hamar sztár lett Magyarországon.
• De vajon a cukiságkampányon túl mit képvisel az erősen EU-kritikus ország nagykövete?
• Lindsay a diplomatikus angol stílus klasszikus hagyományai szerint válaszolt kérdéseinkre, de mondatai közül azért ki lehet olvasni véleményét.
• A nagykövet egy kérdésben volt nagyon nyílt: támogatja Nagy-Britannia uniós tagságát.

Nice to see you – kezdte interjúnkat a március 30-tól Budapestre kinevezett brit nagykövet, majd rögtön döcögős, de hibátlan nyelvtannal előadott magyar nyelvre váltott.

Biztos vagyok benne, hogy pécsi és debreceni tanáraim azt szeretnék, ha minden órában, minél többet magyarul beszélnék, és én is alig várom, hogy egy kicsit többet tudjak magyarul. A nagykövetségen próbálok magyarul beszélni, de azért még többet használom az angolt.

Hogyan került Debrecenbe?

Vonattal. (Nevet) Sorry, ez az angol humor. Budapest túl anglofil. A Pécsi Tudományegyetemre és a Debreceni Egyetem nyári egyetemére jártam. De már Londonban is tanultam. A külügyminisztériumban van egy fantasztikus és modern nyelvoktatási központ. Naponta száz diplomata tanul nyelveket kínaitól a hindin át a magyarig. Nekem öt hónapon át naponta négy órám volt. (A nagykövet ekkor váltott vissza angolra.) Teljes munkaidőben tanultam, ezt nem lehetett munka mellett csinálni.

A korábbi állomáshelyein is megtanulta a helyi nyelvet?

Tanultam japánul, aztán hat hónapig románul. A legutóbbi állomáshelyem Bahreinben volt. Ez kétnyelvű ország, az arab mellett az angolt is beszélik, így az arab nyelvbe nem kellett energiát fektetnem.

Szokatlan, hogy egy diplomata megtanulja állomáshelyének nyelveit.

A nyelv kulcsfontosságú egy ország megismerésében. Másrészt udvarias gesztus, hogy a mindennapi élet dolgairól magyarul tudjak beszélni az itteniekkel.

Nagy sikert aratott a magyar nyelvű beköszönő videójával.

Két okból is fontos volt a videó. Az elődöm fél éve távozott Budapestről. Az ügyvivőnk kétségtelenül jó munkát végzett, de akkor is szokatlan, hogy ilyen hosszú ideig betöltetlen maradjon a nagyköveti poszt. Ezzel akartam tudatni, hogy megérkeztem. Itt vagyok! Tényleg jól sült el, hiszen a jelenlegi állás szerint ez a második legsikeresebb a brit külszolgálat által valaha készített videók közül.

Az ön ötlete volt?

Közösen megbeszéltük, mit csinálhatnánk. Így jött a József Attila-vers költészetnapi videója is. Az egyetemi kurzuson tanultam egy keveset József Attiláról és a verseiről.

Korábban is hallott már róla?

Nem. A magyar irodalomnak van a nemzetközileg is ismert szintje, amely főleg kortárs írókból áll, mint amilyen Esterházy Péter. József Attilához meg kell tanulni a magyart, és itt nem csak a nyelvre gondolok.

A régió több országában is dolgozott. Milyennek látja Kelet-Európát?

Szeretem ezt vidéket. Dolgoztam Romániában, utaztam Erdélyben, Kolozsváron. Lengyelországban még a berlini fal leomlása előtt jártam. Lenyűgöztek a gyors változások. Ahogy a szétválasztott régiók rövid idő alatt összekapcsolódtak Nyugat-Európával.

Mostanra viszont a visegrádi országok közül néhány éppen az unió legnagyobb kritikusává vált, sőt azt is megkérdőjelezik, hogy az unió valóban olyan fontos, mint ahogy azt korábban mondták.

A visegrádi négyek egy regionális csoport, amellyel néhány ügyben együtt tudunk működni. Hasonló elveket vallunk például az unióval kapcsolatban.

Egyetértünk, hogy kevesebb Brüsszel és több Európa kell.

