Megvan Orbán Viktor válasza, ő így szavazna hazánk uniós tagságáról

2016.07.01. 14:57 Módosítva: 2016.07.01. 15:09

Lázár János után már Kovács Zoltán kormányszóvivő is azt mondta, hogy ha most tartanának egy népszavazást, nem tudna igennel szavazni hazánk EU-tagsága mellett. Mindketten tettek azonban emellé valami kiegészítést, hogy kellően homályos legyen az egész. Lázár János szereti Európát, de az Európai Unió szerinte jelen formájában nem alkalmas arra, hogy Európa értékeit és érdekeit megvédje. Kovács Zoltán szerint pedig ha kizárólag az illegális migráció uniós kezelése képezné a döntés alapját, az nem a bent maradás mellett szólna.

Ezek után már csak az a kérdés, mit gondol minderről Orbán Viktor. Pénteken délelőtt ezért elküldtem három kérdést Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének:

1. Orbán Viktor miniszterelnök mit gondol, hazánknak bent kellene-e maradnia az Európai Unióban?

2. Egy esetleges kilépésről szóló népszavazáson hogyan szavazna?

3. Mit gondol Lázár János kijelentéséről?

Meglepő módon hamar érkezett válasz, bár nem olyan, amilyenre számítottam:

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Ebben a témában kérem, Orbán Viktor EU-csúcs utáni mintegy 70 perces sajtótájékoztatóját tekintse irányadónak!

Üdvözlettel: Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke

A Lázár Jánosra vonatkozó kérdést gyorsan visszaküldtem Havasi Bertalannak, hiszen Orbán Viktor erről még biztosan nem beszélhetett szerdán Brüsszelben, aztán nekiálltam a sajtófőnök feladványának. Az Eurológusnak hála, sikerült megszerezni a brüsszeli sajtótájékoztató teljes hanganyagát.

Ez alapján tehát most megválaszolom, hogyan szavazna Orbán Viktor Magyarország EU-tagságáról egy népszavazáson.

A válasz: sehogy.

Pontosabban erre a kérdésre most nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni.

Pontosabban, mindenkinek jobb lenne, ha nem lenne semmilyen népszavazás az EU-tagságról. A betelepítési kvótáról viszont nagyon is kell népszavazást tartani.

A sajtótájékoztatón mindezt a következő érveléssel vezette le a miniszterelnök. Az itt következő magyarázat az általa elmondottak rövid összefoglalója: 

  • A migráció elhibázott uniós kezelése döntő volt a brit kilépésről szóló népszavazáson. Orbán szerint David Cameron brit miniszterelnök is valami hasonlót mondott, bár elismerte, hogy a britek bevándorlás (immigration) alatt egyáltalán nem csak a Közel-Keletről érkező háborús menekülteket értik, hanem a Dél- és Közép-Kelet-Európából beáramló munkavállalókat, így magyar honfitársainkat is.
  • Az EU alapját a tagállamok adják, nem az EU-s intézmények. Az EU nem Brüsszelben van, hanem a 27 tagállamban, Brüsszel csak a tagállamok együttműködési helyszíne. A tagállamok érdekei az elsődlegesek.
  • Máig nincs tisztázva, hogyan akarják közösen kezelni a menekültválságot a tagállamok, azaz az EU. Ha az cél, hogy a menekülteket az EU külső határán állítsuk meg, ellenőrizzük, majd önkéntes alapon fogadjuk be, mint ahogy mi szeretnénk, akkor Orbán Viktor a legteljesebb mértékben uniópárti. Ha az a cél, hogy beengedünk minden menekültet, és utána próbáljuk szétosztani őket, akkor Orbán Viktor minél kevesebb Európát akar.
  • Nem szabad tehát összekeverni a migráció kezelésének kérdését a tagság kérdésével, mert abból baj lesz. Ha ugyanis nem lehetséges "az emberek igényeinek megfelelő" migrációs politikát elérni Brüsszelben, akkor ez ellen akár a tagságot is kockáztatva lépnek majd fel egyes országok. Ebből következően az EU-tagság mellett állóknak is elemi érdeke, hogy a migrációról tartsanak népszavazást és ne a tagságról. Közvélemény-kutatások szerint egyébként az EU-s tagság iránt legelkötelezettebb országok között az első helyeken szerepel Magyarország, miközben az EU migrációs politikáját elutasítja. A két dolog között nincs ellentmondás.
  • A magyarok hisznek abban hogy Brüsszelben meg lehet állapodni olyan migrációs politikáról, ami elfogadható nekünk, és nem kell fölvetni a tagság kérdését.
  • Magyarország az EU tagja, népszavazással lépett be a közösségbe, és semmilyen kezdeményezés nincs az asztalon, ami a kilépést szorgalmazná. Még a legutóbbi alakváltozáson átmenő radikális jobboldal is az EU-s tagság mellett érvel. Nem ismert olyan komolyan vehető javaslat, ami megkérdőjelezné hazánk uniós tagságát. 

Ez tehát Orbán Viktor rövid válasza arra, hogy Magyarországnak bent kell-e maradnia vagy ki kell-e lépnie az Európai Unióból.