Ezért sztrájkolnak az önkormányzati dolgozók holnap

A kormány áprilisban jelentette be, hogy egy egységes állami tisztviselői kart hoz létre, és a fizetéseket pedig megemeli ezen a területen. Ennek érdekében új törvényt is alkottak, amiben meghatározzák, hogy kiket nevezhetünk a jövőben állami tisztviselőnek az eddigi kormánytisztviselők közül, első körben a járási hivatalok dolgozói kerülnek át az új törvény hatálya alá, ami új bérezést is jelent.

Korábban, egészen 2015 végéig úgy volt, hogy a kormány minden közigazgatásban dolgozó fizetését meg fogja emelni, erre el is különítettek 38 milliárd forintot, és már a kormányhatározat is megvolt. Majd decemberben mindenféle indoklás nélkül az életpályaprogramot törölték.

A mostani átalakításokkal pedig az általános fizetésemelés helyett a 110 ezer közszolgálati tisztviselőből leválasztottak 16 ezret, és csak az ő fizetésüket emelik meg, a többiekét nem. Ez leginkább az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőkre nézve igazán kedvezőtlen, hiszen kétharmaduknak nyolc éve nem nyúltak a fizetéséhez egyáltalán, a fizetések körülbelül 30%-­ot vesztettek reálértékükből.

A kormány tervei szerint a járási hivatalokban dolgozók után 2017. január 1­-től a megyei kormánytisztviselőkre, 2018. január 1-­től pedig a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőket is átemelik az új törvény hatálya alá. Azt mondja ugyanis a kormány, hogy a polgárokhoz közeli közigazgatás főszerelői leginkább a fővárosi és megyei, azon belül is a járási kormányhivatalok dolgozói, így ezek kiemelt és modellszerű kezelése és az életpálya szabályozásban első helyre vétele a legfontosabb.

Az önkormányzatiság és a vidék halála?

A most sztrájkra készülő MKKSZ szerint több probléma is van ezzel a különválasztással, de magával a törvénnyel is. Az új törvény csak a járási kormányhivatalok tisztviselőinek kínál megoldást, ami azt eredményezheti szerintük, hogy az önkormányzatoktól a járásokhoz áramlik át a munkaerő, és humánerőforrás-krízis jön létre az önkormányzatoknál.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke szerint már most is jelentős a munkaerőhiány, emiatt a szakszervezeti vezető úgy tudja, hogy így a korábban a kormány által bejelentett mintegy 10 százalékos létszámcsökkentés is elmaradhat.

A munkaerőhiány szerinte az önkormányzatokkal párhuzamosan a kormányhivatalokban is meg van. Ha most a kormány egyoldalúan emeli a fizetéseket utóbbiakban, akkor átáramlik a munkaerő az önkormányzatok felől, aminek az a veszélye, hogy kiüresednek az önkormányzatok, alapvető feladatok ellátása kerülhet veszélybe.

Ha pedig az önkormányzat nem képes a kistelepüléseken ellátni a kötelező feladatait, akkor jön az állami felelősségvállalás, és átvesznek feladatokat a járási hivatalok, ami miatt utazgatniuk kell az embereknek az ügyintézéshez.

Fizetésemelést az önkormányzati dolgozóknak is!

Arra, hogy az önkormányzati dogozók fizetésének megemelését követeli most az MKKSZ, Lázár János csak annyit mondott egy korábbi kormányinfón: a kormánynak semmi köze az önkormányzati dolgozók béréhez. A munkáltatójuk hivatalosan nem a kormány, kérjenek fizetésemelést az önkormányzattól. A szakszervezeti vezető szerint azonban az önkormányzatok, főleg a nem túl prosperáló országrészek kisebb településein képtelenek lennének kitermelni a fizetésemelést. A közel 37 ezer önkormányzati köztisztviselőből - akik ugyanúgy kötelező feladatot látnak el - 24 ezer fő 8 éve nem kapott egy fillér emelést sem.