Mi is támogatjuk a nemzeti parlamentek nagyobb szuverenitását, és hogy több tér jusson a nemzeti döntéseknek. Ezekben együtt tudunk működni Magyarországgal.

A David Cameron által javasolt reformcsomag elfogadásával az unió tagjai maradhatunk.

Mert vitathatatlan, hogy komoly érvek szólnak az EU-s tagság mellett.

De a reformoknak ezek után is folytatódniuk kell, és nyilván szeretnénk együttműködni azokkal az országokkal, amelyek a mienkhez hasonló nézeteket vallanak az EU megreformálásával kapcsolatban.

Nagy-Britannia nélkül a kisebb EU-országok reformtörekvései is nehezebbé válnának. A brit kormány álláspontja az, hogy a reformokra alapozva tagja maradjon a közösségnek, és ez alapján tudunk együtt dolgozni Nyugat-, Kelet-, Észak- és Dél-Európa országaival.

A magyar kormány álláspontját ön tehát inkább pozitívnak tartja?

Két nagy célt tűztem ki magam elé. Az egyik, hogy felpörgessem a brit–magyar kooperációt az uniós és egyéb ügyekben, a másik, hogy javítsam a két ország gazdasági együttműködését. Legyen minél több brit cég, amely ide fektet be, amely itt termel, amely itt rendezi be a regionális központját. Már jártam néhány olyan cégnél, mint a Vodafone, Tesco, Provident. Szeretnék még többet, és még több magyar céget Nagy-Britanniában.

Akkor valószínűleg hallotta, hogy a brit cégek egy részének nem kis nehézséget okoztak a magyar kormány kiszámíthatatlan gazdasági intézkedései.

Kétségtelen, hogy voltak ilyen ügyek. Az elmúlt hetekben azonban találkoztam a tíz legnagyobb brit cég itteni képviselőivel, akik szerint az üzleti légkör javult az utóbbi években. Nagy-Britannia futballnyelven a Bajnokok Ligájában van a befektetések terén. Én azt szeretném, hogy minél több céget tudnánk ide vonzani. A befektetésekhez stabilitás kell, és nem meglepetések. De Magyarországnak megvan minden adottsága ahhoz, hogy vonzza a befektetőket.

Érdekes ezt hallani, mert a mi információinkból nem ez a biztató üzleti környezet rajzolódik ki. A Tesco kapcsán az állandóan változó szabályokra panaszkodó cégek jutnak eszünkbe. Az amerikai kormány nyíltan beszélt a nagyüzemi adócsalásról, amely egyes magyar cégeket előnyhöz juttat a nemzetközi vállalatokkal szemben.

Nos, én arról beszélek, amit a cégektől hallottam. Annyit tudok, hogy a környezet javult, persze voltak problémák, amelyek jól ismertek, de javul a kommunikáció a kormánnyal, és vannak biztató jelek.

A magyar kormányhoz azt az üzenetet próbáljuk eljuttatni, hogy az angol vállalkozások több mint 50 ezer magyart foglalkoztatnak, köztük a legnagyobb foglalkoztatónkkal, a Tescóval. Ezek a cégek jelentős értéket hoznak Magyarországra, és befektetéseik jót tesznek az országnak.

Találkozott már a miniszterelnökkel?

Múlt héten összefutottunk egy futballmérkőzésen. De remélem, a következő hetekben lesz lehetőségünk hivatalosan is beszélni. Már tárgyaltam egy sor miniszterrel, most is vannak új találkozóim, ez most nagyon sűrű időszak nekem is.

Fociról beszélgettünk. A komoly témákat, az EU-t, a gazdaságot, a politikát későbbre hagytuk.

Mit gondol egyébként az együttműködés lehetőségeiről abban a környezetben, ahol Orbán Viktor „ellenséges médiának” nevezi a BBC-t? Az angol közszolgálati médium budapesti tudósítója beszélt erről egy interjúban.

