Költözik a levéltár, de még nem tudják, hova

Május végén egy magyar üzletember és négy ázsiai partnere között következő beszélgetés játszódott le a budai Várban, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának tövében:

– Az ott a Mátyás-templom. Ez pedig a Pénzügyminisztérium épülete volt a világháborúig.

– Most micsoda?

– Valami kommunista levéltár, de idén valamikor visszaköltözik a minisztérium.

– Kínában ez nem jelentene változást.

– Itt se nagy váltás.

Az öt férfi még egy ideig jól elviccelődött a rendszerváltáson, miközben a falakon belül a levéltár dolgozói éppen az épület búcsúztatójára készültek. Szerettek itt lenni, de most menniük kell.

A kormány tavaly év végén szinte bármilyen előzetes tájékoztatás nélkül döntött arról, hogy a Miniszterelnökséget, a kabinetirodát, a Belügy- és a Nemzetgazdasági Minisztériumokat áttelepíti a budai Várba. A kevés információ, a nyilvánosság részbeni kizárása és a kapkodás kiváltotta az építészeti, múzeumi, örökségvédelmi és közgyűjteményi szakma egy részének haragját.

Rossz szájíz a Várban

Azok a húzások sem segítettek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövendőbeli dolgozószobájához egy korábban soha nem létező erkélyt építenek. A Karmelita-kolostor műemlék-homlokzatán korábban soha nem volt ilyen.

Az átalakítást felügyelő Hauszmann-bizottságból hárman is felálltak az idén tavasszal. Szakmaiatlannak tartották azt, hogy a kormányzat figyelmen kívül hagyja a testület javaslatait a fejlesztési tervek kialakításakor.

Egyenesen bűn a várnegyed és a várpalota egész nemzetet szolgáló, sikeres kulturális-tudományos hasznosításával szemben a kulturális és tudományos intézmények kitelepítése, ellehetetlenítése, és az ide nem való kormányzati funkciók tervezett helyükre telepítése.

– fogalmazott akkor a távozó Csomay Zsófia építész, Lővei Pál művészettörténész és Schneller István építész-urbanista, akik március 3-án küldték el lemondó levelüket Lázár János miniszternek.

Kevés idő, kevés tájékoztatás

Az Országos Levéltár (OL) helyzetét mérsékelt figyelem övezte, az MTA vagy a táncszínház költöztetése jóval nagyobb visszhangot kapott. Pedig a levéltárral kapcsolatban elég nagy nyugtalanságot okozott, hogy a tavaly novemberi kihelyezésről szóló rendeletből nem derült ki, hogy hova kerül a Szentháromság–Hess András téren lévő pénzügyminisztériumi épületből.

Februárban már három átmeneti helyet jelöltek ki a 18 iratfolyókilométernyi – ilyen magas lenne az összes dokumentum, ha egymásra pakolnánk ezeket – anyagnak: a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Daróczi utcai és két Táncsics utcai tömbjét.

Aki őriz otthon több évtizedes újságkivágásokat, annak nem újdonság, hogy a papír konzerválása nem csupán egy dossziéba helyezésből áll. A papíralapú dokumentumok idővel sérülékenyekké válnak, megfakulhatnak. Sok szakember attól félt, hogy a Forster-központ eddig régészeti raktárként használt épületei se statikailag, se pára-, por- és fényvédelmi szempontokból nem alkalmasak a több tonnányi 1945 utáni minisztériumi és pártanyag őrzésére.

A szakszervezet szerint koncepciótlan a költözés

Az aggodalmakat és a kritikus hangokat pedig tovább erősítette, hogy sem a kormányzat, sem a levéltár nem kommentálta a költözést, alig adtak tájékoztatást a folyamatról. A Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) hiába kérdezte Hoppál Pétert a Kulturális Ágazatok Érdekegyeztető Tanácsának novemberi ülésén, a kulturális államtitkár sem tudott részletekről beszámolni.

A kormányzati épületek Várba költöztetésével nem értünk egyet. Különösen nem azzal a megoldással, hogy rohamtempóban költöztetnek ki onnan komoly nemzeti értéket képviselő gyűjteményeket.

– közölte Csóti Csaba, a KKDSZ elnöke, aki hozzátette, szerintük ez egy szakmai érvekkel nem alátámasztott, kapkodva végrehajtott megoldás. „Az általunk összegyűjtött információk szerint az elhelyezés ilyen megoldása veszélyeztetheti a gyűjteményeket” – mondta a szakszervezeti vezető.

A szakszervezet azt kifogásolja, hogy a gyűjtemény áthelyezéséről nem egyeztettek a szakmai fórumokkal, nincs tudomásuk hatástanulmányról vagy részletes elemzésről. Csóti elmondta, a Daróczi utca állapotáról a KKDSZ – és tudomása szerint egyetlen szakmai szervezet sem - kapott semmilyen tájékoztatást.

