Gyűlölte gyermekeit az éheztető anya

A Blikk információi szerint gyűlölte gyermekeit a 36 éves J. Médea, az éhen halt gyöngyösi kislány anyja. A Blikk szerint azért minősítették az ügyet emberölésre, mert felvetődött, hogy a nő halálra akarta éheztetni az egyéves Kiara Jerniát.

A most 3,5 éves nővére valószínűleg ugyanerre a sorsra jutott volna, ha nincs a bölcsőde, ő is súlyosan alultáplált volt, amikor csak az anyja gondoskodott róla, de a bölcsődében tudott enni, így valamennyire megerősödött.

Az apa, K. Gusztáv és az anya is súlyos pszichés problémákkal küzd, de a Velvet információi szerint az anya nem állt pszichiátriai kezelés alatt.

A lap szerint családban a férfi uralkodott, de a nő volt az, aki elhanyagolta, sőt szándékosan éheztette gyermekeit, ezt onnan is lehet tudni, hogy a nő két korábbi kapcsolatából származó gyermekeivel is ugyanez volt a probléma. Az anyának négy gyereke született, az első kettőt 2010-ben az apjuknál helyezték el, mert a nőt alkalmatlannak találták a gyereknevelésre. 

Az eddigi adatok szerint nincs szó ezotériáról, fény­evésről vagy egyéb okkult hitről, csupán nem akarták, hogy éljen a gyermekük.

A szülőket a bíróság letartóztatta, a nagyobbik gyereküket védelembe helyezték. A Blikk szerint gyermekük halála nem különösebben rázta meg a szülőket, a rendőrök és más szakemberek benyomása az volt, hogy attól a ténytől borultak ki sokkal inkább, hogy a tettük miatt börtönbe kerülhetnek. Az anya el is mondta a helyszínen, hogy ő nem megy börtönbe, inkább más megoldást választ.

Miért nem menekítették ki?

Ahogy korábban beszámoltunk, a szülők elzárkózása miatt nem volt elég bizonyíték, a jelzőrendszer tagjainak sem volt egységes a véleménye, ezért nem menekítették ki időben a családból azt a meghalt. Az eredmény szerint a védőnő nem követett el mulasztást, a gyerekorvos szerepét várhatóan csak júniusra fogják tisztázni.

2012 óta foglalkozott a családdal a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság, eleinte a Kincsőt érintő "gondozási hiányosságok" miatt, de később már Kiara miatt is. A szülők "rendkívül zárkózottan éltek", a lakókörnyezetükben élőknek sem voltak hiteles információi arról, hogyan. A gyermekjóléti szolgálat és a védőnő hiába próbálkozott, "a család teljes teljes mértékben elzárkózott minden kapcsolattól velük".

Amikor Kincső miatt esetmegbeszélést hívtak össze, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai egymásnak ellentmondó véleményen voltak. Többször is indult védelembe vételi eljárás a gyámhatóság előtt, de - a véleménykülönbségek miatt - az mindig eredménytelenül zárult.

Közben a gyámhatóság 2013-ben feljelentette a szülőket Kincső ügyében kiskorú veszélyeztetése miatt. Próbálta velük felvenni a személyes kapcsolatot, kezdeményezte az elővezetésüket, és kereste a szakmai társszerveket, hogy szerezzenek be bizonyítékokat. 2016 márciusában jelezte a védőnő és az orvos, hogy nincs személyes kapcsolat a családdal, a kötelező védőoltások elmaradtak.

A kormányhivatal közleménye szerint a veszélyben lévő gyerekeket azért nem vették el a szülőktől, azért nem emelték ki a családból, mert 

 "A család életvitelére, gyermekgondozási hiányosságaira egyéb bizonyíték a szülők elzárkózása miatt nem állt rendelkezésre, ezért a védelembe vételi eljárásokat a gyámhivatal megszüntette. Sem a gyermekjóléti szolgálattól, más intézménytől vagy személytől, sem a hozzátartozóktól nem érkezett javaslat a gyermekek családból való kiemelésére. A gyámhatóság ezért ezt az intézkedést nem mérlegelte, alkalmazta."

Mulasztások

A vizsgálat mulasztásokat is megállapított: mind a gyermekjóléti központ, mind a gyámhatóság mulasztott. Ezért a kormányhivatal a járási hivatal vezetőjét és a gyermekjóléti központ vezetőjét is felhívta arra, hogy vizsgálja ki a munkajogi felelősséget, és vonja le a szakmai tanulságokat a hasonló tragédiák megelőzése érdekében.

A kormányhivatal indokoltnak tartja azt is, hogy módosítsák a gyermekvédelmi törvényt, és a gyámhatóság kapjon egyértelmű felhatalmazást azokban az esetekben, ha a szülők megtagadják az együttműködést.

A védőnő nem hibázott

A védőnőt teljesen tisztázta az eljárás, őt vétlennek találták. A vizsgálat arra jutott, hogy a védőnő a jogszabályok és a szakmai szabályok szerint járt el, mulasztást nem követett el.