Nem feladatom kommentálni, hogy a magyar miniszterelnök kivel találkozik, és kivel nem. Az ő kapcsolata a BBC-vel csak rájuk tartozik. Természetesen követjük a magyar helyzet alakulását. De nem hiszem, hogy elvárható lenne a londoni magyar nagykövettől, hogy országom belpolitikai kérdéseiben nyilatkozzon. Ugyanúgy nem feladatom kommentálni a magyar belpolitikai eseményeket. A jó együttműködés alapja, hogy tudjuk, hol vannak a diplomáciai hatáskörök határai.

Úgy látom, hogy már most is kiváló az együttműködésünk Magyarországgal. Ez egy jó és erős kapcsolat, és ezt kell tovább erősíteni. Olyan, mintha a jelenlegi kapcsolatunk egy Rolls-Royce lenne – a jövőbeli meg legyen egy Aston Martin. Egy remek autó, ami még előzőnél is jobb.

Két ország kapcsolata olyan, mint a jéghegy. Legfelül vannak a hivatalos kapcsolatok a miniszterelnökök közt, a követségek közt. De ugyanilyen vagy talán még fontosabb az, ami nincs annyira szem előtt. Az emberek kapcsolata egymással. Az Angliában dolgozó 150-200 ezer magyar mind erősíti az országaink közti kapcsolatot. Ha csak a lengyel tapasztalatokat nézzük, akkor a legtöbben visszatérnek Magyarországra három-négy éven belül.

Migránsoknak tartja ezeket a magyarokat?

Nem, ők európai polgárok, akik kihasználják a szabad mozgáshoz való jogukat, hogy az EU területén dolgozzanak.

Nem hiszem, hogy a Budapesten dolgozó briteket bárki is migránsoknak tartaná, akkor miért lennének azok a magyarokat Londonban?

Mit gondol azokról az emberekről, akiket viszont egyértelműen migránsoknak tartanak. Építsünk kerítéseket, vagy fogadjuk be őket?

Először is le kell szögezni, hogy az EU-val kötött február végi megállapodásunkban rögzítettük: országunknak speciális kapcsolata van Európával. Nem vagyunk tagjai sem az eurózónának, sem Schengennek, és ugyanígy nem érvényesek ránk a menekültkvóták. Ezért nehéz beszélnem arról, hogy más országoknak mit kellene csinálniuk.

Általános meglátásom, hogy a migrációs válságot a gyökerénél kell kezelni, azaz Szíriában. Mi támogattuk az EU–Törökország-megállapodást, reméljük, ennek köszönhetően idén nyáron nem kell a tavaly helyzettel szembesülnünk. Segítenünk kell továbbá a konfliktuskörnyéki országokat, hogy megbirkózhassanak a problémával. Nem csak Törökországról van szó. Az Egyesült Királyság megduplázta a Szíria körüli országoknak nyújtott segély nagyságát, 1 milliárdról 2 milliárd fontra.

Természetesen a menekültek közt sok olyan van, aki nem Szíriából jött, hanem más országokból, és megpróbálja kihasználni a válságot, hogy Európába jusson. Szír menekültnek mondják magukat, miközben valójában nem azok. Már csak ezért is fontos a szír háború ügyének kezelése, mert ez indította el ezt a folyamatot.

És persze nem szabad elfelejteni, hogy ez humanitárius krízis is. 2020-ig a Nagy-Britannia 20 ezer szír menekült befogadását vállalta. A haditengerészetünk 80 ezer embert mentett ki a Földközi-tengeren.

Egy sokkal hétköznapibb, de nem kevésbé feltűnő áradatról kérdeznénk végül, a Budapestet hétvégenként elözönlő angol legénybúcsús csapatokról. Érinti vagy foglalkoztatja ez a jelenség a követséget?

A VII. kerületben járva megdöbbentem az ott szórakozó külföldiek tömegén. Mindenfajta nemzet képviselőivel találkoztunk, persze rengeteg brit is volt köztük. A nyáron mindenesetre lesz egy videokampányunk a Magyarországra és Kelet-Európába tartó brit fiataloknak. Ebben bátorítjuk az utazásukat, de felhívjuk figyelmüket a biztonsági kérdésekre, és hogy viselkedjenek megfelelően. Mindez fontos, hiszen a Magyarországra érkező britek száma 40 százalékkal nőtt néhány év alatt.