Szijjártó a magyar kormányt igazolta a Brexittel

Orbán Viktor szavait ismételte meg Szijjártó Péter a Brexit kapcsán adott tájékoztatóján. A külügyi és külgazdasági miniszter szerint

• a fő tanulság, hogy az emberek véleményét meg kell hallania Brüsszelnek is.

Szerinte a politikailag korrekt beszéd nem teszi lehetővé, hogy nevén nevezzük a dolgokat, így nem lehet beszélni a valódi problémákról és nem is lehet valódi válaszokat adni rájuk.

Némi ellentmondás mutatkozott nyilatkozatában, amikor azt mondta: a nemzeteknek joguk van dönteniük saját országuk jövőjéről, másrészt kifogásolta, hogy a migrációs válságban tagállami szinten kellett Magyarországnak válaszokat adnia, mert EU-s szinten nem volt megoldás.

A migrációval rá is tért arra, mi volt a brit kiválás legfőbb oka. Igaz, egészen másról beszélt, mint Nagy-Britanniában tették. Szijjártó a közel-keletről érkező migrációs hullámra adott európai válasz hiányáról beszélt, amely miatt a tagországok hiába vártak segítséget az EU-tól, miközben Nagy-Britanniában a migrációs probléma

Márpedig az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás akadályozását Magyarország is ellenezné, miközben a britek nemzeti önrendelkezés biztosítására irányuló politikáját – „a nemzetek Európáját” – támogatta, noha a kettő egymással nincs összhangban.

A nyolc százalék sem nyolc százalék

Szijjártó kitért a Brexit gazdasági következményeire is. Nagy-Britannia nettó befizetője az EU költségvetésének, amelynek nyolc százalékát adja. „Ezt a nyolc százalékot valahonnan pótolni kell, többet kell fizetniük valakiknek, vagy el kell fogadni, hogy kevesebb pénzt lehet szétosztani a 2020 utáni költségvetési ciklusban” – mondta Szijjártó, aki szerint az az időszak sokkal keményebb vitákat fog hozni a Strukturális Alapokban, a Kohéziós Alapokban lévő forrásokért.

Azt azonban nem említette, hogy Nagy-Britannia az által befizetett 8 százaléknak nagyjából felét visszakapja, így a hiányzó tétel a britek kilépésével legfeljebb négy százaléka lehet az EU jelenlegi költségvetésének.

A Brexit Magyarországon akár 0,3 százalékos gazdasági csökkenést hozhat Varga Mihály gazdasági miniszter szerint. Szijjártó ezt reálisnak tartotta, megjegyezve, hogy a magyar–brit külkereskedelmi forgalom ötmilliárd euró volt, amire nyilván hatni fog az a tény, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból. Az EU-n belül könnyebb kereskedni – ismerte el a miniszter.

Holnap még nem lesz Brexit

A kilépés forgatókönyve homályos, az EU szerződésekben ennek szabályozása nem egyértelmű – mondta Szijjártó, aki szerint két évig tarthat a kilépés letárgyalása az EU és a britek között. Lázas ülésezési időszak jön, amelyet sok értelmezési vita fog jellemezni, a kilépés menetében sok múlik majd az európai intézményeken – vélte a politikus.

A Brexit nem hat azonnal a szigetországban dolgozó EU-s állampolgárokra, így a hivatalosan 55 ezer, becslések szerint inkább 200 ezer magyarra. Szijjártó szerint a kétéves tárgyalási folyamatban dől majd el, hogy mi lesz a jelenleg érvényes tartózkodási és munkavállalási szabályokkal. Magyarországi brit befektetőkre hivatkozva azt is kijelentette, hogy a Brexit nem befolyásolja az ő magyarországi beruházásaikat.

Szijjártó szerint a V4 együttműködését tovább kell erősíteni minden hatást közösen kell kezelni. Ennek megfelelően a jövő héten magas szintű lesz találkozót tartanak a visegrádi országok. A V4-eken túl fontos lesz a helyzet kezelésében a szélesebb közép-kelet-európai együttműködés, beleértve Romániát is – mondta.