Az önkormányzati dolgozók bérének rendezéséért ezért most sztrájkot hirdetett az MKKSZ. Június 22­-én 8 és 10 óra között fognak munkabeszüntetést tartani, amihez a polgármesteri hivatalokban lévő alapszervezetek közül több, mint száz csatlakozott, ami az érintett munkavállalók mintegy 15 %-­át jelenti. Boros Péterné elmondása szerint önkormányzati területen nem történt még ilyen, és a 25 éves szakszervezet sem szervezett még soha sztrájkot. Jelentős és súlyos lépésnek nevezte a munkabeszüntetést.

Sztrájkot azokon a helyeken szervezhetnek, illetve azok az önkormányok csatlakozhatnak a sztrájkhoz, ahol van szakszervezeti tag, így most nagyon sok helyen elkezdtek belépni a szakszervezetbe, mondta Borosné.

Miért lett új törvény, és mi vele a gond?

A szakszervezet is támogatja a járási hivatali dolgozók béremelését, de azt szeretnék, ha egységes bérrendezés történne. Szerintük az új, köztisztviselőket szétválasztó törvényre nincs szükség, mivel az állami tisztviselői jogállás nem jelent önálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt, az hogy egy közszolga a kormányhivatalon belül a járási hivatalban végez munkát, az csak a munkavégzés helyének megnevezését jelenti. Ettől még a feleket ugyanazon kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg, mint a kormányhivatal közszolgálati törvény hatálya alá tartozó tisztviselőjét.

Eddig a közszolgálati tv­-ben a közigazgatást egységesen szabályozták: jogokat kötelezettségeket, keresetnövelést, stb. Ebből most kiemeltek 16 ezer, járásoknál dolgozó tisztviselőt, akikre egy új, állami tisztviselőkről szóló törvény vonatkozik. A szakszervezet szerint ez alkotmányos aggályokat is felvethet, hogy párhuzamosan létezik a két törvény.

Az új törvény a bérezés, értékelés rendszerét is átalakította: a korábbi, utolsó nyelvvizsgapótlékig szabályozott bérezési rendszert például úgy változtatták meg, hogy a törvényben adott alapbért megemelték, és a fizetésnél egy tól­-ig határt állapítottak meg, szabad kezet adva a vezetőknek, hogy kiket, milyen bérezéssel értékel, motivál. A törvényben megnevezik, hogy miket lehet figyelembe venni: nyelvvizsga, szolgálati idő, tapasztalat, versenyszférában szerzett tapasztalat, felelősség, motiváltság, stb. A kormány szerint ettől közelebb kerül a versenyszférához az állami szféra, ami jót fog tenni a munkavégzésnek is.

„Célunk ezért, hogy az állami tisztviselők számára a közszolgálat a modern, szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő különleges életutat jelentsen, amelyben a munka díjazása arányos a feladattal és a felelősséggel" ­ fogalmaz a törvény. A kormány érvelése szerint az eddig hatályos közszolgálati jogi szabályozást a túlzott normatív szemlélet, szabályozás­centrikusság, valamint a kizárólag a szolgálati időn (szenioritáson) alapuló előmenetel jellemzi, ezért alakították át úgy, hogy az a piaci jutalmazás lehetőségét is tartalmazza.

A szakszervezet szerint azonban ezzel nagyon kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat a vezetőknek. Előfordulhat majd, hogy nagy fizetéskülönbségek alakulnak ki a szubjektív értékelések miatt. Sokkal jobban tud jutalmazni, vagy büntetni egy-­egy vezető. A szakszervezet szerint a közigazgatásban nem lehet a versenyszféra szabályait másolni, mert közpénzeket használnak fel, nincs kollektív alku, míg a versenyszférában van. A közigazgatásban a munkavállalók alkupozíciója a nullával egyenlő, csak a törvényi szabályok védenék. Ezeket bontja most le a kormány szerintük.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!