A gyűjtemény gondozása mellett pedig teljesen bizonytalan, hogy az ott dolgozók mikor és milyen körülmények között kezdhetik majd meg a költöztetés után munkájukat, milyen módon végezhetik tovább az iratanyag feldolgozását, a kutatók kiszolgálását.

A szakszervezeti vezető azt is kifogásolja, hogy a kormányzat azzal érvel, a jelenlegi költöztetés előrelépés az eddigi elhelyezéshez képest és csak ideiglenes megoldás. Csóti úgy véli, hogy ha valóban levéltárfejlesztési koncepcióról lenne szó, akkor nem egy átmeneti költöztetéssel indulna a projekt. Helyette bemutatnák a koncepciót a szakmának, és transzparens módon választanák ki az új ingatlanokat. 

Csak a kétszeri költöztetésnek nem örülnek

A levéltár alapvetően örül annak a döntésnek, hogy idővel egy új épületbe költözhetünk. Bízunk benne, hogy a jelenlegi döntés csak ideiglenes. Azt viszont leszögeznénk, hogy a Daróczi utcában biztosítottak a körülmények, és jobbak is, mint a Szentháromság téren voltak

– közölte velünk Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának általános főigazgató-helyettese. Alaptalannak nevezte a félelmeket, hogy a jogbiztosító és nemzettörténeti szempontból kiemelt jelentőségű dokumentumok veszélyben lennének. A kijelölt épület állományvédelmi szempontból alkalmas az iratok tárolására, és a Forster-központ tájékoztatása szerint a raktárak statikailag is megfelelnek.

„Jelenleg is tárgyalunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel a végleges elhelyezésről. Igazából az egyedüli aggályunk a költözéssel kapcsolatban, hogy nem értünk egyet az iratanyag kétszeri költöztetésével” – tette hozzá Szabó. Közel 150 000 doboz és 15 000 kötet költözését kell majd megoldani, és tisztában vannak vele, hogy nem könnyű ezt a mennyiséget biztonságosan szállítani.

Az viszont biztos, hogy a Daróczi utcában nem maradhatnak: évente 800-1000 iratfolyóméterrel (ifm) nő az állomány, ennek elhelyezésére egyáltalán nincsen lehetőség az ideiglenes helyen. Igaz, a beszállítások egy része a gazdasági levéltárba kerül, de ott is kevés már a rendelkezésre álló szabad hely.

„A Hess András téren is szűkösen voltunk, ez az épület sem levéltárnak épült, tehát régi vágyunk, hogy a XXI. század igényeinek megfelelő új helyre költözzünk” – közölte az általános főigazgató-helyettes, aki elmondta, érzelmi okokból ő is sajnálja, hogy elhagyják a helyet. 1995 óta kutat itt, majd nyolc évig itt volt az irodája.

A volt Pénzügyminisztérium épülete 1901 és 1904 között épült Fellner Sándor tervei alapján, 1945-ben bombatalálatot kapott, az 1960-as években alakították át, a levéltár 1978-ban került ide, tehát modernebb helyszínt nem lesz nehéz találni. Jelenleg 3-4 épületről egyeztetnek az MNV Zrt-vel, de részletekről még korai lenne beszélni.

Biztonságban van a demokrácia

Én abban hiszek, hogy a levéltár a demokrácia letéteményese. A nemzeti emlékezet és a jogfolytonosság biztosításának szempontjából kiemelten fontos a feladatunk

– mondta Szabó, aki szerint közös érdek, hogy az iratállomány épségben megmaradjon és kutatható legyen. Úgy tervezik, hogy szeptemberben már újranyithatják az elektronikus kutatótermüket a Daróczi utcában. A költözést csak külső körülmények lassíthatják: a turistaszezonban nagyobb forgalom várható a várban, ez lassíthatja a pakolást.

A Hess András téri kutatótermet május 17-én zárták be, 10 nappal később pedig már készen álltak a költöztetésre. Szabó szerint diicséret illeti a kollégáit, akikkel már tavaly év végén elkezdték a tervezést és a saválló dobozok bekérését a megyei levéltárakból. A Forster-központ nemrég a polckiosztást is elküldte, így már azt is tervezni lehetett, hogy az új helyen mi, hova fog kerülni.

Az utolsó hetekben átlagosan 600 kutatási megkeresés érkezett hozzájuk, ami körülbelül kétszerese a szokványosnak. Nem késlekednének, az online levéltári rendszer informatikai gócpontját is minél előbb áttelepítenék, de a szerverek és az optikai kábelek telepítése időigényes.

A költözés miatt nem csak az internetes hozzáférésben és a kutatásban lehetnek fennakadások: az 1945 utáni dokumentumok között munkaügyi papírok is vannak. A korábbi köztisztviselők miatt a nyugdíjfolyósító többször kéri a segítségüket a munkaviszonyok igazolásakor és ellenőrzésekor.  Ezt most nem tudják kiszolgálni, de elvben ez nem okozhat problémát a járadékok megállapításakor.